Keszthely, a múzeumok városa

Hintókastély és lovas szánok

A város a legismertebb látványossága a Festetics-kastély, gyerekként sokunkat elcipeltek ide a szüleink vagy a tanáraink – amikor felkötöttem a nemezpapucsot a cipőmre, mosolyogva gondoltam a régi osztálykirándulások hangulatára. Mivel ez a kastély elég ismert, nem is írnék sokat róla – talán csak annyit, hogy semmiképp ne hagyjátok ki a hintómúzeumot, a kastélyba váltott belépő úgyis érvényes oda is. Engem még a kastély termeinél is jobban elkápráztattak a régi hintók, kocsik és lovas szánok. Több híres történelmi személy, például Mária Valéria főhercegnő, Ferenc Ferdinánd, valamint Rudolf trónörökös egy-egy kocsija, hintója is szerepel a több mint félszáz 18-19. századi lóvontatású jármű közt. A kastélymúzeum szezonon kívül is üzemel, de míg nyáron minden nap látogatható, ősztől tavaszig hétfőnként zárva tartanak. A kastélymúzeum-hintómúzeum felnőtt jegy ára 2300 forint, a többi kiállításra (Vadászati Múzeum, modellvasút-kiállítás, Pálmaház, Torony-kilátó) külön jegyeket árulnak, de léteznek kombinációs jegyárak is.

Pasiknak kötelező!

És ha már autók, akkor érdemes megemlíteni a Cadillac múzeumot is, ahol jelenleg 11 autócsoda van kiállítva. Ezeket 1923 és 1993 közt gyártották, minden évtized reprezentálva van legalább egy autóval, és a közeljövőben még két új járgány érkezik. Engem a mai autócsodák nem nagyon szoktak lenyűgözni, de a régi amerikai autók szerintem nagyon menők. A Cadillac mindig is egy életérzés közvetített, ilyennel járt például Elvis és Al Capone, de John F. Kennedynek is ez volt a kedvenc márkája. Két autót ki is lehet bérelni, sajnos csak sofőrrel, pedig mit nem adnék érte, ha száguldhatnék valamelyikkel egy kört.

A Georgikon Majormúzeum kiállításai közül valószínűleg a Balaton-felvidéki szőlészet-borászat kialakulását bemutató tárlat a legnépszerűbb, legalábbis abból kiindulva, hogy az utóbbi időben mennyire divatossá, elterjedté vált a borokkal való szakértő ismerkedés. Az itt megszerzett elméleti tudást könnyen ki lehet egészíteni egy kis gyakorlati tapasztalatszerzéssel a város borházainak egyikében.

Édes élvezet

A kastély közelében található a Marcipán Múzeum, ahol kedves cukrászati kiállítást találunk marcipánfigurákból – a témák igen változatosak, a Festetics kastélytól Ludas Matyiig terjednek.

Bekukkantottam a Balatoni múzeumba is, amely a tó hivatalos múzeuma, és rengeteg információt kínál a fürdőéletről, halászatról, hajózásról. Engem leginkább az úttörőtáborokat mintázó kis életképek ragadtak meg, bár egy kicsit zavaró, furcsa érzés olyat látni egy múzeumban, ami a saját gyerekkoromból való. Az egész múzeum a retró és a modern furcsa ötvözete, ahol a régi tárlók közt interaktív számítógépes eszközök bújnak meg.

Apró élvezetek

A sétálóutca környékén egy egész kupac kis múzeum található, melyek egy érdekeltségben vannak, így nem meglepő, hogy egy helyen lehet rájuk jegyet váltani: a múzeumcsoport legismertebb tagjában, a Babamúzeumban. Itt közel félezer porcelánfejű baba sorakozik a tárlókban különféle népviseletben, reprezentálva a Kárpát-medence valamennyi magyar néprajzi tájegységét. A környéken található a Horrorárium (kínzóeszközök, kínzó módszerek tárháza), a Játékmúzeum, a Panoptikum (negyven híres ember életnagyságú figurája), valamint a keszthelyi Pantheon (hírességek arcképcsarnoka). Ugyancsak ehhez a csoporthoz tartozik a közepesen érdekes Giccsmúzeum és a véleményem szerint meglehetősen gagyira sikeredett Szexpanoptikum. Nem vagyok különösebben prűd, egyszerűen én semmi szórakoztatót vagy érdekfeszítőt nem találtam a középkori erotikus jeleneteket bábukkal megelevenítő pincében. Az egy csokorban található múzeumok közül talán a Csiga Parlament volt a legérdekesebb, melynek óriási Parlament-makettjét 4,5 millió csigából, 14 év alatt készítette Miskei Ilona. A felsorolt múzeumokba egyesével és kombináltam is lehet jegyeket vásárolni.

A média őskora

Szerintem az említett kiállításokat messze lekörözi egy aprócska múzeum, amely a Kossuth Lajos utca és Georgikon utca sarkán bújik meg: a Rádió- és Televízió Múzeum. A jegyet áruló úrtól végtelenül érdekfeszítő, kedves és okos előadást hallgathattam végig a magyar rádió- és tévékészülékek fejlődéséről és a hozzájuk kapcsolódó anekdotákról. A kiállítás 70 tévé, 700 rádió, 130 magnó és 25 lemezjátszó készüléket tartalmaz, melyek közös jellemzője, hogy minimum 30 évesek. Megtalálható itt számtalan legenda a legelső magyar gyártású televíziótól az első államilag dotált rádiókészülékig, a néprádióig. Annyira lenyűgözött a gyűjtemény, hogy levelet írtam az alapító tulajdonosnak, mennyire szeretnék vele elbeszélgetni. Erről a találkozóról és a múzeumban található készülékekről egy hosszabb lélegzetű írást is készítettem a blogomon. Ahhoz képest, hogy mennyire lebilincselő a kiállítás, szerintem kifejezetten baráti a 400 forintos belépő felnőtteknek (gyereknek féláron). A múzeum csak a nyári szezonban tart mindennap nyitva, de az év többi részében is szívesen fogadnak látogatókat telefonos egyeztetés alapján.

Bár bevallom, én nem vagyok nagy múzeumrajongó, Keszthelyen remekül szórakoztam – annyira sokféle látnivalót kínál a város, hogy nincs az a csúnya, esős őszi hétvége, amit ne lehetne itt érdekfeszítően eltölteni.