Ókeresztény emlékek

Világörökség vagy sem?

A magyar fél először 1997 júniusában nyújtotta be jelölését

a világörökség címre “Kultúrák rétegződése Pécs történelmi belvárosában” címmel, ám ezt akkor még nem javasolta elfogadásra

a szervezet központja. Két évre rá a jelölés kidolgozói kiegészítették az eredeti felterjesztést, így megváltoztatták a címét Pécs 1000 éves történelmi öröksége címre, azonban a Világörökségi Központ szakértői továbbra sem javasolták felvételre a helyszínt. Az idei, széles körű tartalmi módosítás után született javaslat azonban már megfelelt az igen szigorú követelményeknek, és vita nélkül, egyhangúlag találták alkalmasnak arra, hogy a leírtak alapján Pécs ókeresztény emlékei világörökségi védelem alá kerüljenek.

A világon egyedül

A pécsi ókeresztény temető és festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai annak a történelmi folytonosságnak, amely átfogja, és egyben összeköti a Római Birodalom i.u. IV. századi hanyatlásától

a Frank Birodalom VIII. századi hódításáig terjedő időszakot.

A maradványok bizonyítékai annak a halottkultusznak is, amely az első évezred korai szakaszát jellemezte. A Pécs elődjének tekinthető Sopianae városában élők által létrehozott ókeresztény sírkamrák nagyságukban és szellemiségükben is – az olaszországi nekropoliszokon kívül – az egyik legjelentősebbnek mondhatóak a világon. A település IV. századi ókeresztény közössége által emelt kápolnák, festett sírkamrák olyan antik együttest alkotnak, melyek páratlanul tanúskodnak egy napjainkra is kiható kultúráról és civilizációról. A jelölés sikerében minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy nemrégiben egy nyolcszögű kamrára bukkantak a Péter-Pál sírkamra mellett, s ez a lelet, alaprajzát tekintve, a világon egyedülállónak tekinthető.

Állami támogatás a temető környékének

A bizottság döntése értelmében Pécs említett műemlékei világörökségi védelem alá kerültek. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy a műemlékek “elitjébe” tartozik ezután, de várhatóan sokszorosára nő majd a turistaforgalom, és olyan anyagi források nyílhatnak meg, amelyek eddig elérhetetlenek voltak a helyszínért felelősek számára. Példának okáért, Hollókő listára vétele után csaknem százszorosára nőtt az odalátogatók száma, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig egy éves világörökségi tagsága alatt 70 ezer dollár segítséget kapott már a szervezettől.

A világörökségi pályázattól függetlenül a kulturális kormányzat szívén viseli Pécs belvárosának sorsát, ezért Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter már az ausztráliai ülés ideje alatt, még a döntés előtt megegyezett Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel abban, hogy az állam a közeljövőben 20 millió forintot fordít az ókeresztény sírkamrák közvetlen környezetének rendbetételére. Elképzelhető, hogy a pénzt Pécs középkori városfalának rekonstrukciójára költik majd.

Még egy kitüntetett hely

Az ausztráliai ülésen született még egy döntés, amelyet félig magyar vonatkozásúnak is érezhetünk. Az Aggteleki Karsztot magába foglaló közös magyar-szlovák világörökségi helyszín tovább bővült, mostantól a szlovák oldalon lévő dobsinai jégbarlang is hozzátartozik.

Hortobágy és Pécs felvételével bő egy év alatt kettővel nőtt a magyar világörökségi helyszínek száma. Ezek mellett joggal remélhetjük azt is, hogy egy-két éven belül tovább bővül ez a kör, ugyanis magyar-osztrák közös jelölésben a Fertő-tó környékéről akár már jövőre is dönthetnek. Ezeken kívül a budapesti Andrássy út és Tokaj vidéke kerülnek majd az UNESCO döntőbizottsága elé.