Dunakanyar, te csodás! – Bemutatjuk az ország egyik legszebb őszi túráját

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Még érdemes kihasználni az utolsó őszi napokat, és egy bringás-gyalogos túrára indulni, például Zebegénybe! Pontosabban menjünk Zebegénybe, és onnan bicajjal Kismarosra. Ősszel gyönyörű a Dunakanyar, és egy napba bőven belefér. A zord idő senkit ne tartson vissza, hideg ellen ott a sapka.
Írta: | 2016. 11. 19. |

Kövess minket!

f Ajánlom

Vonattal, gyalog, bringával

Zebegénybe vonattal érdemes menni: Budapestről, a Nyugatiból óránként indulnak vonatok, a vonatút egy óra. Az autós megoldást nem annyira javaslom, mivel a Zebegény–Nagymaros közötti szakaszt, a Dunakanyar látványát, a környező hegységet így élvezhetjük igazán.

Zebegény – Kávé a Mókusban

Zebegényben varázslatos hangulat uralkodik. Gyönyörű természet, csörgedező patak, kedves kis utcák, csend, tiszta levegő, a kanyargó Duna... Minden adott ahhoz, hogy a szokásos heti stressz után megnyugodjunk.

Zebegényben sok látnivalót nem találhatunk, a trianoni emlékművön kívül. Egy csendes kis településről beszélünk, pár kávézóval, egy-két kis étteremmel, egy rétesházzal, egy darab szuvenírbolttal, és vélhetően egy graffitissel, akinek a „munkáját” a kúton, virágosládán láthatjuk viszont. A pörgés leginkább a Mókus sörözőben észlelhető, ahol a helyi erők és a turisták kezdik a napot: ki presszókávéval, ki kis Unicummal.

    Zebegény–Nagymaros – Szabadság és inspiráció

    Zebegényből néhány óra gyaloglás Nagymaros. Én még kihasználva a hómentes, hideg, de napsütéses őszi napokat, bringával tekertem el Zebegényből Kismarosig. Ez körülbelül 15 km, és nem az autók között, hanem bicikliúton lehet közlekedni, a Duna mellett. Eltévedni egyszerűen lehetetlen, a bringát pedig fel lehet tenni a vonatra minden gond nélkül (ne felejtsetek rá pótdíjat kérni). Legtöbbször ezt fogjuk magunkban ismételni vallási hovatartozástól függetlenül: „Úristen, de gyönyörű!”

    Nagymaros – Hekk és a visegrádi Fellegvár

    Ha már beértünk Nagymarosra, megéri kicsit szétnézni a településen, lófrálni a macskaköves utcákon. Kedves kis házakat fogunk itt találni, a nagyobb utcák elejére kifüggesztett táblákon pedig régi történetek mesélnek a település múltjáról. Novemberben az utcák leginkább üresek, és nagyon csendes minden; az „élet” a hajóállomásnál zajlik, a hekkes teraszán. Itt nemcsak „10 tonnás” hekket lehet kapni, de innen tudunk továbbindulni Kismarosra is.

    Az út ezen része nem a Duna mellett vezet, hanem gyümölcsösök és magántelkek közelében bringázhatunk. Kismaroson végül elköszönhetünk a Dunától, és nyugodtan mehetünk egyből a vasútállomásra, hiszen sikerült kimaxolni egy novemberi napot.

     

    Olvass tovább

    Hozzászólások  ( 0 )
    blog comments powered by Disqus