2017. Február 13.

Pannonhalma titkai

Pannonhalmán nemcsak a történelmet és a régi korok szellemiségét, a borkultúrát, de a finom, ezeréves levendulaillatot is magunkba szívhatjuk. Fedezd fel a bencés szerzetesek ősi otthonának és munkásságának történetét, világörökségünk részét!

nlc

A Szent Márton-hegyen magasló Pannonhalmi Apátság hazánk egyik olyan történelmi látnivalója, amit legalább egyszer látnod kell! A sok viszontagságot megélt apátság falai között megelevenedik a múlt, és visszarepít minket a bencések korába.

A kultúra központja

A középkori Európa kulturális életének egyik fontos szereplője volt Pannonhalma. Géza fejedelem 996-ban cseh bencés szerzeteseket telepített le, akiknek a Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor lett az otthonuk. Legendás, első magyar királyunk, Szent István is gyakran volt vendége a Pannonhalmi Apátságnak. Az apátság nemcsak építészeti megoldásai miatt különleges, hanem számos kultúrtörténeti gyűjteménye, rendszeres kiállításai és programsorozatai miatt is, amelyekkel életben tartják az ősi hagyományokat.

Világörökség része

A gótikus, a barokk, a klasszicista és a román stílusjegyeket is magán viselő apátság 19. századi hatalmas és lélegzetállítóan szép könyvtára több mint 400 ezres könyvgyűjteményében számos könyvritkaság sorakozik a polcokon. A legrégebbi írás Pannonhalma 1001-es privilegiális oklevele, és leghíresebb dokumentumaink egyike, a tihanyi apátság alapítólevelét is itt találod. A monostor Magyarország kiemelkedő egyházi és művészettörténeti színtere, amit az Unesco 1996-ban a Világörökség részének nyilvánított. Az apátságban ma is élnek és tevékenykednek szerzetesek, bentlakásos gimnáziumot, könyvtárat, levéltárat és múzeumot is működtetnek.

Pannonhalma bora

A bencéseknek köszönhetően a szőlő- és borkultúra ősi hagyományokkal büszkélkedhet Pannonhalmán: a szerzetesek a mindenkori lehető legmagasabb szőlő- és borkultúrát művelték a körülbelül 100 hektárnyi területen. A szőlőktől övezett bencés monostorba még Kazinczy Ferenc is ellátogatott, akit lenyűgözött a táj festői szépsége, a rendezett lugasok és a békét árasztó lankás dombok látványa. A II. világháború államosításai miatt a borkészítés néhány évtizedre megszakadt, de az ősi hagyományt újraélesztve ma már ismét élvezhetjük Pannonhalma nedűit.

Arborétum és gyógynövénykert

Pannonhalmán a kolostori gyógynövényes hagyományok egészen az apátság megalapításáig nyúlik vissza. Az 1800-as évek végére már 80 fa- és cserjefajnak adott otthont az angol kert, amely mára több száz különleges fajra bővült. A ritka gyógynövények, és fafajták között énekes madarak bújnak meg, és varázsolják el a madártanilag is értékes kert látogatóit.

Visszavert mongol támadások

Az apátság megélt mongol és tatár támadásokat, de a török hódoltság idején sem a béke uralkodott Pannonhalmán. Érdekesség, hogy a templom építtetője, Uros apát nevéhez fűződik a mongol támadások visszaverése. A Pannonhalmi Apátság Tolnai Máté apátsága idején, 1514-ben főapátsággá vált, majd később, Sajghó Benedek főapátsága alatt a szerzetesélet ismét felvirágzott, és a monostor építészeti stílusa barokk stílussal gazdagodott.

Beszűntetett szerzetesközösségek

A 18. században, a felvilágosodás évszázadában az apátság működését felfüggesztették. Ebben az időben az uralkodók kizárólag azoknak a szerzetesközösségek a működését engedélyezték, amelyek tevékenységét hasznosnak ítélték meg: a hasznosságot abban mérték, hogy a gyógyításra, betegápolásra, vagy tanításra szakosodtak-e a közösségek. Szent Benedek Regulája azonban a közösségi életre helyezte a hangsúlyt, így II. József 1786-ban, közel 20 évre beszüntette a magyar bencés rend működését, aztán I. Ferenc 1802-ben visszaállította, és a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg.

Államosítás

A bencések hányattatott sorsa a 20. században sem ért véget: 1945 után államosították a bencés iskolákat és a rend birtokait, de Győrben és Pannonhalmán engedélyezték a gimnázium működését. A szerzetesközösség a viszontagságos és nehéz időkben is alázattal, és állhatatossággal végezte az emberek, és Isten szolgálatát, és megalkották a zsolozsma magyar szövegeit és dallamait.

Pannonhalmi levendula

A bencések kétségkívül legillatosabb öröksége a levendula. Nyáron nem hagyhatjuk ki a Pannonhalmi Levendulanapokat, amit a Főapátságnak köszönhetünk. Ez az illatos és színes fesztivál a közel ezeréves bencés gyógyászati hagyományokra alapozva jött létre, ami a térségben honos gyógynövényeknek, és kulturális kincseket bemutató programoknak ad helyet. A programokat az apátság hatalmas gyógynövénykertjében és az Apátsági Múzeum udvarán élvezheted, miközben elmerülhetsz a régi korok miliőjében.