Sztárok

8 színésznő, 8 megfakult kép, 8 sztori

Amikor még a primadonna szót ünnep volt kimondani. Ezt a korszakot kutattuk kicsit, orosz és francia színésznőktől a magyar dívákig.

Turay Ida, az allűrmentes primadonna

A 20. század egyik legnépszerűbb színésznője és férje, Békeffy István színműíró igazi álompár voltak. Ők ketten együtt már akkor értettek a sztárcsináláshoz. Turayék ugyanis saját maguk tartották fenn a rajongók és a szakma állandó érdeklődését, méghozzá úgy, hogy időről időre újabb és újabb pletykákat találtak ki magukról, amelyekből persze szinte semmi nem volt igaz. Egy alkalommal például azt híresztelték el, hogy megírják és színre viszik a házasságuk történetét, minden bensőséges részlettel együtt, de a darab természetesen soha nem készült el.

Turay Ida színésznő 1940-ben a Dóm téren.
Turay Ida színésznő 1940-ben a Dóm téren

Hidvéghy Valéria, akire G. B. Shaw ráhagyta a My Fair Ladyt

A szülei szerint csodagyereknek indult színésznő emigrálása után George Bernard Shaw legjobb barátjához, Gabriel Pascal filmrendezőhöz ment férjez, és mindkettőjük múzsája lett. Az író annyira megszerette a gyönyörű magyar színésznőt, hogy a halálos ágyához is csak őt és Pascalt volt hajlandó odaengedni, és egy vagyont, valamint nem kis dicsőséget hagyott Valériára: övé lett a Pygmalion és az abból készült My Fair Lady szerzői joga.

Hidvéghy Valéria a Szent Gellért Gyógyfürdőben, 1940-ben
Hidvéghy Valéria a Szent Gellért Gyógyfürdőben, 1940-ben

Tasnády-Fekete Mária, Magyarország legszebb nője

A színésznő különös ötlettől vezérelve,egyetemi ösztöndíja kiegészítése érdekében benevezett 1931-ben a Miss Hungary elődjére, a Miss Hungáriára, ahol első helyezést ért el. Szépsége és különleges kisugárzása levette a lábáról Radványi Géza filmrendezőt is, aki az akkor már férjes asszony kezét kertelés nélkül megkérte a férjtől. A producer férfi először egy különleges filmötletnek vélte a jelenetet, és nagyon tetszett is neki, egészen addig, amíg rá nem jött, hogy a játék bizony élesben megy, és ő veszített.

Tasnády-Fekete Mária 1940-ben
Tasnády-Fekete Mária 1940-ben

 Colette Deréal, aki nem kért Hollywoodból

A francia színész- és énekesnő megmutatta, hogy másképp is építhet valaki világkarriert, mint a szokásos hollywoodi mesében. Már tizenöt éves korában felfedezték páratlan énekesi és színészi tehetségét, 1961-ben Monacót képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, filmsikereivel pedig meghódította Amerikát is. A honvágya azonban legyőzte a csillogó karrier képét, és hazatért. Nem bánta meg, hiszen a világhírnév itt is rátalált. Elárasztották a különböző filmes és tv-s felkérések, újságíróként is ismertté vált, és a lemezei rekordokat döntöttek az eladások tekintetében.

Colette Dereal francia színésznő a Duna-parton 1957-ben.
Colette Deréal francia színésznő a Duna-parton 1957-ben

Bordy Bella, aki feltáncolta magát vidékről a nagyvilágba

A gyulai kislány nem állt meg a vidéki, sőt az országos sikereknél sem: nemzetközi hírnévre tett szert, és a világ egyik legjobb balett-táncosnőjeként tartották számon. Már 15 évesen az Operaház ösztöndíjasa, majd magántáncosa volt. Külföldön képezte magát tovább, hogy a legjobbak közé kerüljön, végül Bécs balettmestere lett. A filmszakma is szerette őt, állandó partnerei között említhetjük többek között Kiss Manyit, Bilicsi Tivadart és Páger Antalt is.

Bordy Bella a Kikelet Szálló előtt a 40-es években.
Bordy Bella a Kikelet Szálló előtt a 40-es években

Tatjána Szamojlova, aki nem lehetett önmaga

A szovjet színésznő kezdeti sikereire Hollywoodban is felfigyeltek, felkérték Anna Karenina szerepére, de az akkori szovjet vezetés mindenféle ürüggyel, például a felsőfokú szakmai végzettség hiányára hivatkozva megtagadta, hogy részt vegyen a produkcióban és Amerikába utazzon. Ettől kezdve kevés munkával, de otthon tartották, majd végül teljesen mellőzték őt. A színésznő halála hasonlóan tragikus volt, mint az élete. Pontosan a 80. születésnapján halt meg tavaly, május 4-én.

Tatjána Szamojlova a Blaha Lujza téren osztogat aláírást 1961-ben.
Tatjána Szamojlova a Blaha Lujza téren osztogat aláírást 1961-ben

Simor Erzsi, az ezerarcú díva

A színésznőt rendkívüli szépsége arra predesztinálta, hogy a finom lelkű úrilánytól kezdve a csábító démonon át az ellenszenves kémnő szerepéig mind-mind megmutassa azt, mivé képes válni egy nő. A számtalan karakter megformálására képes Simor Erzsi a színházak és a filmipar egyik legfoglalkoztatottabb színésznője lett, még az 1944-ben letartóztatott Karády Katalin szerepét is ő vette át a Gazdátlan asszony című filmben.

Simor Erzsi (középen), a Corvin mozi bejáratánál.
Simor Erzsi (középen), a Corvin mozi bejáratánál

 Szondy Biri, aki elveszítette a karrierjét

Eredeti nevén Szotyori Borbála, a 40-es évek ünnepelt szubrettje volt. Gyönyörű külső, rendkívüli ének- és tánctudás jellemezte. Budapest és Szeged ünnepelt sztárja volt, egészen addig, amíg 1945-ben politikai okokra hivatkozva három hónapra el nem tiltották a fellépésektől. Ettől kezdve csak félve szerződtették őt ide-oda, majd végül külföldre távozott. A 90-es években költözött újra Magyarországra, de akkor már visszavonultan élt, egészen 94 éves korában bekövetkezett haláláig.

Balra Szondy Biri az egyk versenyautóban 1940-ben.
Balra Szondy Biri az egyik versenyautóban 1940-ben

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top