Rudolf főherceg – végzett magával, vagy gyilkosság áldozata lett a Monarchia trónörököse

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
126 évvel ezelőtt, január 30-án lett öngyilkos szeretőjével együtt az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, Rudolf főherceg. Ahhoz, hogy megértsük, egy birodalom örököse miért vetett véget az életének, s ebben milyen szerepet játszottak a környezetében élők, egészen a gyermekkoráig kell visszamennünk.
Írta: | 2015. 01. 30. |

Kövess minket!

f Ajánlom

Apjával teljesen másképp gondolkodtak a világról

A magyarok között csak Rezső hercegnek hívott trónörökös 1858. augusztus 21-én született, s a Rudolf Ferenc Károly József nevekre keresztelték. Apjától már a bölcsőben ezredesi rangot kapott, és a legnagyobb Habsburg-elismerés, az Aranygyapjas rend tagja lett. Első számú tanára, Gondrecourt Lipót gróf lett, aki a gyenge és ideges természetű gyermeken a legszigorúbb katonai kiképzési módszereket alkalmazta: a hatéves herceget éjszaka pisztolylövésekkel felriasztotta, hosszú éjszakai menetekre vagy az esőben való álldogálásra kényszerítette. Sissi látta, hogy gyermeke szenved, és életében először mellé állt: zsarolással, hogy ha nem teljesítik óhaját, elhagyja Ferenc Józsefet, sikerült Gondrecourt grófot eltávolítani, és a liberális Latour József grófra bízta a koronaherceg nevelését, akit az ásványtan, a madártan és a gazdaság érdekelt leginkább.
Rudolf világképét nagyban befolyásolták nyugat-európai utazásai, ekkor bővítette ismereteit a gazdaságról és a modern politikai rendszer működéséről. E hatások egyre jobban elmélyítették a király és a koronaherceg ellentéteit. Az sem kedvezett a kapcsolatuknak, hogy Ferenc Józseffel szemben Rudolf – bár apja nyomására katona volt – utálta a hadsereget. Ferenc József szemében a trónörökösi szerephez nem volt méltó a tudományok iránti szenvedély sem, így megtiltotta Rudolf számára az egyetemi tanulmányokat, ezért a főherceg autodidakta módon képezte magát.

Ferenc József és Rudolf főherceg
Ferenc József és Rudolf főherceg

Hogy sikerélménye legyen, álnéven apja politikáját kritizáló cikkeket írt

A húszas éveit elérő Rudolf lassan közelebb került édesanyjához liberális világnézetük és a spanyol udvari etikettel való szembenállásuk miatt. Viszonya császári apjával viszont mélypontra zuhant. Rudolf sohasem titkolta kritikus véleményét őfelsége osztrák vagy magyar kormányával szemben. Ez kiváltotta a Monarchia minisztereinek bizalmatlanságát, s emiatt elszigetelték a politikától. Gyanús kapcsolatai miatt a titkosrendőrség is állandó megfigyelés alatt tartotta. Ferenc József semmilyen jelét nem adta, hogy fiát be akarná vonni a kormányzásba. Egyrészt úgy érezte, még évtizedekig uralkodhat, másrészt úgy gondolta, Rudolfnak ki kell nőnie a liberalizmust, mint valami ifjúkori bolondságot, addig nem alkalmas az uralkodásra.
Rudolf ilyen körülmények között vált meg nem értett, szárnyaló tehetségét elnyomva érző felnőtté. Hogy sikerélménye legyen, álnéven apja politikáját kritizáló cikkeket írt, valamint egyfolytában kergette a nőket. 17 éves volt, amikor elvesztette szüzességét. Régi hagyomány volt a Habsburg családban, hogy a főhercegek ártatlanságát egy jó előre kiválasztott, betegségektől mentes kurtizán veszi el. Rudolf hamar a bécsi bordélyok állandó vendége lett, de voltak arisztokrata szeretői is. Ám tudta, hogy meg kell nősülnie.

Louise Coburg, Rudolf sógornője így írta le a trónörököst:

„Több volt, mint szép, egyenesen csábító volt. Középtermetű és nagyon arányos, és bár törékenynek látszott, mégis erős volt. Tompa fényű arca érzelmes volt… zavarba ejtően nyílt, tiszta és finom lelkű volt. Mosolya talán még ezeknél is nagyobb hatással volt az emberekre. A nők körében rendkívül sikeressé vált.”

1881. május 10-én Rudolf feleségül vette a magyar nyelvet is jól beszélő Stefánia belga királyi hercegnőt, II. Lipót belga király és Habsburg-Lotharingiai Mária Henrietta lányát. Az udvar azért választotta őt, mert más katolikus uralkodó családból nem találtak megfelelően magas rangú jelöltet. Két ellentétes temperamentum lépett frigyre: Rudolf kiemelkedően intelligens, liberális szabadgondolkodó, mindenfajta konvenciótól mentes, túlérzékeny lélek, Stefánia pedig komoly, formákhoz mereven ragaszkodó, kevésbé intelligens, színtelenebb személyiség volt. Sissi emiatt sohasem kedvelte menyét, lenézően kezelte, háta mögött sértő kifejezésekkel illette, például „Trampeltier”, ami „tevét” és „tramplit” is jelent.

Erzsébet így írt egy levelében Stefániáról az esküvőjük előtt:

„A trónörökös nem látszott nagyon boldognak, menyasszonya igen előnytelen benyomást tett… Sárga haja csak a feje tetején kezdődött. Olyan volt, mint egy albínó, kicsi, rossz pillantású, vörös szemekkel.”

Mindezek ellenére a pár boldogan élt Prágában, Rudolf életébe az állandóság és a nyugalom költözött, egy társra talált, aki csak őrá figyelt. 1883-ban megszületett egyetlen gyermekük, Erzsébet Mária főhercegnő, akit még az osztrák családtagok is Erzsinek hívtak. Az idillt azonban lassan felváltotta az ellenségeskedés. Stefánia nem tudott azonosulni férje haladó nézeteivel konzervatív gondolkodásmódja miatt, szűklátókörűsége ellentétben állt Rudolf érdeklődő és alkotó mivoltával. A trónörökösné szellemi téren nem tudott méltó párjává válni férjének, ebből adódó kisebbségi komplexusát úgy próbálta elrejteni, hogy támadólag, agresszíven lépett fel vele szemben, ha csak tehette, kritizálta és ellenkezett vele.

Stefánia és Rudolf
Stefánia és Rudolf

Rudolf végül teljesen elhidegült tőle. Nőügyei megszaporodtak, leginkább prostituáltakkal voltak kapcsolatai – élete végig meghitt viszony fűzte Mizzi Kasparhoz, egy az arisztokrata körökben „népszerű” hölgyhöz. Közben a nagyon várt fiúgyermekének születése elmaradt, mert Rudolf a prostituáltaktól nemi betegséget hurcolt haza, megfertőzte Stefániát, és ez az asszony meddőségét okozta. A főherceg XIII. Leó pápánál akarta kezdeményezni válását, Ferenc József azonban szívesebben fizetett a Rudolftól törvénytelen – nagyjából harminc! – gyermekeket szülő anyák hallgatásáért, mint hogy tűrje a nyilvános szégyent.

Apja alkalmatlannak tartotta a trónra

A kalandor főherceg 1887-ben a Bécs környéki Mayerlingben kastélyt építtetett magának, itt találkozott szeretőivel. 1888 őszén a 30 éves trónörökös megismerkedett a 17 éves Mary von Vetsera bárókisasszonnyal. Hamarosan szeretők lettek, a viszony 1889 januárjában azonban kitudódott, Ferenc József is tudomást szerzett róla. Január végén egy alkalommal Rudolf hevesen összeszólalkozott apjával. A veszekedés valószínűleg azért robbant ki, mert Rudolf újra a pápához akart fordulni, hogy házassága felbontását kérje. Apja ezt megtiltotta, és azonnali szakítást követelt Maryvel, valamint közölte fiával, hogy a liberálisokkal való szimpátiája, állhatatlan természete és a Monarchia érdekeivel ellentétes nézetei miatt alkalmatlannak tartja őt az uralkodásra és ki akarja zárni abból.

Apjával történt vita után Rudolf úgy döntött, hogy véget vet életének. Az öngyilkossághoz társat keresett magának, aki vele együtt menne a halálba. Kiválasztottja a korábban már említett örömlány, Mizzi Kaspar volt, aki azonban huszonöt évesen egyáltalán nem akarta eldobni magától az életet, és mindent megtett, hogy Rudolf öngyilkosságát megakadályozza. Többször is tájékoztatta a rendőrséget a trónörökös öngyilkossági terveiről. Még Eduard Taaffe miniszterelnökhöz is bejutott, de sehol sem járt sikerrel, bejelentéseit nem vették figyelembe. Rudolf 1889. január 27-én találkozott utoljára Mizzi Kasparral, s együtt töltötték az éjszakát. A koronaherceg végrendeletében harmincezer forintot hagyott a nőre.

Egy nappal később, január 28-án Rudolf arra kérte bizalmasát, Larisch grófnőt, hogy másnap hozza el a Hofburgba Mary von Vetsera bárókisasszonyt, mert még egyszer utoljára látni szeretné őt. Aznap Rudolf még Bécsben megírta négy búcsúlevelét: húgának, Mária Valériának, feleségének, Stefániának, barátjának, Hirsch bárónak, és Mizzi Kasparnak, valamint módosította a végrendeletét is.

Baroness Mary Vetsera, Rudolf szeretője
Baroness Mary Vetsera, Rudolf szeretője

A Rudolf által írt levelek közül csak a feleségének írt levele ismert:

„Kedves Stefánia!
Megszabadulsz tőlem és az általam okozott kellemetlenségektől; légy boldog a magad módján. Légy jó a szegény kislányhoz, ő minden, ami belőlem megmarad. Add át üdvözleteimet minden ismerősnek, különösen Bombellesnek, Spindlernek, Latournak, Wowónak, Gizellának, Lipótnak stb. stb.
Nyugodtan megyek a halálba, mert csak ez mentheti meg jó hírnevemet.
Szívből ölel szerető Rudolfod.”

Még 29-én este a Larisch grófnő megpróbálta a rendőrhatóság segítségét kérni, de sikertelenül. Rudolf és Mary ekkor már Mayerlingben voltak, s újabb búcsúleveleket írtak: Rudolf édesanyjának és inasának, Josef Loscheknek, Mary pedig édesanyjának, nővérének, fivérének és kérőjének, Mihály, bragancai hercegnek.

Másnap reggel mindkettőjüket holtan találták. Rudolf vadásztársa, Hoyos gróf azonnal Bécsbe sietett, de ő még úgy számolt be a tragédiáról, hogy Mary végzett a trónörökössel. Rudolf halálhírét senki sem merte elmondani a császárnak. Először Sissinek jelentették, aki azonnal lakosztályába hívta az uralkodót, és zárt ajtók mögött beszélt vele. Senki sem tudja, mit mondtak ekkor egymásnak, de röviddel ezután Sissi – férje szeretőjét – Katharina Schrattot hívatta Ferenc Józsefhez, aki csak 24 óra múlva tudta meg, hogy fia nem gyilkosság áldozata lett, hanem önkezével vetett véget életének.

Rejtélyes vizsgálatok 100 évvel később

A boncolást végző orvosok a legmagasabb szintről azt az utasítást kapták, hogy a jegyzőkönyvben szívroham szerepeljen a halál okaként, ezt azonban lelkiismereti okokból nem voltak hajlandóak aláírni. A jegyzőkönyvben egyebek mellett a következő olvasható: „Semmi kétség nem áll fönn, hogy császári és királyi fensége öngyilkos lett.” Mivel a Biblia tiltja az öngyilkosságot és öngyilkosok elvileg nem részesülhetnek egyházi temetésben, ezért beszúrták a következő mondatot is: „Az agyi boncolás eredménye nem zárja ki a beszámíthatatlanságot.” Így teljes császári pompával katolikus szertartás szerint temethették el a trónörököst.

Mary von Vetsera halálát és annak körülményeit még jobban igyekeztek eltussolni. Holttestéhez seprűnyelet erősítettek, és úgy vitték ki a mayerlingi kastélyból, mintha egy beteg, de élő embert kéne támogatni. A közeli Heiligenkreuzban a legnagyobb titokban temették el, még az anyja sem lehetett jelen. Mind a mai napig tisztázatlan, hogy a nőt a trónörökös lőtte-e agyon, vagy mindkettőjüket valaki más gyilkolta-e meg. Az eset részleteit az uralkodócsalád eltitkolta, rendőri vizsgálat nem folyt. Nincsenek bizonyítékok, valószínű, hogy Rudolf előbb Máriát lőtte agyon, azután maga is öngyilkos lett. Ennek ellentmond, hogy a golyó Rudolf bal oldalán hatolt be, holott köztudomásúan ő jobbkezes volt.

Rudolf főherceg halálos ágyán
Rudolf főherceg halálos ágyán

A tragédia körüli bizonytalanságot csak erősítette, hogy 1992-ben Mária földi maradványait ellopták a temetőből. A rendőrség megtalálta azt, és az újratemetés előtt megvizsgálták. A bécsi Igazságügyi Orvostani Intézet szakértői a koponyán nem golyó ütötte nyomot, hanem súlyos ütésektől eredő sérüléseket találtak. Közben előkerült egy korabeli halottszemlészi jelentés is, mely szerint a trónörökös holtteste erős dulakodás nyomait viselte. A korabeli jelentésben az is szerepel, hogy a helyszínen talált fegyverből – amely nem a trónörökösé volt – mind a hat golyót kilőtték.

Egyetlen fiának halála után Ferenc József és Erzsébet házassága végleg megromlott. Az uralkodó megtiltotta, hogy jelenlétében valaha is kiejtsék fia nevét. A 25 esztendősen megözvegyülő Stefániára, akit a tragédia egyik felelősének tartottak, száműzetés várt. Hasonlóan a gyászoló Sissihez, ő is utazgatással próbálta elnyomni gyászát, s egészen 1900-ig viselve az özvegyi fátyolt. Stefánia később beleszeretett Lónyay Elemér grófba, férjhez ment, és boldog házasságban élt egészen 1945-ben bekövetkező haláláig.

Rudolf és Stefánia egyetlen leányát, Erzsit Bécsben nevelték, a császári nagyszülők dédelgetett unokájaként elkényeztetett és szeszélyes teremtéssé vált. Erzsébet ráhagyta teljes személyes magánvagyonát. Erzsi is anyját tartotta felelősnek apja öngyilkosságáért, később kapcsolatuk megromlott. Kétszer ment férjhez, előbb Otto von Windisch-Grätz herceghez, akinek négy gyermeket szült, később pedig Leopold Petznek szociáldemokrata aktivista felesége lett, s csak Bécs vörös hercegnőjeként emlegették. 1963-ban hunyt el, kérésének megfelelően névtelen sírba temették.

A mayerlingi kastélyt – ahol a tragédia történt – Ferenc József lebontatta, helyén a bűnbánó karmeliták kolostorát építették, amely ma is látható.

Az utolsó magyar királynénak, Zitának más volt a véleménye

Szerinte Rudolfot a francia állambiztonságiak gyilkolták meg, amiért nem volt hajlandó közreműködni németbarát apja elmozdításában. Zita fiatalon még találkozott Ferenc Józseffel, hallhatta ezt a történetet, bár ezt semmivel sem tudta alátámasztani.

Forrás:
National Geographic
Múlt Kor
Rubicon
Wikipédia
HVG
Brigitte Hamann: Rudolf trónörökös

 


A kockázatok és mellékhatások


tekintetében



olvassa el a betegtájékoztatót,



vagy kérdezze meg kezelőorvosát,



gyógyszerészét!
Olvass tovább

Hozzászólások