Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Kezdjuk ujra

kriszmam
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10

Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.

Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.

  1. 2018. február 23. 15:5430601.

    Szervusztok!


    Jaj, ezekről én is ettem, volt ott grapefruit is. Nem hasonlítanak az itt vásárolhatókhoz. Sokkal szelídebb mindkettő!! A citromot is csak úgy magára lehet enni. Ettem is! Én mesében éreztem magam minden ilyen fa láttán!


    Bibionenak adósa vagyok egy válasszal, nem mentem többet kardiológushoz. Hátha nem is lesz szükség erre... Remélem, te haladsz a kivizsgálásaiddal.


    Szomorú vers.


    Szigal, te ne háborogj, csak féltenek! 


     


     

    előzmény:
    *Szigal* (30598)
    2018-02-23  11:29
  2. 2018. február 23. 15:5430600.

    Szigal ,  remélem jót aludtál, az gyógyít  .        Ágynyugalomban vagy,  ahogy az kell?             Ma  is nótaszó mellett főztem, az alattam lakó néni       / anyám lehetne, 90 éves /  az utóbbi hetekben rákapott a busongó magyarnóták  hallgatására.     Ez korábban nem volt szokása  -  szerintem valami nosztalgia rohanhatta meg  .       Kár, hogy eléggé süket már,  viszont csak  a konyhában nótázik, így azért elviselhető  a  " kéknefelejts"  ," deres már a határ   " és a többi hangereje .    Ezt korábban írtam, csak itt felejtettem.


     


     

    előzmény:
    Bibione (30599)
    2018-02-23  13:48
  3. 2018. február 23. 13:4830599.

     Megjöttem, feltettem egy jó sűrű kakukkfűves húsgombóclevest ,olyan lesz, hogy egy tányérral jól lehet lakni majd.     Kérsz? Ez neked is használna.             A leveli békaság csak az időjárás jelentésre vonatkozott .


    Az ,hogy a  gyerekeink szigorúskodnak időnként, abból  IS ered szerintem ,hogy nekik is az a jó, ha mi jól vagyunk és nincs ránk gond.       Ők most vannak az élet sűrűjében, amikor neki kell feszülni a dolgoknak , minden bizonytalan és zaklatott körülöttük , és a saját és családjuk élete az első.        / Ugye  ,amit a szüleinktől kaptunk ,azt a gyerekeinknek adjuk vissza. / 


      Nem ide tartozik, de erről jut eszembe    és ezért nem látom jónak, ha  idősebb szülők a saját korábbi életformájuk fenntartásához körömszakadtáig ragaszkodnak, semmit nem akarnak elengedni belőle é s a felnőtt gyerekeiktől várják , hogy ezt segítsék nekik megoldani . Pl. nagy a kert és a gyerek járjon oda  gazolni. Vagy kitalál és betervez olyan dolgokat , amit" fénykorában" ketten csináltak a férjével és most a gyerekkel akarja ugyanezt.   Aztán jön a panasz, hogy nincs segítség  stb..... ------  A  " fénykorodban anya " a gyerekeim szövege .   Na most lehet, hogy okoskodásnak tűnik ez , amit ide írtam, de írásban nincs hangsúly és mimika sem, ami a közlést szinezi.   


    Értem az ambivalens érzéseidet a citrusokkal kapcsolatban.   Nálunk ilyen nem volt,_mármint,hogy tanácsi engedély kellett volna citromhoz, de   én is álltam sorba   munka után  banánért a kisfiamnak, egy kilót lehetett kapni és hosszú volt a sor  .  Ez azért persze bagatell ahhoz képest, ami nálad volt.

    előzmény:
    *Szigal* (30596)
    2018-02-23  08:44
  4. 2018. február 23. 11:2930598.

    Neked is a legjobbakat!


    Jaj, dehogy bánom! Gyere gyakrabban és minél többet, jó "beszélgetni" veled! Ugye ez a "levelibéka üzemmód" nem azt jelenti, hogy jégpáncélba ásod magad? Remélem, hogy mielőbb benn leszel a meleg szobában és folytathatjuk a csevegést. 


    Nem hagy nyugodni valami: pár nappal ezelőtt kérdezted, hogy sikerült-e megszoknom a gyümölcstől roskadozó narancsfák látványát? És mikortól vált természetessé? 


    Baj van ezzel a válasszal. Ugyanis mindig a lelkembe hasít, ha citrusfélét látok, mert annak idején nagyon szerettem volna egyetlen fát legalább, hogy ne kelljen a megyei tanács gazdasági osztályán gazsulálnom másfél kiló citromért, amit aztán a nagybeteg fiam lezserül szétosztott a kórtermében. Ráadásul még büszke is voltam rá… Szóval ez mindig eszembe jut, mint az is, hogy rosszul időzítettünk. Másrészt elbűvöl a narancs- és citromfák látványa, és talán ha majd egészen szenilis leszek, még meg is szokom? 


    A lányomék kertjébe áthajló fákat viszont határozottan megszoktam, mert onnan hozom a számunkra szükséges mennyiségeket. Itt, a képen: >>>>>

    előzmény:
    Bibione (30597)
    2018-02-23  10:01
  5. 2018. február 23. 10:0130597.

    A legjobbakat ! 


    Örülök Szigal, hogy ennyire feljavultál , , hogy  a megfejtést feltetted .     Bár reggel általában könnyebben van az ember betegségek idején , és ilyenkor prímán be lehet csapódni a gyógyulást illetően.                tt naggggyon hideg van, jeges szél fúj és esik valami, azt hiszem havas eső  -   a  leveli béka  üzemmódon ennyit.                  Majd még jövök később, ha nem bánod és ha nem fagytam meg kint.  

    előzmény:
    *Szigal* (30595)
    2018-02-23  08:28
  6. 2018. február 23. 08:4430596.

    Nagyon drágák vagytok mindketten, Tanaria és Bibione!


    Köszönöm a gyógyító gondolatokat és külön a csokor ibolyát - nagyon szép! Még az illatát is érzem! 


    (Igaz, csak a képzeletemben, mert teljesen eldugult a finom kis krumpliorrom…)


    Azt külön köszönöm, hogy tanácsokat nem osztogattál, Tanaria, megteszik helyetted a lányaim, vajon hogyan és mikor lettek ennyire okosak? Még nevelnek is, vajon ezt érdemlem? 


    Mondtam az imént, hogy holnap már megyek Klárikához, erre a lányom: No, azt már nem! Még az is lehet, hogy szót fogadok neki. 

    előzmény:
    tanaria (30592)
    2018-02-22  08:47
  7. 2018. február 23. 08:2830595.

    Jó reggelt, itt vagyok, de még cseppet sem ragyogok!


    Arra már rájöttem, hogy Bibione kedveli Babits költészetét, tehát csatlakozom hozzá. Amúgy kitűnő érzékkel nevezi az eddig bemutatott írások hőseit "hídmérleg" embereknek, hiszen valóban azok. Jó érzés tudnunk, hogy a talán kétszázezres magyar anyanyelvű, vagy magyar származású izraeli között ennyi értékes, követni való személyiséget tarthatunk számon, megannyi területen! Azért is szándékozom megosztani veletek, mert pozitív mérleget jelentenek számunkra és lehet, hogy másként sokukról nem is hallottatok volna!


    ***


    No de térjünk vissza Babitshoz, a Babione által idézett verssorokhoz. A mi korszakunkhoz igencsak hasonlító időben született vers szomorúsága illik a hangulatomhoz, ugye nem baj, ha az egész költeményt idehozom? 


    Cigány a siralomházban


    Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt,
    ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas
    fényes, páncélos, ízelt bogarat.


    Úgy született később az ajkamon, mint
    a trombitahang, mint a trombitahang
    katonák szomjas, cserepes ajkain.


    De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön
    mint beesett szemek gödreiben
    remegve fölcsillan a könny.


    Nem magamért sírok én: testvérem van millió
    és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
    még álmából sem ismeri ami jó.


    Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa
    és örül ha egy nagy skatulyás házban
    jut neki egy városi zord kis skatulya.


    És örül hogy – ha nem bírja már s minden összetört –
    átléphet az udvari erkély rácsán
    s magához rántja jó anyja, a föld.


    Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál
    mint cigány a siralomházban.
    Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár!


    Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó?
    Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull
    s nem kérdi, mire jó?

    előzmény:
    Bibione (30588)
    2018-02-20  21:09
  8. 2018. február 22. 11:5330594.

    Sziasztok !


    Jobbulást Szigal. !

    előzmény:
    *Szigal* (30591)
    2018-02-22  08:33
  9. 2018. február 22. 08:5830593.

    Ez lemaradt:

    előzmény:
    *Szigal* (30591)
    2018-02-22  08:33
  10. 2018. február 22. 08:4730592.

    Szebb napot, gyors javulást kívánok. Tanácsokat nem adok, tudod te mit kell tenni... Csak egyet kérek, türelemmel várd ki a végét, addig ne menj sehova.

    előzmény:
    *Szigal* (30591)
    2018-02-22  08:33
  11. 2018. február 22. 08:3330591.

    Szervusztok, jó reggelt kívánok, legalábbis jobbat, mint az enyém. Éppen azon töprengtem, hogy kiírom ide: "Betegség miatt zárva", de mégsem. Elkapott az influenza, miután vasárnap este arról beszélgettünk, hogy én vagyok a családban a legegészségesebb, de elfelejtettük lekopogni. Kedden délután-este kezdődött, és alaposan kiütött. Természetesen Klárihoz se megyek, még az hiányzik, hogy ő is megbetegedjék. Remélem, hogy mégse. 


    Lázas félálmaimban is ti jártatok az eszemben, hiszen annyi mindent szerettem volna írni, de most még nem megy. 


    Azért ti írhattok, jót tenne nekem. 

    előzmény:
    tanaria (30590)
    2018-02-21  16:46
  12. 2018. február 21. 16:4630590.

    Szervusztok!


    Izgalmas a történet. Megható, hogy ilyen közvetlen forrásból olvashatom. Sok minden van most bennem, de nem tudom szavakkal kifejezni...


    Csak mint mellékzönge, nagyon sajnálom, hogy egy ilyen nagyon szép fórumos kapcsolat, elég silány véget ért.

    előzmény:
    *Szigal* (30589)
    2018-02-20  21:16
  13. 2018. február 20. 21:1630589.

    Átugrok most három-négy történetet - persze, később visszatérek rájuk. 


    Az a bizonyos meglepetés ugyanis ezer szállal kötődik a topikunkhoz. 


    Tulajdonképpen javasolhatnám, hogy olvassátok el az előszót, aztán gördítsetek a végére, ahol megjelennek a magyarázatok, de előtte mégis szükséges néhány szó. Az előző topikunk ("Izrael") világrészeken átívelő baráti társaságként indult, de magvát mi, izraeliek alkottuk. Nagyszerű társaság volt úgy nyolc éven át, amely az egymás utáni halálesetek miatt lassan apadni kezdett, a maradékot pedig kikezdte az irigység, a rosszindulat. Ekkor Eszter (a topikindító Kriszmam) néhányunk beleegyezésével úgy döntött (2010. január 19-én), hogy kiválunk az eredeti topikból, és újrakezdjük, újra felépítjük békés szigetünket. 


    Tehát a történetünk egyik (mellék)szereplője Eszter. Az ő férje volt a történet főszereplője, Ervin, aki ejtőernyős kiképző tisztként vett részt a huszadik század talán legemlékezetesebb túszdrámájában. Tulajdonképpen erről szól a történet, amely eredetileg 2006. nyarán, az általam szerkesztett nyomtatott újságban jelent meg, az Uganda-akció 30. évfordulójára. Az interjút tehetséges jó barátunk Kovács Gábor Iván (Gabe Dearborne) készítette. Megszületését mindnyájan élőben hallhattuk. A helyszín Eszter és Ervin lakása volt, a Tel-Aviv közeli Kirját Onoban. 


    Elsőként Gábor (nickneve: Rumcájsz) hagyott itt bennünket, 2009. október 5.-én, pedig 54 évesen ő volt közöttünk a legfiatalabb, őt követte Ervin (2011.01.21) és 2012.10.21-én Eszter…


    Mindhármuk emlékét őrizze a mellékelt írás


     

    előzmény:
    *Szigal* (30587)
    2018-02-20  18:36
  14. 2018. február 20. 21:0930588.

    Kérdezted reggel, hogy mi szoktunk-e felejteni--   ajjaj kérem, már  a felejtés van túlsúlyban. Van asztali naptáram  ,  oda írom a menős dolgokat: hova ,mikor   van jelenés, orvos, fodrász, születés -  és névnapok bejelölése előre  , stb. .     Naponta új papírlap a komód tetejére, hogy aznap mit terveztem be: pl. cipész ,  bank stb   .    Persze egy csomó dolgot nem lehet felírni, pl., hogy mit akartam mondani  .. ..... Ezt én a romlás virágainak nevezem és   változó arányban keseredek el tőle , cseppet sem tudom humorosan felfogni, nem és nem megy.


    Én is nehezen találtam a mai naphoz, hiába próbálgattam belépni, mindig 2010 - nél akarta.   Jók ezek az írások  a számomra ismeretlen emberekről, azt hiszem,  ezek a hídmérleg    /Gyökössy  /emberekhez tartoznak mind.


     


    "Úgy született hajdan a vers az újjam alatt, 


    ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas,


    fényes, páncélos ízelt bogarat . "

    előzmény:
    *Szigal* (30587)
    2018-02-20  18:36
  15. 2018. február 20. 18:3630587.

    Nem tudtam belépni, mi a csodát jelent ez? 


    Köszönöm, Bibione, remek szó ez! Szóval "fórumizálás", nahát! Tetszik!


    Örülök, Tanaria, hogy tetszenek az írások, nekem is, nagyon, és az ötlet maga is zseniális. 


    A meglepetés előtt még lenne három legalább annyira érdekes írás, mint az előzőek, aztán jön az általam szerkesztett, amit a tegnap tettek fel az oldalra, csak előtte szükséges lesz egy bevezető. 


    És további élmények is voltak, mikor osztom meg Veletek vajon? 

    előzmény:
    Bibione (30586)
    2018-02-20  14:46
  16. 2018. február 20. 14:4630586.

    Mi lehet az vajjjjon?

    előzmény:
    *Szigal* (30582)
    2018-02-20  08:07
  17. 2018. február 20. 13:1930585.

    Tanaria képtelenség mindenre írásban reagálni, én is elolvasom a  küldeményeket, ha nem is rögtön,  de ez a fórumizálás  /  Szigálnak szeretettel ez a szó- most született  "ajkamon a dal " / nem  olyan mint egy beszélgetés azért .  Néha soknak érzem magam így is  - aztán mikor bezártam, eszembe jut, hogy még ezt is ,azt is mondani akartam.


    Igen, Szigal folyton úton van, és több élménye van ettől, és foglalkozása is olyan, hogy meg is akarja, és tudja  is osztani. Mi meg  " fogyasztjuk ." 


    Hogy állsz a kardiológusokkal?     Lehorgonyoztál valamelyiknél?  

    előzmény:
    tanaria (30584)
    2018-02-20  12:51
  18. 2018. február 20. 12:5130584.

    Mindenkit szeretettel köszöntök!


    Nem igazán tudom igazolni hiányzásomat. Olvastalak titeket, voltak is gondolataim ... A három kamaszfiú étkeztetésével kapcsolatban, az idősek tehetetlenségével való visszaélés stb. 


    Szigalt csodálom élménydús napjaiért!


    Elolvastam és megnéztem (megértettem az angolját és jól megmosolyogtam, aztán meg bátorított is, a lényeg, hogy megértesd magad!!)Rose Bilboolról az anyagot. Csodálatos, fantasztikus volt!


    A Srulik is nagyon jó!


    Várom a következőket! 


    Jó, hogy mondod, Bibione, én is be kell hozzam a jácintot és a nárciszokat, hátha kibújnak. Kint vannak a lépcsőházban.

    előzmény:
    Bibione (30583)
    2018-02-20  10:03
  19. 2018. február 20. 10:0330583.

    Jó reggelt!        Zuhog a hó ma, olyan kellemetlen, vizes hideg van kint.         Itt bent kinyílt a jácintom és bódító tavasz-szag van.  

    előzmény:
    *Szigal* (30581)
    2018-02-20  08:06
  20. 2018. február 20. 08:0730582.

    Ja és nagy meglepetésem van számotokra!

    előzmény:
    *Szigal* (30581)
    2018-02-20  08:06
  21. 2018. február 20. 08:0630581.

    Szervusztok, jó reggelt!


    Millió mondanivalóm lenne, időm viszont megint nincs. Nagyon klassz napom volt tegnap, egy hatalmas kibuci kertészetben is jártunk - ott fényképeztem a világ legszebb rózsáját! >>>>


    Most csak ennyit, de elárulom, hogy tegnap - és előtte is - alaposan kitomboltam magam, látványos és egyedi élmények kísértek. 


    A számokkal kapcsolatban: mindig figyelem a velük kapcsolatos vélt vagy valódi összefüggéseket és kapóra jön nekem, hogy a héber nyelvben betűszámokat (is) alkalmaznak, azaz minden betűnek külön-külön számértéke van. Különösen érzékeny vagyok a 18-as számra, amely az élet héber betűinek felel meg. Számomra az élet tulajdonképpen minden: kezdet és vég, virágok, állatok, madarak, felhők, születés és halál, csillagok és gyermeki tekintetek, szépség és rútság, kövek, hegyek, vizek és fák - a természet végtelen körforgása. A tegnapelőtti dátumban ráadásul még különleges szimmetriát is felfedeztem. Vagy mondjuk: titokzatos összefüggéseket, amelyeket természetesen nem tudok megfejteni, és még az is lehet, hogy csakis az én fejemben, gondolataimban vannak. Játék ez is - néha egészen izgalmas. Különben is ijesztő számmemóriám van, dátumok, telefonszámok tömkelege van a fejemben. 


    Ez lenne a bővebb, nem tudományos és nem misztikus magyarázata a tegnapelőtti dátumnak. 


    A többit - majd, most indulok Klárihoz, azután tuiná-kezelésre. 


    Legyen szép napunk - ma és mindig!


     

    előzmény:
    Bibione (30580)
    2018-02-19  13:34
  22. 2018. február 19. 13:3430580.

    Szigal ,bizonyára te már megszoktad a termő narancsfákat, régóta ez a természetes neked ,  nekem egzotikus látvány. Mennyi év alatt lett ez megszokott  kb.?  


     A tegnapi nap számmagyarázata érdekes, de vajon mi a bővebb magyarázata? Mármint a jelentésének.


    Itt most dermesztő hideg van, nagyon fel fogok öltözni, mert fázós vagyok.    Barátnőm, Zs.  __aki meghalt 16 márciusában  / nyugodjék békében    /, mindig azt mondta télen, hogy :annyi ruha van rajtad, ha elesel, nem ütöd meg magad.  

    előzmény:
    *Szigal* (30577)
    2018-02-19  09:10
  23. 2018. február 19. 12:4330579.

    Erre elővettem a térképet, hogy egy kicsit jobban lássam a helyeket.     Nekem is volt munkatársam, aki a 80-as évek végén családostul települt át Kolozsvárról , sőt a volt szemorvosom  és patikus felesége is.                     A még korábbi munkahelyemen rengeteg olyan ember dolgozott,  akik a 40-es években lettek  Erdélyből erővel áttelepítve, vagy a szüleikkel, de az ő születési helyük   "   beszélt " .  Pl.  Istensegíts   , Fogadjisten ,Józseffalva,  Sepsiszentmárton---hirtelen ezek az falunevek jutottak eszembe.  ---------


    Az öregek elleni erőszak -mert ez is az ugye , verbális agresszió  -,  tettlegességig is szokott fajulni ,és  a hozzátartozók hiába járnak utána, simán letagadják, arra hivatkoznak, hogy a beteg már nem is tudja , mit beszél.    Szerintem,  sok olyan ember dolgozik ilyen helyeken , aki hatalmaskodási vágyát sehol máshol nem tudja kiélni, itt tudja, hogy a megalázásra nincs visszaszólás, vagy ütés .         Ez embertelen és idáig nem lenne szabad eljutni, még akkor sem, ha nehéz ez a munka.        Nincsenek irreális elképzeléseim  és nem hiszem azt, hogy az ápolóknak szeretni kellene ezt a sok idegen öreg embert, de elég lenne, ha normális lenne, és korrekt .


     


     

    előzmény:
    *Szigal* (30567)
    2018-02-18  08:10
  24. 2018. február 19. 10:0430578.

    Jó napot mindenkinek!


    Az utóbbi hozzászólásaim alapján bárki úgy érezheti talán, hogy egy pákosztos macska vagyok , de az esetek 99 %-ában napi egy kockát eszem a megvett tábla Tibi csokiból  . A maradék 1 % -ban  nincs önfegyelmem és ' "bepofázom'" a felét.   (  Ezt a szót csak Máraitól hallottam kizárólag.) ------


    Viszont az tény , hogy életem során  fontos téma volt a kajagyártás, mert három fiú etetni ,az másképp nem ment.    Volt olyan időszak  / kamaszkor/ amikor  négy kiló krumpliból csináltam a pürét.     Egy babgulyásos ebéd után , mire elmosogattam  , A. fiam     / akkor 14 éves  /, közölte, hogy éhes  már...... De  nem is ez volt a gond , hanem a legkisebbem finnyás válogatása, aki mindig rántott halat evett volna csak,  vagy túrós tésztát  .' Esetleg ' narancsos túrótortát és mákos bejglit. Kész.      Csoda, hogy életbe maradt


      ,de azért szép nagyra megnőtt ő is.


    Majd még jövök később , vigyázzatok magatokra!

    előzmény:
    *Szigal* (30574)
    2018-02-19  07:22
  25. 2018. február 19. 09:1030577.

    Valami fontosat akartam közölni és elfelejtettem, veletek előfordul-e ilyesmi? Sajnos, nálam egyre gyakrabban. No majdcsak eszembe jut. Vagy nem. 


    Bibione kedves! Nagyon finom a zöld dió-befőtt, de soha nem készítettem. Megelégedtem azzal, amit az én szorgos három sógorasszonyom és hajdanában az anyósom kreált, hűűű, ők aztán nagyon finomakat készítettek, ételeket és édességeket egyaránt. Sajnos, már csak a korban legfiatalabb sógornőm él, pontosan öt évvel idősebb nálam. (Micsoda paradoxon!)


    A szép, virágzó bokrokat, fákat itt-ott, jöttömben-mentemben látom és örökítem meg. Néha az utcánkban is előfordulnak. A képekhez többnyire magyarázatokat is fűzök, illetve dátumok is vannak a jobb alsó sarkukban. 


    A Holonban töltött napokban nem fényképeztem sokat, de lassan-lassan megmutatok belőlük néhányat. Szeretem azt a várost, majdnem annyira, mint Haifát. 


    Fotók:


    1. Nyolc napja, még Haifán, a Kongresszusi központ kupolája. Két kedves emlék fűz hozzá, egy nagyon gazdag Dali-kiállítás és a Győri Balett Zorba-előadása, amit a 70. születésnapomra kaptam ajándékba a nagylányomtól. 


    2. Séta Mokával esőben, amikor verte az ördög a feleségét. 


    3. A holoni kertekben érik a gyümölcs. Akár februárban is. 


    4. Itt közelebb vagyunk a repülőtérhez, alig néhány kilométerre. 


    ***


    Mennem kell, majd folytatom, de most rajtatok a sor!


    Eszembe jutott! Tegnap nagyon különleges nap volt. 2018.02.18. Kétszer fordult elő benne a 2-es számjegy, kétszer a "0" és kétszer a 18-as, ami héber betűszámokkal életet jelent! Kétszer is életet! Felfogjátok, hogy milyen ritka egybeesés? El lehet töprengeni ezen…


     

    előzmény:
    Bibione (30566)
    2018-02-17  21:05

Címlap

top