Utazás

Tíz dolog, ami egyáltalán nem olyan jó New Yorkban, mint Budapesten

Két évig éltem a "világ fővárosában", és úgy éreztem magam, mintha az Alice Csodaországban szereplője lennék, csak nem Alice, hanem Zoli. Az emberek kedvesek, nyitottak, érdeklődők voltak, nyomát sem találtam a Magyarországon általánosan tapasztalható rosszkedvnek, pesszimizmusnak. Persze az otthonom, a családom és a barátaim hiányoztak. Aztán rájöttem, hogy van néhány dolog, ami sokkal jobb Budapesten, mint New Yorkban. Például:

1. A kávé
Kezdjük azzal, hogy ez nem csupán Budapesten, hanem az egész világon finomabb, mint Amerikában. Aki ivott már repülőn kávét, az tudja, miről beszélek: fekete vizet adnak tejszínnel meg cukorral. Nos, New Yorkban az „amerikai” kávé ihatatlan. Forró és sötét. Ennyi emlékeztet belőle arra a nélkülözhetetlen italra, ami nélkül nem indul a reggel. Ahhoz, hogy az ember New Yorkban jó kávét kapjon, minden kávézóba be kell nézni, és csak oda szabad beülni, ahol látjuk az ismerős, barátságos eszpresszógépet. Szerintem egy amerikai menten szívrohamot kapna, ha inna egy finom kapucsínót bármelyik pesti kávézóban.

10 dolog, ami JOBBAN működik New Yorkban, mint Budapesten!

2. A sütik
Az amerikaiak négyféle sütit ismernek: fánk, cupcake, muffin, pite. Ezek rengeteg tészta és kevés töltelék kompozíciói, általában azzal a csalással, hogy a kívülről gyönyörűséges muffinok 90 százaléka piskóta, 10 százaléka pedig cukormáz. Amikor amerikai kollégám büszkén azt mondta, „ma sütöttem”, életem legrémesebb tortáját nyammogtam el udvarias és halkan elrebegett „de jó”-k közepette: szikkadt tészta, tömény, színes cukor – itt állt meg a tudomány. Az amerikaiak a sütemény finomságát az édességszintjével mérik: ami édes, az jó. Csak tudnám, miért kell mindenhol a „fehér cukor megöl” reklámokat nyomatni. Megöl az a fél muffin is az ihatatlan kávé mellett.

Tíz dolog, ami egyáltalán nem olyan jó New Yorkban, mint Budapesten.


3. Az egerek

A felhőkarcolók magasan lévő emeleteire persze nem bírnak felmászni, de egy 4-5 szintes, tűzlépcsős New York-i házban az ember számíthat rá, hogy nem egyedül bérli a lakását. Soha annyi egérrel nem küzdöttem meg, mint New Yorkban, sőt Budapesten még talán életemben nem láttam egyet sem. A metróalagutakban is mindenhol jelen vannak, bár ott inkább hatalmas, egymással kergetőző patkányokat látni. New Yorkban majd’ mindenkinek van egy „és akkor felszállt a metróra egy hatalmas, gusztustalan patkány”-története. Meg kellett szoknom, hogy hozzátartoznak a New York-i léthez.

4. A buszok
Olyan lassúak, mint egy halottaskocsi. Kétutcánként megállnak, és valójában csak a nyugdíjasok használják őket. Aki siet, soha ne szálljon buszra, mert ha a sofőr kiszúrja, hogy öt sarokkal odébb egy botorkáló nénike még igyekszik a busz után, biztos, hogy megvárja. Ha valaki a buszok tempója alapján akarná megítélni New Yorkot, azt hinné, egy álmos svájci kisvárosban jár. A teljesen véletlenszerű és órákig eltartó sofőrcserékről már nem is beszélve.

5. Adó nélküli árak
Ezen a legtöbb külföldi fel van háborodva, de minimum megrökönyödik. A világ minden normális országában az az összeget írják ki az árura, amennyibe kerül, nem pedig azt, amennyit a forgalmi adó nélkül kellene fizetnünk érte. Ez a teljes nonszensz kategória. Én, aki sosem voltam jó matekból, az árakra ránézve csak abban voltam biztos, hogy minimum ennyit fogok fizetni egy termékért. Hogy mi lesz a végösszeg, azt csak megsaccolni bírtam, de ember legyen a talpán, aki képes úgy vásárolni egy üzletben, hogy nem csupán összead, hanem százalékot is számol fejben.

6. Kutyák csak pórázon
A New York-i állattartási szabályok nagyon szigorúak. Minden kutyát chippel kell ellátni (ez már itthon is így van), de ami számomra valóban túlzás volt, az az, hogy a kutyákat kizárólag a parkok kutyafuttatóiban szabad póráz nélkül elengedni. Pláne a fent említett egér- és patkánypopulációt tekintve bizarr, hogy pont a szegény kutyák és tulajdonosaik vannak megrendszabályozva, miközben minden más állat szabadon kóricálhat a városban.

Tíz dolog, ami egyáltalán nem olyan jó New Yorkban, mint Budapesten.

 

7. Libák, mosómedvék és száz Disney-filmre való mókus
Állatkertben aranyosak, de amikor az ember a Central Parkban, az esti futás során találja szembe magát egy mosómedvével, akkor csak remélni tudja, hogy a biológiaóráról megmaradt emlékei jók, és ezek tényleg nem esznek embert. Mert azt a parkokban elhelyezett táblák gondosan a tudtunkra adják, hogy veszettséget terjesztenek (akárcsak a mókusok), tehát jobb, ha erre fel vagyunk készülve. A futók másik ellenségei a vadlibák: ezek gyakorlatilag centinként telepednek arra a fűre, ahonnan a jobb sorsra érdemes kutyák ki vannak tiltva. Egyébként a libák támadnak is, szóval a futás csak az igazán gyorsaknak ajánlott.

8. Italfogyasztás
Bármennyire hízelgő is, hogy 33 évesen is 21-nek nézik az embert, amikor egy doboz sör megvételéhez is elkérték az igazolványomat, igen cifrákat kérdeztem a pénztárostól. Mert hát ugye ki megy az útlevelével vagy a munkavállalási engedélyével közértbe? Sokszor kellett a pénztárban hagynom egy üveg bort csak azért, mert nem tudtam igazolni, hogy nagykorú vagyok. Ugyanezt a tortúrát egyébként minden este el kell játszani a szórakozóhelyek előtt is. Az, hogy bent tajtrészeg emberek sörpingpongot játszanak, már egyetlen biztonsági őrt nem érdekel.

9. Közlekedés
New Yorkban az egyetlen jól működő közlekedési eszköz a metró. Aki azonban valamilyen hirtelen ötlettől vezérelve úgy gondolja, hogy napközben ülne mondjuk egy taxiba, számítson egy kiadós városnéző túrára. Hiába ugyanis a kétszer négysávos útrendszer, a forgalom gyakorlatilag hajnaltól estig „áll”, és a „város, amely sosem alszik” szállóige helyett New Yorkra inkább az igaz, hogy „a város, amely sosem mozdul”. Kocsival csak este tíz után lehet valamennyire normális tempóban haladni.

Tíz dolog, ami egyáltalán nem olyan jó New Yorkban, mint Budapesten.


10. Szilveszter

Ezt a filmekből mindannyian ismerjük, és azt hisszük, legalább egyszer egy életben feltétlenül ki kell próbálni. Így voltam vele én is. Alig vártam a híres üvöltős-konfettiszórós éjfélt, de csalódnom kellett. A Times Square-re és környékére ugyanis csak előzetes regisztrációval engedik be az embert, emellett szilveszter éjjelén rendszerint farkasordító a hideg. És hatvanezer ember az utcákon kizárólag a filmeken néz ki jól. A valóság az, hogy New York belvárosában ilyenkor a szórakozóhelyek tömve vannak, az emberek alig látszanak ki a konfetti alól, és sokkal jobb terv elérni az éjfél utáni első metrót, mint átverekedni magunkat a tömegen.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top