Védd magad - Önvédelem

Mentális önvédelem: nem az izmokon múlik

Hiába van a kezünkben az összes mozdulat, ha vészhelyzetben lefagyunk, leblokkolunk, és a nevünket is elfelejtjük. Megfelelő felkészüléssel azonban képesek lehetünk urai maradni a helyzetnek.

Az önvédelemnek legalább annyira fontos a mentális része, mint a fizikai. Előbbi téren az utóbbi terület alaposan kigyúrt szakértői gyakran azt a tanácsot adják, hogy legyünk kemények testben és fejben egyaránt. Ez nem rossz hozzáállás, ha mondjuk egy börtönben, esetleg egy háborús övezetben szeretnénk életben maradni, azonban a civilizált világban nem feltétlenül ezekre van szükség.

Tudatosság, figyelem

Az önvédelem nem a gázspray-nél vagy a sokkolónál kezdődik, hanem ott, ha fejben felkészülünk mindenre és igyekszünk mindig tudatában lenni a minket körülvevő világnak. Ha például sötétben kell hazamennünk, végiggondoljuk, hogy melyik utcán jobb a közvilágítás, hol jár több ember, és igyekszünk elkerülni a sötét, elhagyott részeket. Ez persze nem mindig kivitelezhető, ilyenkor viszont arra figyeljünk, hogy tisztában legyünk vele, merre és hogyan tudunk adott esetben kimenekülni egy szorult helyzetből.

Legalább ennyire fontos, hogyha ilyen esetekben felkészülünk rá, hogy bármi történhet. Ilyenkor nem érdemes bedugni a fülhallgatót és berakni a kedvenc zenénket, mert eltereli a figyelmünket, és így egy esetleges támadó a meglepetés erejével csaphat le. Ha azonban már messziről kiszúrjuk a gyanús alakokat, sokszor már az is elég elrettentés lehet, ha látják, hogy fel vagyunk készülve a találkozásra. Mivel az utcai támadásokat sokszor az alkalom szüli, ha lecsökkentjük az ilyen alkalmak számát, máris sokat tettünk a biztonságunk érdekében.

Néha az is elég, ha tudatjuk a támadóval, hogy tisztában vagyunk a létezésével

Szintén sokat segít, ha megtanulunk tudatos döntéseket hozni és nem csak a pillanatnyi érzelmeinkre hagyatkozunk. Ha például azt halljuk, hogy valaki jön utánunk, lehet, hogy nem az a jó megoldás, ha futni kezdünk, hanem az, ha szembenézünk az illetővel, és megkérdezzük, hogy mégis mit akar. A kellő határozottságtól egy esetleges támadónak könnyen inába szállhat a bátorsága.

Persze mérlegelni is kell, hogy mikor érdemes ezt a taktikát választani, mikor kell teljes erőből futni, vagy mikor kell elkezdeni kiabálni, hangoskodni, hogy magunkra irányítsuk a környéken lévők figyelmét. A kulcs a tudatos döntéshozatalban rejlik: felmérjük a helyzetet, megvizsgáljuk a lehetséges következményeket, majd döntünk, és cselekszünk. Ez úgy hangzik, mintha hosszadalmas folyamat lenne, azonban ha kellő figyelemmel szemléljük a minket körülvevő világot, a másodperc tört része alatt lefuttathatjuk ezt a „protokollt”.

Ne hősködjünk!

Remélhetőleg egyik olvasónk sem kerül olyan helyzetbe, amikor fizikailag fenyegetve érzi magát, ha azonban ez mégis bekövetkezne, nagyon fontos, sőt kulcsfontosságú, hogy fejben tartsuk: az első opció mindig a menekülésé. Ne próbáljunk hősködni, ne akarjuk megmutatni, hogy mennyire kemények vagyunk, mert az utca szabályai nem tisztelik a harcművészetek hierarchiára és a másik megbecsülésére épülő becsületkódexét. Pestiesen szólva: hiába tudjuk az edzőteremben bemutatni a fejrúgást, egy vascső ellen nem sokra megyünk vele.

Kétségtelenül látványos, de nem biztos, hogy vészhelyzetben is meg tudjuk csinálni

Sokan úgy gondolják, ha valaki fenyegetné őket, lecsapnák, mint a taxiórát. Igen ám, de a legtöbb emberben igen erős mentális blokk gátolja, hogy másokban kárt tegyenek, még akkor is, ha önvédelemről van szó. Teljesen más megütni egy pontkesztyűt az edzőteremben, vagy megrúgni egy védőfelszerelést viselő ellenfelet, mint megütni egy embert a puszta kezünkkel.

Edzőteremben simán megy, de élő emberrel?

A legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk kiszabadulni a helyzetből és fizikai akadályt vonni magunk és a támadó közé. Vagyis, ha odáig fajul a dolog, hogy ütni-rúgni kell, akkor se legyőzni próbáljuk az ellenfelünket, csupán arra törekedjünk, hogy nyerjünk pár másodpercnyi időt, ami alatt elfuthatunk vagy beugorhatunk az autónkba vagy egy zárt ajtó mögé.

Ne feledjük, az erő nem minden: még a legnagyobb, legkigyúrtabb ellenfelet is a földre tudja vinni egy nála sokkal kisebb és gyengébb ember is, ha tudja, hogy pontosan hova kell nyúlni. De ez már túl van az önvédelem mentális részén. A fizikai támadások elleni önvédelmi tippjeinket ide kattintva olvashatod.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top