Mozi a fejünkben

Minden éjjel valami különös történik velünk:

mély álomba merülünk, amelyet irreális álomképek kísérnek. Órákon át fekszünk többé-kevésbé mozdulatlanul és csendben, távol a nap valóságától. De amint felébredünk, ritkul a sötétség, és bizalmas Énünk újra alakot ölt. De miért álmodunk egyáltalán? Van-e értelmük ezeknek az agyszüleményeknek? Vajon önmagunk tükre az álom, vagy összefüggés nélküli képek folyamának halmaza? Vagy talán fontos kulcsok álmaink meg nem válaszolt kérdésekre? Aki egyértelmű választ vár erre, azt ki kell ábrándítanunk. Filozófusok, pszichológusok és álomkutatók emberemlékezet óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A probléma: mindenki a saját filozófiáját képviseli, saját következtetésre jut, szubjektív álláspontja van. Platón az elfojtott vágyak és ösztönök kifejeződését látta az álmokban, Arisztotelész pedig a nappali tudatállapot puszta maradványát. Az álmok nem foszlanak egyszerűen széjjel, sokkal inkább levelek önmagunkhoz, erről Sigmund Freud meg volt győződve.

BIZTONSÁGI EDZÉS ÉJSZAKÁNKÉNT

Néhány izgalmas válasszal szolgál a tudomány. Ezek egyike például a turkui egyetemen dolgozó Antti Revonsuo-tól származik. A finn kutató az álmokat egyfajta leckéknek tartotta, melyek segítenek nekünk felkészülni a valóság negatív eseményeire. Megítélése szerint egyfajta biztonsági edzésről van szó vészhelyzetek esetére. Erre pedig sokunknak szüksége lehet. A felnőttek kereken öt százaléka szenved rémálmoktól, és alkalmanként felriad éjszaka, mert szörnyű képek kísértik. Az üldözés jellegű álmok a leggyakoribbak. Szörnyetegek kergetnek, vesznek körül és kínoznak minket. Állatok is kapkodnak utánunk, például borjú nagyságú, izzó tekintetű, nyáladzó szájú kutyák. Mély szakadékba zuhanunk, torony nagyságú árhullámok csapnak össze a fejünk felett. Aki felismeri az álmok jelképerejét, annak van esélye, hogy föléjük emelkedjen.

„Az álmok segítenek abban, hogy továbbfejlődjünk”, erről Dr. Brigitte Holzinger, a bécsi Tudat- és Álomkutató Intézet vezetője meg van győződve.
Álláspontja a következő: azokat az észleléseket, amelyeket nappal eltároltunk, éjszaka dolgozzuk fel. Felvesszük az új információkat, összehasonlítjuk őket a korábbi ismeretekkel, és integráljuk a tapasztalataink közé. Így felismeréseinket mindig tovább tudjuk adaptálni. És könnyebb lesz megbirkóznunk az új dolgokkal. „Az álomban esélyünk van kipróbálni valamit, hogy azt később a valóságban alkalmazni tudjuk”, véli az álomszakértő.
Látszólag így van ez: feldolgozzuk a nap eseményeit, problémáit, vágyait és félelmeit. Belső életünket rendbe tesszük és kitakarítjuk. A felesleges gondolatok háttérbe kerülnek, a fontos információkat pedig eltároljuk. Minták képződnek, felfedezésre kerülnek a hasonlóságok, és végül az új tapasztalásokat az „iratok” közé tesszük, mindegyiket oda, ahová tartozik.

ÁLMOK – LEVELEK ÖNMAGUNKHOZ

„Vagy egyáltalán nem álmodunk – vagy érdekeset álmodunk”, gondolta Friedrich Nietzsche. És ezzel igaza is volt. De nem mindenki képes emlékezni az álmaira. A nőknek ez könnyebben megy, mint a férfiaknak. De csak akkor, ha az álom a REM-fázisban játszódik – abban az alvásszakaszban, amelyet a gyors szemmozgás (Rapid Eye Movement) jellemez. Az biztos – és ezt állítja az álomkutatás is -, hogy könnyebben emlékszünk a rémálmokra vagy a szürreális álmokra, mint a semmitmondókra. Ennek jó oka van.

Az álomképekben van valami archaikus, ősi.

Szenvedélyek jönnek létre, amelyet az érzelmek határoznak meg. „Olyan, mint egy belső mozi, amelyben léttel kapcsolatos dolgok játszódnak le”, magyarázza Dr. Holzinger. Mégsem mindig könnyű megérteni az álmokat. Az álomfejtésnek éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak. Tudni szeretnénk, mit jelent a „magasba repülés” vagy a „mélybe zuhanás”. Mit jelenthetnek a kígyók, pókok, áradások, miért tér vissza újra meg újra egy és ugyanaz az álom. Álomfejtő lexikonok, online-adatbankok, könyvek – számos lehetőség van álmaink üzenetének megfejtésére. De legyünk óvatosak: Minden álom egyedi jellegű. „Az álomfejtő lexikonok javaslatot, asszociációs segítséget nyújthatnak az adott álom megfejtéséhez”, véli Dr. Holzinger. Egyik páciense álmában újra meg újra meztelenül állva látta magát sok ember előtt. „Ez gyakori álomkép”, magyarázza az álomkutató asszony. „Véleményem szerint az álmok mozgó képekben megjelenő érzések. Hiba lenne arra következtetni ebből az álomszimbólumból, hogy szégyenlősségről vagy megszégyenítésről van szó”, véli Dr. Holzinger. Az a fontos, hogy az adott álomban hangsúlyos érzést azonosítsuk, és ne csak a képet. Egy valami biztos: Az éjszaka előadásai nem hiába történnek. Az álompotenciált ki lehet használni. Csak tudni kell, hogyan.

MAGAS POTENCIÁL

Ugye, mindannyian arról álmodunk, hogy alvás közben tanuljunk? Ami utópisztikusnak tűnik, az valójában létezik. Paul Tholey, német pszichológus tudta, hogyan kell kicselezni az alattomos szörnyeteget, és hogy hogyan tudunk beleavatkozni álmaink folyamatába. Azzal a képességgel válhat ez valóra, hogy, „világosan álmodjunk“. Világos álomnak a kutatók azt az álomélményt nevezik, amely alatt az érintett személy tudatában van annak, hogy álmodik, és úgymond maga is megfigyeli az álmát. Ennek feltétele, hogy teljesen tisztában legyünk azzal, hogy álmodunk, és saját döntésünk alapján cselekszünk, vélte Tholey.

Hogyan végezzük ezt?
Ebben Dr. Holzinger tud segíteni. Az első lépés a gondolatok átformálása. „Éjszaka is tudunk gondolkodni, csak az számunkra nem tudatos. Vagy nem tanítottak meg bennünket erre”, állítja Dr. Holzinger. A következő lépés a gyakorlás, sokat kell olvasni arról, hogyan tudjuk megnyitni erre a tudatunkat. És: vezessünk álomnaplót. „Ez fontos, hiszen ekkor elkezdünk emlékezni álmainkra, és agyunk éjszaka is beállítódik a kognitív teljesítésre.” az álmok inspirálhatnak minket a látóhatárok megnyitására, és figyelmeztethetnek. Nos tehát: Jó éjt!

Tudta, hogy …

… minden éjjel álmodunk, akkor is, ha nem emlékszünk rá

… négy-hat álomszakasz létezik

… életünkből átlagosan hat évet álmodással töltünk

… a nők jobban megjegyzik álmaikat

… a gyerekeknek és a fiataloknak van a legtöbb rémálma

… a gyerekek csak hatéves korukban tudnak különbséget tenni az álom és a valóság között

… álmainkban megoldásokat találhatunk az életünkre

… álmainkat tudatosan tudjuk befolyásolni

Álomszerű …

TEEKANNE Harmónia testnek & léleknek

„Szép álmokat”

A kamilla, a levendula és a citromfű kombinációjával Ön a jól megérdemelt, mély álomba kerülhet. Hiszen míg a jóleső összetevők nyugtatóan hatnak, addig a hársfavirág és a zsálya egyensúlyba hoz. Azért, hogy Ön ne csak nyugodtan, hanem finom ízek által tudjon átcsúszni az álmok országába, a borsmenta és a verbéna segíti a kíméletesen elkészített tea különleges és friss jellegét kihozni. Fogyasszon egy csészével, és legyen édes álma!