A Szerelem Istennőjének ezt a választását nem érdemes vitatni (egyébként sem éri meg egy halandónak ujjat húzni vele), elég, ha csak egy-két hétre ellátogat ide valaki. Az itt élők nagyon barátságosak (ezt is Aphroditével magyarázzák), a bűnözés szinte ismeretlen fogalom, a közbiztonság nagyon jó, klímája rendkívül egészséges, természeti szépségekben bővelkedik, és majdnem egész évben élvezhető a napsütés. A görög táj négy jellegzetes eleme: az ég, a tenger, a szikla és a növény az állandó hasító fénnyel forró káprázattá alakítja az itt eltöltött időt - nem csoda, ha annyi istenség kedvét leli benne. (A tenger június elejétől október végéig meleg, és csak a legtélibb időben hűl le.)

A sziget államformája köztársaság, de – a több száz éves görög-török ellentétek folyományaként - két részre oszlik: egy görögre és egy nemzetközileg el nem ismert törökre. A békefenntarók jelenléte ennek köszönhető, de ők általában alig észrevehetők, a katonai táblák figyelembe vétele azonban mindenképpen tanácsolt.
Ciprus elég kis sziget, ezért nem nehéz megnézni akár egy hét alatt is, könnyen megteheti bárki, hogy délelőtt még a tengerparton napozik, délután pedig bejár egy várost. Megszállni a fürdés és a nyüzsgés szempontjából Limasszol vagy Agia Napa és környékén éri meg, aztán érdemes kibérelni egy klímás autót (ezek jobb kormányosak!), vagy robogót, elkerülendő a vontatott buszozást.

Miket kell (na jó, szabad) ezek után megnézni? Nos: a nemzeti parkot az Akmasz-félszigeten, Páfoszban a királysírokat, az ásatást, a kikötőt; Limaszolban az óvárost, a kikötő körüli várral és a mulatónegyedet (az éjszakai életéről egyébiránt még nevezetes Agia Napa és Protarász is), Troódosz hegységében a kolostorokat, Dheriniában a gyönyörű kilátást, ahonnan rálátni a török megszállókra, Kyréniában a várat, a hajóroncs-múzeumot és Lefkosziában, a fővárosban (a XVI.századi velencei fallal körülvett óvárosban) mindent, de mindent! Aki semmit nem akar megnézni, és csak pihenni vágyik, jólesően unatkozni és erjedni a strandon még az is talál magának helyet, mondjuk Larnacát.

A sok strandolás között a kávézókban való ücsörgés életmóddá válik, de azért az evésről sem szabad megfeledkezni! Mint mindenhol, itt is sokszor az eldugott kis vendéglők kínálata a legízletesebb és a legkifizethetőbb. A „meze" style="margin: 10px;"