Utazás

Nógrád megyei kalandok

Bloggerünk felkerekedett, hogy felfedezze Nógrád megyét, rengeteg élménnyel gazdagodott, és ezeket velünk is megosztja.

Salgóbánya Salgótarján legmagasabban fekvő városrésze, mely 500 méteres tengerszint feletti magasságban a Medves-fennsík szélén helyezkedik el. A középkorban már létezett itt egy nagyon kicsi település, majd amikor 1850-ben barnakőszenet fedeztek fel, beindult ennek bányászata. A településen kaszinó és művelődési ház is épült a faluban a bányászoknak és munkaadóiknak, ma turistalátványosságként szolgál a vadászház és a felette magasodó Salgó vára, amely a 13. században épült. Salgóbánya büszkesége, hogy itt született Zenthe Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész.

Nógrád megyei kalandok
Nógrád megyei kalandok

Aki az Északi-középhegységbe indul pihenni vagy kirándulni, nem térhet anélkül haza, hogy ne lásson legalább egy várat vagy kastélyt. Szerencsére várakban Salgótarján körül sincs hiány.

Nógrád megyei kalandok

Mi Salgó várát a nagy sár miatt ezúttal kihagytuk, elmentünk viszont a somoskői várhoz, ami mint kiderült, már a szomszédos Szlovákiában van. Innen csodaszép kilátás nyílt a környező hegyekre, ami gyanítom, tiszta időben még szebb lehet.

Nógrád megyei kalandok

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák-birodalomból Fülek és Sirok várát, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a pogány seregek hatalmába. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát.

Nógrád megyei kalandok
Nógrád megyei kalandok

Az idő rövidsége miatt most Salgótarjánban nem néztünk körül, de korábban már jártam Magyarország egyetlen föld alatti bányamúzeumában és az üveggyárban is, emellett érdemes felkeresni a Nógrádi Történeti Múzeumot és a Karancs-kilátót is, talán egy következő alkalommal ezekre a helyekre is eljutunk.

Hazafelé mindenképp szerettem volna megállni Mátraverebély-Szentkúton, ahol  ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely és Mária-kegyhely található. Ottjártunkkor épp barkaszentelés zajlott, ezért csak szolidan tudtuk körbejárni a templomot, de így is feltűnt, hogy milyen hatalmas érdeklődés és tisztelet övezi a kegyhelyet: a Wikipédia szerint évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide.

Nógrád megyei kalandok

Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki, és egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban.

Nógrád megyei kalandok
Nógrád megyei kalandok
Nógrád megyei kalandok
Nógrád megyei kalandok

A többi remek helyszínről és bloggerünk szállásáról a Mert utazni jó, mert utazni érdemes blogon olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top