nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Odavan az állatkertünkért a CNN

Európa legérdekesebb állatkertjeként emlegetik a tengerentúlon a Fővárosi Állatkertet.
NLCafé
f Ajánlom

A Szépművészeti Múzeum mögötti intézményt a nyugalom szigeteként jellemzi a CNN. Megjegyzik, hogy 1910-ben újították fel Budapest legjobb építészeivel, az állatgyűjteménye egyedülálló Európában, az Elefántház kupolája pedig olyan, mint egy ottomán mecseté.

Odavan az állatkertünkért a CNN

A CNN ajánlója olyan érdekességekre is kitér, mint például arra, hogy az Elefántházhoz kapcsolódó, meleg vizes medencébe, amelyben a vízilovak dagonyáznak, 1944 óta a Széchényi Fürdő termálvizét töltik, s ugyancsak a termálvízzel oldják meg az Állatkert nagyobb épületeinek a fűtését. Az így megspórolt széndioxid-kibocsátás megegyezik 100 kiselefánt súlyával – hívja fel a figyelmet a szerző.

Azt ugyancsak kiemeli a cikk, hogy Budapesten született meg az első orrszarvú-lombikbébi, 2007-ben, a 32 méter magas Varázshegy pedig ugyancsak különlegességnek számít a világon. A budapesti rovargyűjtemény az egyik leggazdagabb a világon: több mint 200 fajt mutatnak be – hangsúlyozza a CNN híradása –, akárcsak az, hogy üvegfalon keresztül láthatjuk, ahogy úszkálnak a jegesmedvék. A cikk azt a sztorit is feleleveníti, amikor az egyik pápaszemes pingvin, Fülöp kiszökött az állatkertből, és a megállóban érték utol a gondozók, amikor fel akart szállni a 72-es trolira.

A Madagaszkár zónát és az Ausztrália-házat is dicséri az utazási ajánló, az utóbbit erdélyi stílusú templomhoz hasonlítják, sőt azt is megjegyzik, hogy az állatkerti kórházban 2010 és 2013 között több, mint 7 ezer állatot kezeltek, és gyógyítottak meg.

Odavan az állatkertünkért a CNN

Az állatkert állatai közül a cikk kiemeli a mangalicát, amely – mint megjegyzik – a magyar éttermek menüjén is szerepel, valamint a tevéket, amelyek a CNN szerint a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek hozzánk a 9. században, átszelve a Kárpátokat (!), míg az egypúpú változat, a dromedár példányai az oszmán törökökkel kerültek hozzánk a 16. században.

Egyébként nem ez az első alkalom, hogy Budapestre invitálja a turistákat a külföldi sajtó: hol a leggazdaságosabb úti célként emlegetik a magyar fővárost, hol pedig a világ második legjobb városaként.

Megosztás Facebookon