Trend

Bûbájok, varázslatok a tojással

A határban tavasszal tojást ástak el, hogy magasabbra nõjön a len, sûrûbb legyen a búza. Az állatok legelõre hajtásakor a gazda annyi tojást tett a földre, ahány jószága volt, hogy legalább olyan számban jöjjenek haza, mint amennyi a tojás.

A tojás mint védelmező?

A „rossz varázs” ellen tojást falaztak be az új épületekbe, ezzel váltva ki a korábbi ember- vagy állatáldozatot. Ám az egyszerű tojás sem volt mindig jó. Ha a tyúkok igen kicsiny, úgynevezett „boszorkánytojást” tojtak (amelyekből esetleg mindenféle rémek születhetnének), akkor azt háttal a háznak fordulva, át kellett hajítani a tetőn.

Közismertek voltak a húsvéti tojásjátékok:

tojásdobálás, -gurítás, -összeütés. Az utóbbi egyik elnevezése, a kókányozás, a húsvéti szentelt tojás régi nevét őrzi.

Jóslás tojással

(A tojás a jóslás eszköze is volt. A római jósok például a tűz mellé tették, és ha megrepedt, fenyegető veszélynek vélték. A tojás héjával ártó praktikákat is lehetett űzni. Ezért volt tilos a húsvéti szentelt tojás héját eldobálni, nehogy ártó kezekbe kerüljön.

A húsvéti tojás akár szentelt, akár nem, olyan szimbolikus, különleges bűverővel rendelkező tárgy, amelyet azért fogyasztanak, ajándékoznak vagy őriznek meg, hogy az embereket és tulajdonukat megvédje a bajtól, a betegségektől, az ártó hatalmaktól, s a szerelmesek még jobban szeressék egymást, a barátságok még erősebbek legyenek – tehát: békesség és boldogság uralkodjék abban az esztendőben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top