10 ok, amiért a horvátországi Kvarner-öböl jó úticél

Ne tarts a rossz időtől

Mivel errefelé évente 2500 napsütéses órát számolnak, nem kell aggódni a tartós rossz idő miatt, ami a vízparti nyaralás megkeserítője. A nappali átlaghőmérséklet 30 fok körül van, a tenger vize augusztusban a legmelegebb, a 27 fokot is elérheti.  Érdemes átgondolni, hogy aki nem bírja a nagy hőséget, szigeten nyaraljon, mert a fekvésnek köszönhetően ott alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön, ugyanakkor a csapadék mennyisége is kisebb.

Krk-sziget (Fotó: Thinkstock)

A legnépszerűbb horvát szigeteken nyaralhatsz

Bár a Krk-sziget, a Rab-sziget és a Losinj-sziget a legkedveltebb turistacélpontok, bármelyiken találhatsz eldugott, csöndes öblöket és kis településeket, ha háborítatlan nyugalomban szeretnél pihenni. Mindegyik sziget híres valamiről: Krk a legnagyobb horvát sziget, a napfény szigete, középkori templomainak köszönhetően a világörökség része, Rab a legzöldebb sziget, mivel hegyeiben sok a forrás, és itt található az ország legnagyobb homokos strandja, a Paradicsom-part, Losinj szigetét pedig első számú pihenési, nyaralási és strandolási célpontként szokták emlegetni.

Vízesés a Krk Nemzeti Parkban (Fotó: Thinkstock)

A legjobb strandok és a legjobb szálláshelyek

Horvátország strandjainak 20-as toplistáján öt helyet foglalnak el az itteniek. Általánosságban elmondható, hogy tiszták és rendezettek, és kedvedre válogathatsz kavicsos vagy finom homokos partszakaszok, gyorsan mélyülő vagy sekély öblök között (utóbbira kitűnő példa  a kisgyermekes családok által kedvelt Lopar város strandja Rab szigetén). A szálláskínálat is igazán bőségesnek mondható: lakhatsz olcsó apartmanokban, kiválóan ellátott és felszerelt üdülőfalvakban vagy elegáns luxusszállodákban, sőt egykori villákból átalakított szálláshelyeken is.

Rab sziget a magasból (Fotó: Thinkstock)

Mint Velence, csak csatorna nélkül

Bár ezek a kisvárosok nem vetekedhetnek Dubrovnik világszerte híres műemlékeivel, de kanyargós, szűk utcácskáikkal, lépcsős sikátoraikkal, itáliai hatást tükröző főtereikkel, harangtornyaikkal és házaikkal elbűvölik a látogatókat. Esténként a hangulatosan kivilágított éttermekben, tavernákban és kávézókban élvezheted a horvát vendégszeretetet, kóstolgathatod a helyi ételspecialitásokat és a különleges borokat. Ne hagyd ki az Opatijától mindössze hat kilométerre található Lovran városka kis főterét, és nézd meg a Szent György képmásával díszített középkori házat! Ugyanígy nem érdemes kihagyni Rab óvárosát, ami mindössze három hangulatos utcácskából áll, ami fölé négy román stílusú harangtorony magaslik. Ha valaki pedig érezni akarja a hamisítatlan, békebeli Monarchia-idők hangulatát, látogasson el Opatijába, az egykori felső tízezer kedvelt üdülővárosába, vagy sétáljon egyet Rijekában, az egykori Fiume kikötőjében.

Lovran Óváros (Fotó: Thinkstock)

Rácsodálkozhatunk a világ legszűkebb utcájára

Ha Krk szigetén jársz, keresd fel  a sziget keleti részén, egy 50 méter magas, meredeken emelkedő sziklafalon fekvő Vrbnik falucskát. Gyönyörű templomai, a Frangepán család egykori két palotája, 10 ezer kötetes könyvtára mellett legfőbb nevezetessége a Klančić, a világ egyik legkeskenyebb utcája, amelynek szélessége 40 cm körüli, és számos helyen a valaha létezett legszűkebb utcaként emlegetik. A település másik nevezetessége, hogy a jellegzetes horvát ételeket kínáló éttermek többségének saját bora is van – a helyi kiváló szőlőművelésnek köszönhetően.

Akár hiszed, akár nem: még delfinekkel is találkozhatunk

Ha ellátogatsz a delfinek szigeteként emlegetett Losinjra, ahol az ország legjobban felszerelt delfinkutató intézete található, van esélyed arra, hogy hogy ezekkel a barátságos, kedves állatokkal személyesen is találkozol. Az egzotikus növény- és állatvilágú,  gyógyhatású levegőjéről híres szigetet ugyanis jól kiépített sétálóút veszi körül, ahonnan messze elláthatunk a tengerben csapatostul úszkáló állatokra, és a környező szigetekre induló szervezett hajóutakon is gyakran felbukkannak a Losinj és Cres körüli vizekben élő palackorrú delfinek. 2006-ban az itt élő, kb. 120 egyedből álló populáció megóvása érdekében hoztak létre egy védett területet, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés a Földközi-tenger térségében (ezt a tevékenységet támogathatod, ha örökbe fogadsz egy delfint).

Fotó: Profimedia

Kastély, kolostor

A Krk-sziget közelében található Košljun  szigetén már a 12. században is munkálkodtak bencés szerzetesek, akiket a Frangepánok által támogatott ferencesek váltottak fel. Azóta a kolostort a “horvát nemzeti és a nyugati kultúra egyik találkozási pontjaként” is emlegetik. A ma is működő szerzetesi közösség az aktív hitélet mellett szorgalmasan műveli a földeket és szeretettel fogadja a szép számmal érkező turistákat is.

Ha valaki szívesebben látogatna el egy magyar vonatkozású történelmi épületbe, annak a Frangepán-kastélyt ajánljuk a Bakari-öböl bejáratánál, Rijekától 26 kilométerre fekvő Kraljevica városában. A négyszögletes, négy saroktoronyos kastély mennyezetét rózsastukkók díszítik, s állítólag innen ered a “sub rosa” kifejezés is (ami a rózsák alatt hangzik el, örökre titok marad), mivel 1671-ben itt került sor Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc összeesküvésére (bár ezt a történészek még nem erősítették meg).

A tenger felett, a sziklán

A 3000 lakosú Lovran Opatijától 6, Rijekától 19 kilométerre fekszik. Egykor a rómaiak építettek itt villákat, ma pedig hangulatos kis főteret (kávézókkal és éttermekkel), városkaput, harangtornyot találunk, és a városka legfőbb nevezetességet, a Szent György képmásával díszített középkori lakóházat.  Ha különleges, máshol nem található élményre vágysz, sétálj egyet a tenger fölé magasodó vadregényes sziklaösvényen! A 3 kilométer hosszú sétaút Lovran és Icici között húzódik, és akár nappal, akár holdfényes éjjelen vállalkozol rá, felejthetetlen emlék marad. Icicinél a sziklán egy éttermet is találsz, eszelős panorámával. 

Mulass, szórakozz

Ha szeretnél belemerülni a középkor varázslatos világába, és közelről látni egy izgalmas számszeríjversenyt, ne hagyd ki Rab szigetén a hagyományos lovagi játékokat július végén (25-27.), ami egyben az ország legnagyobb középkori nyári fesztiválja! Érdekes módon magyar vonatkozása is van ennek a látványos programnak: a városi tanács 1364-ben döntött egy nagyszabású ünnepségsorozatról Nagy Lajos királyunk tiszteletére, aki felszabadította a szigetet a velencei uralom alól. Ha tengeri csatát szeretnénk látni, és megnézni, hogyan kutatnak a kalózok kincsek után, legyünk részesei a Krk szigetén minden évben (idén: augusztus 8-10.) megrendezett lovagi játékoknak! Karneválozhatunk Cres szigetén (július 15.), részt vehetünk Loparban a Samba Fesztiválon (július 20-21.), vagy akár élvezhetjük a kiváló jazzelőadók koncertjeit a 13. Jazzfesztiválon Lošinjban (július 28-30.).

Losinj (Fotó: Thinkstock)

A legkiválóbb kulináris élvezetekben lehet részünk

Aki járt már Horvátországban, tudja, hogy a horvát borok és a helyi ételek között minden látogató könnyen talál a fogára valót. A vidék egyik specialitása a grillen sült bárányhús rozmaringgal, de érdemes megkóstolni Krk-szigetén a šurlicét (jellegzetes tésztaétel) különféle mártások és szószok kíséretében, Pag szigetének világhírű sajtkülönlegességét vagy az itt készült mángoldos süteményt, valamint a kiváló horvát fagylaltot. És természetesen vétek lenne kihagyni a nemzetközileg is jegyzett, kiváló fehérbort, a Vrbnička Žlahtinát.