Trend

Régészeti örökségünk védelmérõl

A régészeti munka sokak számára távoli világ. Õk azok, akik megkérdõjelezik, hogy maradt még bármi feltárnivaló régiség hazánkban. A válasz az, hogy vélhetõen sokkal több emléket rejt még Földünk, mint amennyit az elmúlt kétszáz évben a régészek összesen feltártak.

Óriási fejlődés

Ha leletekről hallunk nemcsak látványos kincsekre, vagy pompás műalkotásokra kell gondolnunk, hanem olyan tárgyakra, épületekre és egyéb maradványokra, amelyek a régmúlt embereinek életmódjáról, munkájáról, vallási és temetkezési szokásairól adnak hírt. Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése ma már lehetőséget ad olyan természettudományos vizsgálatokra, amelyekről régészelődeink nem is álmodhattak. Például egy évezredekkel ezelőtt leégett házban talált szervesanyagok maradványainak elemzésével ma már pontos adatokhoz lehet jutni a korszak táplálkozási szokásairól, éghajlatáról, földműveléséről és állattartásáról is, azokon az információkon kívül, amelyet az épület- és a tárgymaradványok önmagukban is hordoznak.

A legújabb régészeti módszerek

A technika fejlődésével jelentősen megváltozott a kutatás szemlélete. Míg elődeink célja elsősorban egy-egy látványos lelőhely minél nagyobb felületben való feltárása volt, addig a mai régészek elsősorban kisebb részletek aprólékos elemzésével próbálnak maximális információhoz jutni, így a jövő kutatói számára is lehetőséget és bolygatatlan rétegeket biztosítanak a majdani vizsgálatok elvégzésére. Ennek oka az, hogy minden feltárás, még a leggondosabb is, az adott lelőhely részleges elpusztításával jár, mivel a feltárás után már lehetetlen az azt megelőző állapotot teljes mértékben rekonstruálni. Ezzel párhuzamosan a folyamatos építkezések számos lelőhelyen megelőző feltárásokat tesznek szükségessé. Ilyen feltárás, csak Budapesten évente többtucat helyen folyik, ahol a múlt számos nagyszerű emléke kerül elő.

Jó helyek

Az utóbbi évtized építkezési hulláma azzal jár, hogy számos lelőhely megsemmisül, így örökre elveszik múltunk egy-egy darabja. Ennek oka az, hogy a lelőhelyek egy része a kutatók számára is ismeretlen, vagy ha ismert, pontos adatok hiányában nem áll védettség alatt. A múzeumok legjobb esetben is csak jóval később értesülnek arról, hogy az adott helyen találtak valamit. Az ilyen pusztítások elkerülhetők lennének. Ennek módja az, hogy éljünk állampolgári jogainkkal, azaz a fellelt tárgyakat – a földmunkák során előkerülő régi cserepeket, faragott köveket és egyebeket – saját múltunk emlékeiként kezelnénk, és tájékoztatnánk azokról a területileg illetékes szakembereket. A múzeumok igyekeznek nagyobb figyelmet fordítani a nem védett lelőhelyek ellenőrzésére, erre azonban anyagi feltételek hiányában jelenleg még kevés lehetőségük van.

Figyelemre méltó kezdeményezések

A Budapesti Történeti Múzeum például a kerületi építési osztályokkal együttműködve, az országban elsőként rendszeres ellenőrzéseket végez az építési területeken. Aki átérzi, hogy milyen fontos régészeti emlékeink megmentése, és ilyen lelőhelyekről tud, vagy például építkezés, csatornafektetés, kertészkedés, vagy más földmunka során régi tárgyakat,faragott köveket talál, vagy ilyet lát, kérem értesítse a helyi múzeumot! Budapesten területileg illetékes a Budapesti Történeti Múzeum.

Címe:

Budapesti Történeti Múzeum 1250 Szent György tér 2. Pf. 4

BTM-Adattár tel.: (06-1) 225-7801

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top