Eláruljam, hogy mi a közös Magyarországban, Japánban, Peruban, Angliában és Németországban február 14-én? Aznap mindenhol a szerelmet ünneplik. Az persze kérdésként felvethető, hogy miért csak ezen a napon, és miért szövik át azt világszerte haszonelvű gondolatok.

A szerelem legemlékezetesebb ünnepe valószínűleg mindenki számára a házasságkötés, majd a házassági évfordulók napja. Mégis – felmérések szerint – a Szent Bálint-nap (Valentine’s Day) az első, ami említésre kerül megkérdezettek körében e téma apropóján, és már nemcsak az angolszász országokban. Szent Bálint, Terni püspöke (aki számtalan szerelmespárt esketett össze, a császári parancs ellenére) világszintű divatot teremtett, amikor börtönőre lányának visszaadta szeme világát, majd saját (keresztény hite miatti) kivégzésének napján, február 14-én búcsúüzenetet küldött szerelmének, a következő aláírással: „a te Bálintod”. Lehetetlen volna összeszámolni, hogy jelenünkben hány szerelmes üzenetet közvetítenek a postahivatalok, telefonos és internetszolgáltatók ezen a napon. Az pedig főképp elképzelhetetlen, hogy összeadjuk a virágcsokrokért, plüssökért és egyéb ajándékokért február 14-én kiadott forintokat, eurókat, dollárokat. Pedig – állítólag – a szerelem a szív ünnepe, nem pedig a pénz és a kereskedők diadala.

Világ körüli turné

Már az ókori Róma is szolgált szerelemünneppel – és szintén február 14-én. A Februa vagy Lupercalia vallásos színezettel bírt, és tisztító, illetve termékenységi rítusokból állt. A papok azért, hogy kiengeszteljék egyik rosszindulatú istenüket, kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, különösen a nőket. Kutatások szerint az időbeli egybeesés nem véletlen, hiszen Junó istennőnek, a házasság pártfogójának ünnepe volt eredetileg február 14. A hagyomány szerint ezen a napon a fiatal lányok bevonultak a templomba, és szerelmi jóslatot kértek valódi párjuk kiválasztásához. A férfiak pedig tombolát húztak, a hajadon nők neveivel. Így találtak egymásra a két nem képviselői – arról azonban nincsenek adataink, hogy közülük hányan estek őszinte szerelembe e szerencsejátéknak köszönhetően.

Talán sokakat meglep, de a Valentin-nap már a 15. században megszületett Angliában. Akkoriban azonban még nem a drága ajándékok halmozása volt a cél, csak az üzenetküldés, esetleg virágcsokorral való kedveskedés az imádott hölgynek. Az USA volt az első követő, majd az onnan érkező katonák szórták szét az ünnep magjait Európa-szerte, a második világháború idején. Az első Valentin-napi bálra a németországi Nürnbergben került sor, amikor is hivatalosan elismerték a február 14-ei napot a szerelmesek ünnepének. Többek szerint ekkor dőlt el, hogy nemcsak a dobogó szívű párok örömködhetnek ekkor, de a csokoládégyárosok, parfümkészítők és virágkereskedők is jól járhatnak egyúttal.

Érdemes szétnéznünk a világban: hogyan ünneplik ezt a napot más nemzetek. Japánban a nők csokoládéval varázsolják el a férfiakat, és nemcsak a férjüket, hanem ismerőseiket is. Hajadonok esetében lényeges, hogy az édesség saját készítésű legyen. Egy hónappal később – március 14-én – folytatódik az ünnep: a White Day szokása szerint a megajándékozott férfiak fehér csokoládéval köszönik meg a hölgyek korábbi kedvességét. A dél-koreaiak még erre is rátesznek egy lapáttal. Ha ugyanis a férfi egyik napon sem jutott csokoládéhoz, meg kell gyászolnia elhanyagoltságát, április 14-én ezért az ő étele a fekete szószos tészta.

Olaszországban – ahol köztudott, hogy a szerelem kiemelt jelentőséggel bír – a szerelmesek ezen a napon hídon vagy vízközelben találkoznak. A kerékpártárolóknál, amelyek ezeken a helyszíneken megtalálhatók, lakatokat helyeznek el, nevük kezdőbetűivel vagy közös fényképükkel. Ha a két lakat összekapcsolódott, a fiú és a lány a kulcsot a vízbe dobja, és közben kíván valamit – többnyire a szerelemmel kapcsolatosan. A dánok és a norvégok a gyertyafényes vacsorára esküsznek ezen a napon. De nem mindenhol a szerelem dominál – Finnországban például február 14. inkább a barátság napja, és az egymáshoz közel állók képeslappal köszönik meg a különleges szövetséget. Ahány nemzet – annyi szokás, ezt már láthatjuk. Peruban például nemrégiben munkaszüneti nappá nyilvánították Szent Bálint napját. Mielőtt azonban elérzékenyülnénk e szívbéli gesztuson, eláruljuk: az intézkedés célja a kereskedelem fellendítése, és nem a szerelmetes szabadnap biztosítása. A zsidó kultúrában és Brazíliában a Valentin-nap egyéb programok miatt nyárra tevődik át, míg az iszlám egyszerűen tiltja a Bálint-nap felemlegetését is.

Három a magyar igazság

A magyar igazsághoz hozzátartozik, hogy az angolszász kultúra követése mellett van még két szerelemünnep, amelyről illik megemlékeznünk. Talán könnyen beugrik a nyári nap-éj egyenlőség napja, amely egyben a szerelmi varázslások rítusait is hozza magával. Ezen a napon a tündérvilág lakói átjuthatnak a mi világunkba. Örömtűz lobogása tölti be a teret, és – elárulhatjuk – ez nemcsak hazánkban van így, hanem szintén világszerte. A párok ilyenkor gyakran együtt, kéz a kézben ugorják át a tüzet, ami által szentségesítik összetartozásukat. A pogány szlávok egy figyelemre méltó ceremóniáját szükséges megemlítenünk, hiszen az is emelheti Szent Iván napjának fényét. A helyszín fás, bokros vízpart – a program tűzgyújtás, majd közös éneklés –, ám elszeparáltan daloltak a két nem képviselői. Éjfél közeledtével áldozatot mutattak be: egy fehér tyúk és egy fekete kakas vérét égő olajjal teli tálba csurgatták. Ezt követően körtáncba kezdtek, majd amikor a tüzek kialudtak, a ruhákat ledobták magukról, és megmerítkeztek a vízben. És ki tudja, ezek után mi történt...?

És még egy szerelemünnep Magyarországon: ez bizony a május 1-je. Ha azt mondjuk, májusfa, máris egyértelművé válik ezen nap fontossága. A májusfa állításának hagyománya több mint hatszáz éves, és a legények állítják a leányoknak – vallomásként. Napjainkra persze ez a szokás is módosult, ma már a májusi virág küldése megszokott a szerelmes fiú részéről. A lány – ha elfogadja az udvarlást –, ablakába állítja az ajándékot, ezzel a nyilvánosság előtt is felvállalva a kapcsolatot.

Love is in the air – ezt már tudjuk. Azt kívánjuk, hogy ne csak február 14-én, május 1-jén és június 24-én boruljanak virágba a szívek – hanem az év minden napja legyen a szerelem ünnepe! Világszerte...