Hûsít, de hogyan?

Nyáron fontos lehet

Bár a légkondicionálót a huszadik század eleje óta ismeri a technika, az autónak csak az ötvenes években lett először annyi felesleges lóereje, hogy a hűtőkészülékegyüttest működtethessék. A légkondi alapvetően csak hideget állít elő, tehát egy ilyen berendezéssel szerelt autó csak melegben tud többet a többinél. Azaz mégsem; a szerkezet működésének ugyanis az egyik hasznos velejárója (legalábbis az autótechnikában) az, hogy szárítja a levegőt. Ennek köszönhetően az autó belső keringetésének, valamint a klímaberendezés gombjának egyidejű bekapcsolásával pillanatok alatt leszárítható a bepárásodott ablak – aki még nem próbálta, érdemes átszoknia erre a felettébb hatásos módszerre. Persze kikapcsolása után az általa kicsapatott vízmennyiség egy részét azonnal és kíméletlenül visszafújja az utastérbe, pillanatok alatt átláthatatlanná változtatva a már egyszer száraz üvegfelületeket. A kicsapott víz a kocsi alá folyik, ezért ne lepődjünk meg, ha nyáron tócsát találunk az autó alatt – ez természetes jelenség.

Hogyan működik?

A légkondicionáló a hűtőszekrényhez hasonló szerkezet, egy kis különbséggel. Azzal, hogy a frizsidernek a külvilághoz képest tizenöt-húsz fokkal lehűtendő belsejű, kicsiny doboza nagyon jól szigetelt, míg az autó klímaberendezésének a vékony, lemez- és üvegfalú, hatalmas utasteret kell a kinti harminc (de napon akár negyven) fokról húszra lehűtenie. Ehhez óriási teljesítmény kell, s emiatt ugrik meg néhány tized, egyes esetekben azonban akár másfél-két literrel is a légkondicionálós autó fogyasztása, és szintén emiatt érezzük gyengébbnek a motort az AC-gomb(léghűtés-gomb) megnyomása után.

Környezetkímélő

A légkondicionáló berendezés egy kompresszorból, egy kondenzorból, egy hőcserélőből, egy kiegészítő hűtőből, valamint az egészet összekötő csőrendszerből és a benne keringő gázból áll. A kompresszort a frigóval ellentétben nem villanymotor hajtja, hanem az autó benzinmotorja egy ékszíjon keresztül – ha ez elszakad, megszűnik a hűtőhatás. Régebben freon-gázt használtak ehhez, de mivel az rendkívül gyors ütemben bontotta a Föld ózonrétegét, ma semlegesebb, leginkább széndioxid-alapú gázkeveréket alkalmaznak.

Egy kis fizika

A kompresszor összenyomja a csőrendszerben hozzáérkező, meleg gázt, ami egy szűk szelepen áthatolva egy tartályban (a kondenzorban) hirtelen kitágul, erőteljesen lehűl, folyadékká válik és kicsapódik. A hideg folyadék a műszerfalban elhelyezett hőcserélőbe megy tovább, melynek lamelláin keresztül a ventilátor átfújja a kintről beszívott (vagy bekapcsolt belső keringetés esetén az utastéri) levegőt. Ezt a hideg fuvallatot érezzük mi a bekapcsolást követően. Ezután a felmelegedés következtében a folyékony közeg ismét gázzá alakul, ami a kocsi elejébe szerelt másodlagos hűtőbe, onnan pedig újra a kompresszorba lép tovább.

Mindez persze csak a működés lényege, ami valójában jóval bonyolultabb. Van például a kompresszoron egy elektromágneses tengelykapcsoló is, amely a légkondi kikpacsolásakor vagy padlógázas gyorsításnál mechanikusan is kiiktatja a szerkezetet, hogy a forgatásával ne keletkezzen teljesítményveszteség vagy többletfogyasztás.

A csőrendszerben pedig olaj is kering a gázzal együtt, ez a súrlódó, forgó alkatrészek és a tömítések kenésére szolgál. Éppen ezért a légkondicionálót télen is javallott néha bekapcsolni, máskülönben a több hónapos állás alatt tönkremehetnek a tömítések, ilyenkor pedig kiszökik a drágán utántölthető gáz. Ráadásul mindez csak nyáron derül ki; akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne arra a jó kis hűs fuvallatra…