nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyében

Ha nyaralásról van szó, Fejér megyéről először talán mindenkinek a Velencei-tó jut az eszébe, de a térség rengeteg érdekes látnivalót kínál akkor is, ha épp nincs strandidő. Kastélyok, várak, parkok és kirándulóhelyek – ezekből gyűjtöttem össze egy csokorral.
Kisgyörgy Éva
f Ajánlom

Alcsútdobozon az egykori Habsburg főhercegi kastély parkját ajánlom, amely ma arborétumként üzemel. A Pollack Mihály tervezte, 1820-as években épült klasszicista kastély sajnos már leégett, csak a timpanonos homlokzati fal maradt meg, amely a régi korok mementójaként áll a gyönyörű parkban. A helyreállított kápolnában kiállítás látogatható.

Minden évszakban mást mutat

Az angolpark telepítése József nádor nevéhez fűződik, aki mintegy 300, hazánkban addig nem ismert fafajt honosított meg. A 44 hektáros arborétumban ma már több, mint 500 cserje- és fafaj található, többek között berkenye, fekete dió, platán, török mogyoró, különböző tölgyek, mocsárciprus, japánakác.

Az arborétumba akár minden évszakban ellátogathatunk, hiszen mindig más arcát mutatja: télen a hóvirágos mezőkben gyönyörködhetünk, nyáron a madárcsicsergéstől hangos árnyas sétányokon andaloghatunk. Az arborétum szerdától vasárnapig 10–18 óra között tart nyitva, a jegyárakról a honlapról lehet tájékozódni.

Adományokból újítják fel

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyébenA Vértes déli peremén áll Csókakő vára, hangulatos szőlőskertek felett. A középkori eredetű, a török időkben is használt vár hófehér falai csak úgy világítanak az erdős környezetben. A hányatott sorsú, többször gazdát cserélt vár az 1990-es évekre veszélybe került. Felverte a gyom, falai, bástyái olyannyira balesetveszélyessé váltak, hogy be kellett tiltani a látogatását.

1995-ben alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, amely társadalmi munkával, tagdíjak és adakozások segítségével elkezdte megmenteni a romot. Több falrész helyreállítása után 2013-ban elkészült a felvonóhíddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal ellátott kaputorony is. A további tervek között szerepel a vár területén található különleges kápolna helyreállítása, az ágyúállás rekonstrukciója, a kápolnáig vezető lépcső befejezése, illetve a várban feltételezett török kori mecset területének régészeti feltárása. A felújítási munkák alatt a vár a rozoga lépcsőkön saját felelősségre, belépő nélkül látogatható.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyében

Visszatért a Károlyi család

Fehérvárcsurgón a Károlyi-birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza és az évszázadok során többször is gazdát cserélt, míg 1853-ban a Károlyiak megvásárolták. A kastély a háborúk során betegsegélyező, vezérkari szálláshely, hadikórház és laktanya is volt, belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, illetve tűntek el. A pincében még láthatunk néhány töredéket a régi cserépkályhákból és edényekből, melyekből egy se maradt épen.

A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot államosították. Néhány évig a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. A kastély pincéjének tárlóiban számos fekete-fehér fénykép őrzi az itt menedéket nyert gyerekek emlékét. Az épület ezután négy évtizeden át magyar állami nevelőotthonként működött. Addigra annyira leromlott az állapota, hogy ki kellett üríteni.

Tulajdonjoga jelenleg is az államé, de a felújítás levezénylését, a teljes vagyonkezelést és az itt létesített szálloda üzemeltetését ma már a Károlyi család végzi. A kastélyba belépve a szokásos kastélybelsőt vártam: régi ülőgarnitúrákat, cserépkályhákat, komor festményeket… de egész más fogadott. Mint kiderült, a bútorok sajnos elvesztek, és az alapítvány – számomra szimpatikus módon – nem szerzett be helyettük korhű bútorokat, hanem inkább állandó és időszaki kiállításoknak ad helyet, amíg a saját bútoraikat nem sikerül visszaszerezni. A kerti szökőkúton kívül csak egyetlen szék maradt meg a régi berendezésből, amely büszkén áll az egyik szoba közepén.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyébenÁrtéri sétaút


Rácalmáson
nemrég nyílt meg a Duna Ökoturisztikai Központ. A legérdekesebb az innen induló tanösvény, amely a Nagy-szigeten vezet végig nagyméretű információs táblákkal, esőházakkal és madárvártákkal.

A különleges ártéri környezetben vezető erdei sétautakon ritka állatokat és növényeket lehet megfigyelni, a legszerencsésebbek egy különösen veszélyeztetett vidrát vagy tarajos gőtét is megpillanthatnak.

A mélyebben fekvő területeken pallós cölöphidak vezetnek át: ezek egyrészt megkímélik a látogatót a mocsaras részeken való átgázolástól, másrészt még romantikusabbá teszik a sétát. Fontos, hogy hosszú ujjú ingben, hosszú nadrágban és szúnyogirtóval bőven bespriccelve érkezzetek a területre, mert a támadó szúnyograjok már a hídon átkelve kezelésbe veszik az embert.

Az ország legnagyobb régészeti parkja

Tác falujától egy római mérföldre, azaz mintegy másfél kilométerre található Gorsium a II–IV. században élte virágkorát. Hazánk egyik legjelentősebb római kori romterülete, mégis kevéssé ismert. Az egykor 400 hektáros településen hatalmas csarnokokat emeltek a tartománygyűlés és a császárkultusz ceremóniáinak megrendezésére. Ma nagyjából az egykori város felét elfoglaló területen az ország legnagyobb régészeti parkját járhatjuk be.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyében

 

Hangulatos lovagvár, barokk patika

 

Székesfehérváron számtalan érdekes látnivaló van, de családi programnak az Öreg-hegyen épült Bory-vár a legizgalmasabb. Bory Jenő a hangulatos lovagvárat maga tervezte és az 1930-as évektől maga építette szobrai és felesége festményeinek kiállítóhelyéül. Az építkezést 40 nyáron keresztül egymaga végezte. Az egyre burjánzó várban műtermeket, loggiákat, 100 oszlopos udvart, fülkéket, tornyokat alakítottak ki, melyek között mintegy 500 műtárgyat helyeztek el. A ház urának és úrnőjének alkotásain túl neves mesterek, például Székely Bertalan és Csók István alkotásai is megtalálhatóak. A nyitva tartás és a jegyárak a honlapon vannak feltüntetve.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyében

Egy másik különleges látnivaló a városban a Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a két évszázados működés történetével ismerkedhetünk meg, eredeti berendezések közt. A barokk stílusú patikaberendezés Baumgartner Bernát jezsuita asztalosmester fafaragóműhelyéből származik, de vannak itt egyéb érdekes bútorok is, illetve évszázados patikaedények. A két helyiség ódon falai közt tényleg úgy érezhetjük, hogy itt megállt az idő.

Holdbéli táj, élő skanzen

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyébenGánton korábban is jártam már egy teljesítménytúra keretében, és már akkor beleszerettem az elhagyott bauxitbánya különös, holdbéli tájába. 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton, és egy időben ez Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962 végén bezárták, emlékét egy kis múzeum is őrzi. A bizarr bányagödörben egy 3,5 kilométeres tanösvényt alakítottak ki, 13 állomással. Az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek – a legfotogénebb késő délután, a lemenő nap fényében a táj, érdemes akkor érkezni.

Vérteskozmán nincs semmilyen vár vagy palota, maga a zsákutcába épített falu ér meg egy kitérőt – gondosan kialakított szerkezetével és példaértékűen rendben tartott házaival egész biztosan ott van ugyanis a tíz legszebb magyar település között. A több évszázados német parasztházak, ácsolt kerítések és kerekes kutak között olyan, mintha egy skanzenben sétálnánk, pedig ez egy élő falu, ahol gondosan ügyelnek a hagyományos építkezésre.

Tíz hely, amit látnod kell Fejér megyébenRomantika az ódon falak mögött


Martonvásár
neve összefonódik a Brunszvik családdal. Brunszvik Antal anno Mária Terézia királynőtől kapta a grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot. A XIX. század első évtizedében Beethoven is többször megfordult a kastélyban, mint a Brunszvik lányok zongoratanára. A híres zeneszerző 1806-ban itt fejezte be az Appassionatát, amit a lány testvérének, Brunszvik Ferencnek ajánlott.

A fáma szerint Beethovent a 21 éves Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Ma a kastély néhány termében Beethoven-emlékmúzeumot alakítottak ki, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. A kastélyhoz 70 hektáros, angolkert stílusú park tartozik, ahol a romantikus tó körül számos különleges fafajta ad árnyékot (tiszafa, atlaszcédrus, mocsárciprus stb.). A park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával létrehozott tavon egy kis sziget emelkedik, melyen szabadtéri színpadot alakítottak ki. A kastély kertje szabadon látogatható, a Beethoven-múzeum nyitvatartási idejét és jegyárait itt találjátok.

Megosztás Facebookon