Nászút a Níluson

Szerencsére a párom sem tiltakozott, sőt azt is támogatta, hogy utazási irodára bízzuk a szervezés nyűgjeit.

A Start Utazási Irodára a Startlapon bukkantam rá (www.startutazas.hu). Már az ajánlatkérésnél feltűnt, hogy profi, segítőkész csapattal van dolgom, akik óriási választékkal rendelkeznek nílusi hajóutak terén. Hórusz, Ízisz, Ozirisz, Básztet és megannyi egyiptomi isten nevével fémjelzett utat ajánlottak, attól függően, hogy hol, hány napot milyen áron és milyen sorrendben szeretnénk eltölteni. Básztetre esett a választásunk, mivel ez a program kedvező áron kínált 5*-os kiszolgálást és tartalmazott minden általunk hőn áhított programot.





Az Egypt Air járatával és kifogástalan személyzet kíséretében utaztunk a helyszínre. A gépen két menü közül lehetett választani, a csecsemőknek bébiétellel kedveskedett a személyzet. Az étkezés után a Pán Péter című film került levetítésre angol nyelven.

Leszállás után a tranziton belül vártak minket a transzfermen-ek. Ők gondoskodtak arról, hogy a csomagokat megemelnünk se kelljen. Ripsz-ropsz elintézték a vízum-kérdést, útlevél ellenőrzést, majd elvezettek minket a légkondicionált luxusbuszhoz. A légkondi áldásos tevékenységére este 8 körül szükség is volt, hiszen május 10-én körülbelül 35 fok lehetett a hőmérséklet. Aida az idegenvezetőnk, aki egész úton velünk volt, már a buszon megkezdte Kairó bemutatását. Említést érdemel még az egyik utaskísérőnk, aki megszólalásig hasonlított Eddy Murphyre.





Kairói szállásunk – Hotel Cataract Pyramids Resort – európai szemmel is 5 *-osnak bizonyult, pedig az irodában felkészítettek arra, hogy az afrikai szállodák minősítéséből egy csillagot képzeletben mindig vonjunk le. A csomagcipeléssel itt sem kellett sokáig bajlódnunk, csak a szoba számát kellett megadnunk a hordároknak, és a bőröndök előbb érkeztek a szobához, mint mi magunk. Még itthon figyelmeztettek, hogy 20 USD borravalót (baksist) az idegenvezető mindenkitől elkér, akkor ezt nem értettem, ma már úgy gondolom, hogy ilyen kiszolgálásért és ennyi gondoskodásért, ez a legkevesebb.

Saját figyelmeztetés viszont, hogy szúnyogriasztó nélkül senki ne induljon el. A szúnyogokon, a nagy melegen és a helyenként tolakodó bazári árusokon kívül más rossz élményünk nem volt az úton! Ebből legalább az egyiket kivédhetjük.





A másnapi program igen eseménygazdag volt: városnézés Kairóban, ami tartalmazza a gizai piramisokat és a Szfinx-et, egy papirusz és egy Parfüm Múzeum megtekintését, az Egyiptomi Múzeumot és az ókairói (1382-ben épült) bazárban tett látogatást. A program igen fárasztó, hiszen ezek közül minden látnivaló önmagában is megérne egy napot, de sajnos annyi időnk nem volt.

A harmadik nap pihenőnap volt, de mivel úgy gondoltuk, pihenni otthon is tudunk idegenvezetőnknél, befizettünk egy Memphis, szakkara-i fakultatív programra. Memphisz romjai nem túl érdekesek, de a szakkarai nekropolis és lépcsős piramis, minden piramisok elődje megérte a fáradságot. Ráadásként a délutánt a kairói Citadellában töltöttük. Ami nagy sajnálatomra kimaradt a kairói programból az a kopt negyed volt.





Negyedik nap kora reggeli órákban elrepültünk Asszuánba, ahol a világ egyik legnagyobb gátját látogattuk meg, megnéztük a gránitbányát, ahonnan Kairóba szállították a gránitot az építkezésekre, majd elfoglaltuk szálláshelyünket az 5*-os luxushajó kabinjaiban. Pontosabban mi egy suit-ban lettünk elszállásolva, nem tudni, hogy nászutunk kapcsán kaptunk tágasabb kabint, vagy csak szerencsénk volt az osztozkodáskor. A hajó szintén kifogástalan volt, egy dolog miatt bánkódtunk, nevezetesen az étkezések miatt. Valószínűleg biztonsági megfontolásokból – elkerülendő a megbetegedéseket – szinte kizárólag európai ételeket ehettünk, hazai módon fűszerezve. A rántott hús és sült krumpli nagy népszerűségnek örvendett csoporttársaink körében, mi azonban szívesebben hagytuk volna ezt itthonra. Az idegenvezető azzal vígasztalt, hogy a 3 este közül



az egyik úgy nevezett galabia-party (ez a helyi népviselet), amikor egyiptomi, helyi specialitásokat szolgálnak fel és mindenki, akinek kedve van galabiaba öltözik. Itt bebizonyosodott, hogy nem hiába bánkódtunk, az egyiptomi séf jobban készíti a bamját, meluhéját és baklavát, mint a sajtos makarónit vagy wiener schnitzelt. Aznap este a bárban vicces vetélkedőműsor és táncmulatság zajlott hajnalig. A szülinaposoknak és a nászutasoknak a vacsoránál tortával, kedveskedtek!





Másnap ráérősen nézelődtünk Asszuánban, fellukáztunk a Níluson (helyi egyárbocos, kis vitorlás hajó), majd továbbhajóztunk Kom Ombo-ba, ahol Szobek és Haroeris istenek templomait néztük meg. Hatodik nap az egyik kedvencem az edfu-i Hórusz templom következett. Hogy a kellemetlenségekről is beszámoljak; ide a hajótól egy konflissal szállítottak minket, ami jól hangzik. Kár, hogy sok port nyeltünk út közben. Az edfui templom viszont mindenért kárpótolt bennünket.





A nap további részében a hajón pihentünk, ami azt jelentette, hogy a fedélzeten található medencében lubickoltunk, napágyakon sütettük magunkat és a hűs bárban koktélt iszogattunk. Az esna-i zsilipen történő átkelés ugyanis órákat vesz igénybe, mert kb. 50 luxushajó ér ide egy időben és egyszerre csak két hajó zsilipelhet. A mutatvány érdekes látvány volt. Estére megérkeztünk Luxorba. Kora reggel indultunk a Királyok Völgyébe, ahol 3 királysír megtekintésére volt lehetőségünk. (Tutanhamon sírjának felkereséséért külön belépőjegyet kell venni, pár fontért.) Majd ellátogattunk a Hatshepsut templomhoz és a Memnon kolosszusokhoz. Az egyetlen zavaró tényező a 40 fokos hőség volt, tehát kalap vagy napernyő, naptej és megfelelő mennyiségű ásványvíz kötelező kellékek!)
Az ebédet ismét a hajón költöttük el, majd a keleti part következett: a luxori és a karnaki templom-együttesek.

Sajnos a 8. napra piramisok, ókori csodák, múmiák és templomok helyett már csak a hazautazás maradt.





Utóirat:

Akiket esetleg az rettent vissza egy egyiptomi utazástól, hogy a helyiek higiéniáról alkotott felfogása különbözik a miénktől, azoknak üzenem, hogy tényleg koszosabbak nálunk, de kedvességükért, előzékenységükért és jókedvükért minden meg van bocsátva! A hasmenés kis odafigyeléssel elkerülhető, akik pedig mégis elkapnak valamit, hála az idegenvezető által osztogatott helyi Antinal nevű csodaszernek, egy-két napon belül tünetmentesek.