Minden harmadik budapesti rákban fog meghalni?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hazánkra vetített adatai szerint százezer, hatvanöt évesnél fiatalabb ember közül egy év alatt százhúszan halnak meg rákban. Összehasonlításként: a velünk együtt 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokban ez a szám kilencven. Nyugat-Európában ráadásul már az 1900-as évek elején csökkenés indult meg a daganatos halálozások számát tekintve, míg nálunk nőtt az új esetek és a halálozások száma is.

Súlyosan a lista végén

Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Euró­pai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD-országok átlagában a daganatos halálozás évente két ezreléket tesz ki, idehaza e betegségekben a lakosság három ezreléke veszti életét.

Milyen okok felelősek ezért?

• levegőszennyezettség
• táplálkozási szokások
• stressz
• genetikai tényezők

Magyarországon ugyan 1997 óta érvényben van az a miniszteri rendelet, miszerint a háziorvosoknak meghatározott időnként kötelezően szűrővizsgálatokra kell küldeniük a panaszmentes pácienseket is, erre a legritkább esetben kerül sor. A feltételek ugyanis nem adottak: hiányzik a rendelőintézeti, szakorvosi, asszisztensi kapacitás, és a megfelelő diagnosztikai háttér is.

Top három: tüdő-, vastagbél-, mellrák

A daganatos betegségek a férfiakra jelentenek nagyobb veszélyt: hazánkban annak az esélye, hogy egy férfi 75 éves korára meghal rákban 22 százalék, a nők esetében 12 százalék. Magyarországon a leggyakoribb rákos megbetegedés a tüdőrák (az összes rákos megbetegedés 18 százaléka), míg az EU-összesítésben ez a negyedik helyen áll (11,8 százalékkal). A második legelterjedtebb daganatos betegség itthon a vastagbélrák (17 százalék), amely az Unióban a harmadik helyen áll (13 százalék). Magyarországon harmadik helyre került a mellrák (10 százalék), amely európai viszonylatban viszont a legtöbb problémát okozza (14 százalék). Európai szinten és hazánkban is a tüdőrák felelős a legtöbb halálesetért, amit a vastagbélrák és a mellrák követ a halálokok között.

Nemzetközi szakmai szervezetek és hazai szakkollégiumok javaslata alapján a nőknek emlő, méhnyak, vastag-, és végbél, szájüreg és bőrvizsgálatokra, illetve tüdőszűrésre kellene rendszeresen járniuk, míg férfiaknál az utóbbi három mellett a prosztata, és a herevizsgálatok ajánlatosak rendszeresen akkor is, ha az illető tünetmentes.

Azok közül, akik megtehetik, sokan választják a magánutat. A Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének adatai szerint egy év alatt közel 440 ezer orvos-beteg találkozó jön létre, csaknem ötmillió diagnosztikai vizsgálatot végeznek. Míg 2014-ben a fővárosiak 49, addig 2016-ban már 60 százaléka vett igénybe fizetős szolgáltatást. Aki ezt megteheti, az a szabad intézmény- és orvosválasztással, a betegekre szánt idővel és energiával, és a teljes körű tájékoztatással magyarázza döntését.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség becslése szerint élete során minden három európai közül egynél diagnosztizálnak rákot, és minden négy európaiból egyvalaki rákban hal meg. Azt már tudjuk, hogy Magyarország még “a rosszon belül” is külön magot képvisel: a fővárosban egy év alatt 100 ezer lakosra 1000 új daganatos megbetegedés jut, és ha minden úgy marad, ahogy most van, minden második budapesti lakosnál fognak élete során rákot diagnosztizálni, és minden harmadik budapesti rákban hal majd meg. Azaz: az egészségügyre háruló onkológiai feladatok aránya nagyobb nálunk, mint bárhol másutt a fejlett világban.

A hvg.hu egy korábbi elemzése szerint a hazai aránytalanságok már abból is kitűnnek, hogy az évi mintegy 168 milliárd forintosra becsült onkológiai költségekből a szűrővizsgálatok, a diagnosztika, a sebészet, az ápolás együttesen is csak 38 százalékkal részesednek, a sugárterápiás ellátás finanszírozására 6 százalék jut, míg a fennmaradó 56 százalék a gyógyszeres kezelésekhez kapcsolódik. Egyes számítások szerint a rákbetegséget túlélők fele a sebészi beavatkozásoknak, 40 százaléka a besugárzásnak, körülbelül 10 százaléka pedig a kemoterápiának köszönheti a gyógyulását. A rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése az egyéni érdeken túl tehát társadalmi cél is kellene hogy legyen, a daganatos betegségek hazánkban és nemzetközi szinten is komoly lelki és anyagi terhet rónak a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre is.

Ötven felett van? Menjen orvoshoz!

Idén ősztől országossá válik a vastagbélszűrési program: a daganatos betegségek megelőzésére az 50 év feletti korosztálynak érdemes elmennie az ingyenes vizsgálatokra a háziorvoshoz. 

Egy magyar módszerrel már kialakulása előtt kiszűrhető a méhnyakrák

A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok előfordulása a 40 év felettiek körében rohamosan növekszik, 60 éves kortól pedig ötévenként megkétszereződik.  A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Magyarországon. Évente 10 ezren betegszenek meg, és a betegek közel fele veszti életét. Ez a daganat ugyanakkor korán felismerve kifejezetten jól gyógyítható. Az érintett korosztály 1,8 millió embert jelent.

A vizsgálat kétlépcsős. Először székletmintát vizsgálnak, ami gyors és fájdalommentes. Ezeket kétévente kell megismételni. Ha a laboreredmény vért mutat ki a székletben, vastagbél-tükrözéssel (kolonoszkópia)  lehet tisztázni ennek okát. A  kolonoszkópos vizsgálat elvégzésére az esetek kevesebb, mint 10 százalékában kerül sor. A beavatkozás alapvetően nem fájdalmas, inkább kellemetlen. Érzéstelenítőt kap a páciens, de végezhető altatásban is. Előnye az is, hogy ha találnak polipot, azt azonnal el lehet távolítani.