A fotóról kiválasztott menyasszony – Minden idők 20 legszebb királyi esküvője – 1. rész

1. Ferenc József és Erzsébet királyné – 1854. április 24., Bécs
70 pap vett részt a szertartáson

A 15 éves Erzsébet hercegnő elkísérte Ausztriába édesanyját és nővérét az idősebb lány vőlegényének szánt Ferenc József születésnapjára. A fess uralkodó azonban Sissit választotta, aki 1853. augusztus 19-én, egynapi gondolkodás után igent mondott. Ezután a frigyhez meg kellett szerezniük a pápai engedélyt, mert a jegyesek elsőfokú unokatestvérek voltak.1854. április 24-én este hétkor házasodtak össze Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában. A házasságot celebráló bécsi bíborost 70 pap segítette a szertartáson, melyet hatalmas pompával, fényes külsőségekkel rendeztek meg. A magyar főurak díszmagyarban, a lengyel nemesség piros bélésű, szőrmés mentében, az idegen hadseregek tábornokai pompás díszben jelentek meg. Az esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban, az ifjú pár pedig Laxenburgba, egy Bécshez közeli villába utazott a mézeshetekre.

2. Ferenc Ferdinánd trónörökös és Chotek Zsófia grófnő – 1900. július 1., Reichstadt
A nem kívánt házasság

Az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse a nem túl fiatal, nem túl szép és nem is gazdag cseh grófnővel, a rangon aluli Chotek Zsófiával akart megesküdni. Ez azonban mindenben ellentmondott a Habsburg-ház törvényeinek, így sem a Monarchia vezetése, sem az uralkodó nem akarta beleegyezését adni. Ferenc József – miután valaki megkérdezte tőle, hogy “újabb Mayerlinget akar, felség?”, utalva ezzel Rudolf trónörökös szerelmi öngyilkosságára – végül engedett: 1900. június 28-án Ferenc Ferdinánd a király, a miniszterek, a bécsi és az esztergomi érsek előtt esküvel elismerte, hogy házassága morganatikus lesz, és leendő gyermekei trónöröklésre nem jogosultak. Ezt azután mindkét ország parlamentje törvénybe iktatta, majd július 1-jén csendben, az udvar tüntető távollétében tartották meg az esküvőt a csehországi Reichstadtban.

3. Viktória királynő és Albert herceg – 1840. február 10., London
A királynő “férjkérése”

Mivel Viktória királynő volt, ő kérte meg unokatestvére, Albert herceg kezét, mindössze három személyes találkozás és hosszú levelezgetés után. A St. James-palota királyi kápolnájában házasodtak össze. Mivel Viktória apja már halott volt, kedvenc nagybátyja, Ágost Frigyes sussexi herceg kísérte az oltárhoz. Esküvői ruhája krémes fehér Spitalfields selyemből készült, Honiton csipke és narancsvirág díszítette. Nem tiara került a fejére, hanem a Franciaországban hagyományos narancsvirág koszorú. Vélhetően ő volt az első angol menyasszony, aki fátylat viselt, ami egy kétméteres, speciálisan kialakított csipkéből készült. Viktória ruháját a mellrészénél zafír és gyémántbross – Albert herceg esküvői ajándéka – ékesítette. Jól sikerült a nászéjszaka is, a királynő ezt írta naplójába: SOHA, DE SOHA nem volt részem ilyen csodálatos estében! AZ ÉN DRÁGA DRÁGA DRÁGA Albertem… Az ő túlzó szeretete és gondoskodása hatalmas szeretettel és boldogsággal tölt el. Még csak nem is reméltem korábban, hogy ilyet fogok érezni! A karjaiba ölelt, megcsókoltuk egymást újra és újra. A szépsége, kedvessége és nagyvonalúsága – hogy lehetek valaha is elég hálás azért, hogy egy ilyen Férjem lehet!… Azt, amit gyengédségnek hívnak, még sohasem éreztem ilyen erővel – ez a boldogság hihetetlen volt! Ó! Ez volt életem legboldogabb napja!

4. V. György brit király és Mária királyné – 1893. július 6., London
A megörökölt feleség

1891-ben Máriát eljegyezte Albert Viktor walesi herceg, a későbbi VII. Edward legidősebb fia és örököse. Albert Viktor herceg azonban hat héttel az eljegyzés kihirdetését követően tífuszban meghalt, így öccse, György, a későbbi V. György király lett a trónörökös, aki megörökölte Máriát is. A herceg májusban megkérte Mária kezét, aki igent mondott, s 1893. július 6-án összeházasodtak a londoni Szent Jakab-palota királyi kápolnájában. Bár látszólag két nagyon merev ember kötött házasságot, az egymáshoz írt leveleikből kiderült, hogy mélyen szerették egymást, kimondottan boldog házaséletük volt.

5. Geraldine királyné és Zogu albán király – 1938. április 27., Tirana
A fényképről választott menyasszony

Ahmet Zogu 1928-tól lett az újonnan alapított Albán Királyság uralkodója. Trónra lépése után célul tűzte ki a dinasztiaalapítást, és ezáltal hatalmának megerősítését, így hosszas feleségkeresés vette kezdetét az újdonsült monarchiában. Hogy pontosan hogyan került a képbe Apponyi Geraldine grófkisasszony, nem tudni, annyi biztos, hogy 1937-ben már mint menyasszonyról szólnak a hírek. Zogu egy fénykép alapján hívta meg a híresen szép Geraldine-t Tiranába, és 43 éves király és a 22 éves grófnő megtervezett házassága szerelemmé változott, ahogy erről a királyné is beszámolt egy későbbi visszaemlékezésében. Az esküvőt háromnapos ünnepség során 1938. április 27-én tartották Tiranában pompás körülmények között. Párizsból érkezett a menyasszony Chanel-ruhája. Horthy Miklós pompás lipicai lovakat küldött ajándékba, Mussolini aranyozott bronzvázákkal, Hitler pedig egy Mercedes autóval köszöntötte az ifjú párt. A ceremóniára Magyarországról hozattak főszakácsot és cigánybandát, az eskető imám Durics Hilmi Huszein, az utolsó budai főmufti volt.

6. VI. György brit király és Erzsébet királyné – 1923. április 26., London
A menyasszony, aki időhúzásból jelest érdemel

Egy kerti partin ismerkedett meg V. György másodszülött fia, a yorki herceg, és a skót arisztokrata lány. Szerelem volt első látásra, legalábbis a herceg részéről, ám Erzsébet 1921-ben szabadságát féltvén nemet mondott a lánykérésre. A férfi azonban kijelentette, hogy senki mást nem hajlandó feleségül venni. Ekkor anyja, Mária királyné személyesen látogatott el Erzsébet családjához, hogy szemügyre vegye a lányt és rábeszélje az esküvőre. 1922-ben Erzsébet a jövendő király lánytestvérének, Marynek volt a koszorúslánya. A következő hónapban a férfi ismét megkérte a kezét, de a lány megint elutasította. Végül 1923 januárjában egyezett bele a házasságba, holott a királyi élet nem volt ínyére. Az esküvőt 1923. április 26-án tartották a westminsteri apátságban. Erzsébet az odafelé vezető úton az ismeretlen katona sírjára helyezte a csokrát. A Buckingham-palotában megrendezett esküvői villásreggelit Gabriel Tschumi svájci származású séf készítette, nászútra pedig Polesden Lacey-be, az Anglia délkeleti részén, Surrey megyében álló udvarházba mentek.

7. Edward windsori herceg és Wallis windsori hercegné – 1937. július 3., Candé kastély, Franciaország
Egy elítélt kapcsolat

VIII. Edward 11 hónapnyi uralkodás után mondott le a brit királyi és indiai császári címről azért, hogy feleségül vehesse az amerikai, kétszeresen elvált Wallis Simpsont. Az asszonyt sem a Windsorok, sem a kormány, sem az anglikán egyház nem fogadta el válásai, erkölcstelennek vélt személye miatt, bár a nép inkább a király boldogságát tartotta fontosnak. A lemondás után hat hónapig nem találkoztak, míg teljesen le nem zárult az asszony és férje bontópere. 1937. május 4-én a Candé kastélyban, Franciaországban találkoztak, június 3-án ugyanitt házasodtak össze. Wallis egy Mainbocher stílusú, világoskék színű menyasszonyi ruhát viselt a szertartáson, így ez a modell később róla kapta a Wallis-kék elnevezést. Az esküvőn a királyi család egyetlen tagja sem vett részt. A házasságkötés után a herceg öccse, VI. György a Windsor hercege rangot adományozta bátyjának, de a brit kormány nyomására határozatba vette azt is, hogy Wallist, a windsori hercegnét, Edwarddal ellentétben nem illeti meg a királyi fenség megszólítás. Ezt csak unokahúga, II. Erzsébet adományozta oda nagynénjének.

8. III. Lipót belga király és Asztrid királyné – 1926. november 10., Brüsszel
Első látásra szerelem

1926-ban Svédországba látogatott Erzsébet belga királyné, aki felfigyelt Asztrid hercegnőre: “Húszéves, elbűvölő, magas, karcsú, jó felépítésű, az arca kerek, a bőre rózsás, nagyon szép bőre van, barna haját rövidre vágva hordja, nagy, kék szeme van, akár egy macskának, kecses, jó mozgású, és a profilja elég hangsúlyos. Rettenetesen félénk. Azonnal megtetszett.” A belga királyné a hercegnőt választotta feleségül fiának, Lipót trónörökösnek. A herceg is elutazott a svéd királyi udvarba, s első látásra gyengéd érzelmek szövődtek közöttük. “Ezt nem politikai érdek, hanem az egymás iránt táplált érzelmek diktálják” – írta haza. A polgári esküvőre 1926. november 4-én Stockholmban, az egyházira november 10-én Brüsszelben került sor. Asztrid egy diadémot kapott ajándékba a belgáktól. 1934 februárjában léptek trónra. 1935 augusztusában a királyi pár svájci vakációra utazott. A kirándulás során III. Lipót és felesége autóbalesetet szenvedtek. Maga az uralkodó ült a volánnál; ám elvesztette uralmát a jármű fölött, ami egy fának csapódott, majd egy tóba zuhant. Asztrid királyné azonnal életét vesztette a baleset során. Lipót ezután újra nősült, de az új királyné nem tudta a belgák szívébe lopni magát, mi több, elítélték a királyt a házasságkötése miatt, így az uralkodó kénytelen volt lemondani és átadni a trónt legidősebb fiának.

9. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg – 1947. november 20., London
Az eltört fejdísz és az üveghintó

A királynő későbbi férjébe már 13 évesen beleszeretett, majd hosszú levelezgetés és egy világháború után 1947 nyarán jegyezték el egymást. Az esküvő kedvéért Fülöp herceg lemondott görög és dán trónöröklési jogairól és az ortodoxról áttért az anglikán vallásra. Az esküvő reggelén a menyasszony a Buckingham-palotában készülődött, ám mielőtt az aranyozott üveghintóval elindulhatott volna az apátságba, eltört az esküvői fejdísz. A királyi ékszerész rendőri kísérettel rohant műhelyébe, hogy megjavítsa, így Erzsébet végül idejében érkezett az oltár elé. A ceremóniát az akkori yorki és canterburyi érsek celebrálta, és világszerte 200 millióan követték a BBC rádión át. Erzsébet nagyanyjának, Mária királynénak az esküvői fátylát viselte, a ruha – a selymet Csang Kaj-sek kínai elnök felesége küldte ajándékba – elefántcsontszínű volt, rózsák, narancsvirág, gyöngyök és kristályok díszítették, és Norman Hartnell tervei alapján készült. Az esküvői meghívottak listájáról lemaradt a vőlegény három lánytestvére, akik német hercegekhez mentek feleségül, ez ugyanis kényes téma volt két évvel a világháború után. Windsor hercegét és hercegnőjét sem hívták meg az eseményre. A pár több mint 2500 nászajándékot és tízezer esküvői táviratot kapott.

10. III. Rainier monacói herceg és Grace hercegnő – 1956. április 18., Monte-Carlo
A filmsztár és a herceg szerelme

Grace Kelly Hollywoodot hagyta ott azért, hogy Monaco hercegnéje legyen. Alig egyéves ismeretség után ment férjhez III. Rainier herceghez 1956. április 18-án. Grace, aki kétmillió dollár hozományt hozott a házasságba, április 12-én érkezett egy óceánjáró fedélzetén Monacóba. Kísérete 70 személyből állt. Fényképészek százai örökítették meg a megérkezés minden pillanatát, forgatócsoportok helikopterei köröztek a levegőben. A menyasszony csomagjainak tartalmáról a Paris Match nyolcoldalnyi képet közölt. A polgári esküvőt április 18-án tartották a palota tróntermében. Először felolvasták a herceg mind a száznegyvenkét címét, további százharmincnégy rangot Grace igenje után soroltak fel. Másnap a templomi esküvő következett a Szent-Miklós katedrálisban. A hercegné hat felnőtt koszorúslánya közül öt már férjezett volt, közülük ketten már el is váltak. A menyasszonyi ruhát Grace filmstúdiója, az MGM ajándékozta az arának. A tervező Helen Rose huszonhárom méter selyemtaftot használt fel hozzá, a valenciai csipke és gyöngydíszítéseken pedig harminchat ember dolgozott hat héten át. A csipkeszegéllyel díszített selyemtüll fátyol egy gyönggyel kivarrt ún. Júlia-sapkáról hullott alá. Grace imakönyvét egy-egy réteg fehér selyem és csipke díszítette, erre gyöngyökből álló keresztalakot varrtak, és hóvirágból álló csokrot kötöttek rá. Ez volt az első olyan esküvői szertartás, amit a tévé Európában és Amerikában is közvetített.