Utazás

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Grandiózus, semmi máshoz nem hasonlítható, felejthetetlen – ezekkel a jelzőkkel emlegetik az egykori cári fővárost, ahol Gogol hőse, Akakij Akakijevics bolyongott félőrülten az utcán, ellopott köpönyegét keresve, ahol a gyűlölt és rettegett Raszputyint fojtották a Néva folyó jeges és sötét vizébe, ahol egykor az Auróra cirkáló adta meg a jelet a Téli Palota ostromára. Legendák, máig meg nem oldott rejtélyek, káprázatos luxus és ragyogás, amibe mi is betekintést nyerhetünk, ha ellátogatunk ebbe a páratlanul érdekes és izgalmas városba…

Nem egyszerű kiválasztani 10 látnivalót a rengeteg érdekesség közül, de a következőkre mindenképpen időt kell szánnunk:

Anno a cárok lakhelye, ma múzeum

A híres-nevezetes Téli Palota (Zimnyij Dvorec) kétemeletes, zöld-fehér, arannyal gazdagon díszített épületét Bartolomeo Francesco Rastrelli olasz építész tervei szerint alakítottak át 1754 és 1762 között Nagy Katalin cárnő utasítására (az eredeti épületkomplexumot 4000 munkás építette Péter cár parancsára). Az 1917-es forradalom kitöréséig az uralkodó használta, utána az Ideiglenes Kormány foglalta el, mely elutasította a Forradalmi Katonai Bizottság ultimátumát – ezért következett be a Téli Palota ostroma. 1922-ben kerültek vissza ide azok a műkincsek, melyeket Nagy Katalin cárnő halmozott fel, így alakulhatott meg az Ermitázs (a kis remetelakot nevezték franciául Hermitage-nak, ahol az uralkodónő eredetileg elhelyezte gyűjteményét), amelynek 535 termében több mint 4 millió műtárgyat őriznek. Megtekinthetjük az egykori tróntermet vagy a cári hintót, előzetes bejelentés alapján bejuthatunk az Aranyszobába, amely a legféltettebb drágaköveket rejti, vethetünk egy pillantást a világ egyetlen irániezüst-gyűjteményére vagy a szkíta fegyver- és ékszerkollekcióra, de 8000 nyugat-európai festmény is várja a látogatókat. Ha valaki úgy döntene, hogy mindent megnéz, amit az épületben felhalmoztak, számítania kell arra, hogy ehhez 22 kilométert kell gyalogolnia!

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Auróra cirkáló

A 117 éves veterán hajó ma is a Néván horgonyoz, és érdemes tenni rajta egy sétát. Bár a cirkáló leghíresebb tette kétségtelenül az októberi forradalomban leadott jelzőlövése volt, ne gondoljuk, hogy története ennyiben merül ki! Részt vett még az orosz–japán háborúban és a két világháború ütközeteiben is, volt tengerészeti iskola tanhajója, ma pedig múzeumhajóként funkcionál. Kilenc termében fogadja a látogatókat, akik átlagosan 45 percet töltenek a nevezetes cirkálón.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Észak Velencéje

Bár ezt a címet Stockholm is jegyzi, aki már járt Szentpéterváron, tanúsíthatja, hogy az orosz város teljes mértékben kiérdemelte. Nagy Péter cár 1603-ban alapította a várost a Néva folyó deltájánál, és ez a tény alaposan meghatározta a történelmi városközpontot, melyet kisebb folyóágak és csatornák szelnek át. Jelenleg 342 híd ível át a folyó és a kanálisok felett, ebből 22 felnyitható – mind közül a legszebbnek a négykupolás Lomonoszov hidat tartják (Fontanka-csatorna).

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Az orosz Versailles

Az Ermitázs előtti kikötőből félóránként indulnak hajók (a menetidejük is fél óra mindösszesen) a páratlanul szép cári pihenőhelyre, melyet az uralkodó család tagjai nyaranta használtak. A barokk palota előtt kezdődik a lépcsőzetesen kialakított Nagy Vízlépcső (a víz innen zúdul le egészen a tengerig), innen kitűnő kilátás nyílik a Balti-tengerre és a Finn-öbölre is. Ebben a csodálatos kertben, a 20 hektáros parkban a 64 szökőkúté és az aranyozott szobroké a főszerep, ezért érdemes a kirándulásra rászánni akár az egész napot.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Bronzlovas, amely védi a várost

A drezdai Aranylovashoz hasonlóan észak Velencéjében is találunk egy legendás lovas szobrot, mely az egyik legnagyobb uralkodót örökíti meg. A Dekabristák terén (Ploscsagy Gyekabrisztov) látható nevezetesség (a francia Falconet alkotása) a városlapító Nagy Péter cárt ábrázolja, ahogy éppen eltipor egy kígyót. A Szentpétervár jelképévé vált Mednij Vszadnyikról Puskin is írt egy híres költeményt, és a közhiedelem úgy tartja, hogy amíg áll, idegen hatalom nem tudja elfoglalni a várost, ezért a 900 napos leningrádi ostrom alatt sem mozdították el a helyéről.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Fabergé

III. Sándor cár 1885-ben rendelt először kedvelt francia ékszerészétől a legnagyobb ortodox ünnepre ajándékot a feleségének. A húsvéti tojásnak kettényithatónak kellett lennie, és rejtenie kellett valamilyen meglepetést. Carl Fabergé ezt a kikötést oly nagy sikerrel teljesítette, hogy minden évben újabb és újabb remekművel örvendeztethette meg a cári családot. Az arannyal, ezüsttel, gyémánttal és drágakövekkel kirakott miniatűr csodák közül ma 62 ismert, és ebből 9 az orosz milliárdos, Viktor Vekszelberg tulajdonában van, aki több más műkinccsel együtt 2013-ban múzeumban helyezte el Szentpétervárott, a Suvalov-palotában a különleges gyűjteményt.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Carszkoje Szelo, az orosz pompa megtestesítője

Szentpétervár mellett, a Puskin nevű településen található egy csodálatos épület- és kertkomplexum, a cárok kedvelt nyári rezidenciája, amely a Carszkoje Szelo (Cári falu) nevet viseli. Ennek egyik gyönyörű épülete a káprázatos Katalin-palota, melynek leghíresebb terme a Borostyánszoba, valamint az 1000 négyzetméteres bálterem. Kertjét márványszobrok díszítik.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Péter-Pál-erőd

A 18. század első felében épített katonai épület sosem töltött be védelmi feladatokat. A katonai erődítmény hírhedt börtön volt leginkább: kazamatáiban Gorkij, Dosztojevszkij, Alekszej cárevics raboskodott. Az eredeti faépítmény helyén Trezzini olasz építész tervei alapján emeltek kőépületet, melynek egyik része a gyönyörű harangtoronnyal ellátott Péter-Pál-székesegyház (itt kapott helyet a cári kripta is).

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

Fehér éjszakák és pezsgőzés a Néva hídján

A fehér éjszakák városának is nevezett Szentpétervár azzal dicsekedhet, hogy május 25-től július végéig szinte sosem sötétül el az égbolt teljesen (télen viszont csak öt óra a nappali világosság). Feledhetetlen élmény sétálgatni a város utcáin, nézni, ahogy felnyílik 22 híd a tengeri hajók előtt, vagy pezsgőzni a Néva fölött átívelő hidak valamelyikén (a helyiek kedvelt szokása szerint).

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

A kihagyhatatlan klasszikus balett, jégrevü és show

Már 30 évvel ezelőtt, amikor egyetemistaként ellátogattam Szentpétervárra (akkor még Leningrádnak hívták), láthattam látványos jégrevüt, nyugati színvonalú show-műsort, és részt vehettem nézőként a Borisz Eifman vezette híres Modern Balett előadásán. Manapság pedig akkora a kulturális kínálat, hogy csak győzzünk válogatni belőle! Érdemes azonban alaposan megtervezni, mire szeretnénk jegyet rendelni, mert a legnívósabb, legértékesebb előadásokra hamar elfogynak a jegyek.

Nyáron Szentpétervárra? Elmondjuk, miért.

 

Érdemes utazási irodák segítségét igénybe venni, ha viszonylag kedvező áron szeretnénk utazni, vagy jobban kedveljük, ha mindent megszerveznek helyettünk. Ha azonban szívesebben döntünk egyedül, akkor lássunk néhány alapinformációt az utazásunk megszervezéséhez!
Repülőjegy: Akár 30 ezer forinttól (repülési idő: 2 óra 30 perc).
Szállás egy éjszakára kétágyas szobában: 3 csillagos hotelban 30 ezer fölött, négycsillagosban 50 ezer fölött, ötcsillagosban 60 ezer fölött, apartman 20 ezer fölött.
Mit kóstolj meg?
Nagyon finom a vékony palacsinta, a blini, hajdinából készítik, kaviárral tálalják. Érdemes megkóstolni a borscsot (céklaleves) vagy a scsít (káposztaleves), de ehetünk bárányhúst rizzsel (ez a plov) és számos pirogot is (sós vagy édes finomsággal töltött tésztaféle). 

 

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top