Vegyszerek a környezetünkben

Mindenhol használnak vegyszereket, - a rovarölő szerektől a kozmetikumokig, a cumisüvegektől a számítógépekig - a XXI. század emberisége a kemikáliákra van utalva. 1930 és 2000 között a világon előállított vegyszerek mennyisége évi 1 millió tonnáról 400 millió tonnára nőtt.

Majdnem minden ember szöveteiben találhatunk ártalmas vegyszereket. S bár bizonyos faktorszámú mérgezést szervezetünk el tud viselni, mint pl. az alkohol, a koffein, amik nagyon ártalmasok lehetnek nagyobb koncentrációban. A kemikáliák nagy szerepet játszanak több daganatos megbetegedés kialakulásában, szaporítószervi elváltozásokban, beleértve a születési rendellenességeket. 

Több mint 300 vegyszer jelenlétét mutatták már ki az emberi

• rendkívül ellenálló vegyszerek, amelyek nagyon lassan, vagy egyáltalán nem bomlanak le, ezáltal felhalmozódnak az állatok és az emberek szervezetében;

• hormonháztartást felborító kemikáliák (EDC), amelyek beavatkoznak az állatok és az emberek hormonális működésébe;

• olyan vegyszerek, amelyek daganatos megbetegedést, szaporítószervi elváltozásokat okoznak, valamint károsítják a DNS-t.

A veszélyes kemikáliák velünk élnek a lakásban is

Nappali: A nem természetes anyagokból készült szőnyegek, szőnyegpadlók és szintetikus anyagból szőtt bútorszövetek, lakástextíliák jelentős részét olyan vegyszerekkel kezelik, amelyek veszélyesek lehetnek. A folttaszító és a légfrissítő vegyszereket sem árt elkerülni. Szinte az összes hifit, tévét és egyéb elektromos szerkezetet gyulladásgátlóval kezelnek, amely szintén veszélyes.

Hálószoba: A hálószobában a legnagyobb veszélyzóna a szőnyegen kívül a szekrény, a vegytisztított ruhák miatt.

Gyerekszoba: A gyerekszobára fokozottan érvényes az összes fenti tiltás, mivel a gyerekekre több kutatás szerint sokkal nagyobb negatív hatást fejtenek ki a háztartásokban található vegyszerek. Sok polikarbonát műanyag cumisüveget Bisphenol-A-val kezelnek. Különösen kerülendő az elhasznált, kopott, karcos régi műanyag cumisüvegek használata (ezeket néhány havonta

Fürdőszoba: A Greenpeace és a WWF brosúrája alapján csaknem az összes fürdőszobai tisztító- és tisztálkodó szert kivághatnánk a kukába. A hajfesték hosszú távú használata rákkeltő lehet, a fehérített papírárut – például a WC-papírt vagy a kéztörlőt – a legveszélyesebb mesterséges méregnek tartott dioxinnal hozzák összefüggésbe. Triclosannal kezelik a fogkrémeket, fogkeféket és szájvizeket is. Egyre több kutatás utal a parabenféléket tartalmazó samponok, balzsamok, szappanok, tusfürdők használatának veszélyességére is.

Konyha: A hormonháztartást megzavaró Bispehon-A-val kezelt műanyag fedi a legtöbb konzerv belsejét, amelyet egyébként sok flakon és tégely formálásához is felhasználnak. A PVC-ből készült fólia adipátokat tartalmazhat, amely a becsomagolt ételbe átkerülhet a fóliáról. Az egyre elterjedtebb antibakteriális tisztítószereket is érdemes elkerülni, mert hatóanyaguk általában a triclosan. Sok műanyag vágódeszka, szivacs, szappan és mosogatószer is tartalmaz triclosant. A vegyszerek elkerülése érdekében alaposan meg kell mosni a zöldségeket és gyümölcsöket is.  

Veszélyes kemikáliáktól mentes gyártók:

IKEA, Futon Company, Marks and Spencer, Playmobil, Reebook, Nike, Puma, TESCO termékek, Persil, Cif, Body Shop termékek, Clinique, Nivea, Weleda, dr. Hauschka, Amway

Forrás: www.greenpeace.com, www.wwf.hu