Ők voltak Sissi bizalmasai

Karácsonykor született Erzsébet, akit a családban csak Sissinek becéztek, 1837. szentestéjén jött a világra bajorországi Miksa és felesége, Ludovika hercegnő nyolc gyermeke közül a harmadikként. Azonnal észrevették, hogy van egy foga, ami a bajor néphagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent. A hercegnő testvérét, Ilonát szánta a család Ferenc Józsefnek, ám az ifjú uralkodó a húgába, a 15 éves Erzsébetbe szeretett bele. 1854 áprilisában házasodtak össze, négy gyermekük született: Zsófia, aki kétéves korában elhunyt, Gizella, a trónörökös Rudolf, majd 1868-ban Mária Valéria.

Rudolf főherceg trónörökös 1858. augusztus 21-én született Erzsébet és Ferenc József egyetlen fiaként. Érzékeny lelke és érzelmi világa leginkább az édesanyjáéra hasonlított. Ő is szeretett utazgatni, írni, lovagolni, vadászni. Anyjával, főleg kamaszkora óta jól megértették egymást, közös utazásaik, vadászataik alatt élénk eszmecserét folytattak, és mindent támogattak, amit a Habsburg-ház nem.

Édesapjával igen hamar megromlott a kapcsolata az éppen az ellentétes gondolkodás miatt. 1881. május 10-én Bécsben Rudolf feleségül vette a 17 éves Stefánia belga királyi hercegnőt, majd két évre rá megszületett egyetlen gyermekük. Sissi nem kedvelte Stefániát, ahogyan Rudolf sem, mindketten unalmasnak és szürkének találták.

Rudolf házassága rövid ideig volt boldog, gyakran félrelépett, nemi betegséget vitt haza, aminek következtében Stefánia meddővé vált. Sissi fia mellé állt, Stefániát hibáztatta, amiért az nem hozott fiúutódot a világra. Erzsébet legnagyobb tragédiája imádott fia öngyilkossága volt: Rudolf máig tisztázatlan körülmények között 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyában öngyilkos lett, miután állítólag megölte szeretőjét, Vetsera Máriát.

Gizella főhercegnő 1856. július 12-én született. Viszonya Erzsébettel soha nem lett bensőséges, kapcsolatuk csak Gizella felnőtt korában vált szorosabbá, miután a főhercegnő első gyermekét anyjáról nevezte el – pedig Sissi nem volt elragadtatva, hogy lánya 37 évesen nagymamává tette. A főhercegnő 1873. április 20-án Bécsben ment feleségül Lipót Miksa József bajor királyi herceghez, a házasságukból négy gyermek született, akik miatt Sissi gyakran meglátogatta lányát Münchenben, sokszor hónapokig időzött ott. Gizella, akinek mindennapjait a szociális és egyházi jószolgálati tevékenység töltötte ki, 1932. július 27-én, 76 éves korában hunyt el.

Mária Valéria főhercegnő1868. április 22-én született Budán. Ehhez Erzsébet ragaszkodott, a gyermeket ajándéknak szánta a magyaroknak. A „magyar kislány” volt a legkedvesebb gyermeke. Olyannyira, hogy könyörgött férjének, Mária Valéria szerelmi házasságot köthessen, ahogyan Gizella is. Így is lett. 1890. július 31.-én ment feleségül Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A boldog házasságból 10 gyermek született. A főhercegnő vonzódott a szépirodalomhoz és a festészethez, több költeményt, pár színpadi művet is írt.

Szeretett utazni, szívesen kísérte el utazásaira édesanyját, akinek egész életében a támasza, bizalmasa volt. Mária Valéria egész életében naplót vezetett, mely igazi kincsesbánya a történészeknek, és megmutatja milyen szoros volt a főhercegnő és családja kapcsolata. Mária Valéria 1924. szeptember 6-án hunyt el.

Erzsébetet a leggyakrabban nem a gyermekei, hanem udvarhölgyei kísérték el utazásaira. A rendkívül szigorú udvari etikett szerint udvarhölgy csak hajadon arisztokrata hölgy lehetett, aki állandó szolgálatot teljesített a királyné mellett. Sissi számos esetben megszegte a fenti etikettet, és alkalmazáában álltak olyan ifjú hölgyek is, akik már férjnél voltak. Erzsébet amúgy számos magyar származású embert választott maga mellé. Báró Nopcsa Ferenc a főudvarmestere volt, Alfred von Montenuovo herceg az udvarmestere, Rónay Jácint püspök Rudolf és Mária Valéria nevelője. Sztáray Irma, Mikes Johanna, Hunyadi Karolina, Gróf Andrássy Gyuláné, Gróf Wenckheim Frigyesné, Gróf Festetics Mária, Majláth Sarolta, Gróf Hunyady Karolina, Őrgróf Pallavicini Edéné az udvarhölgyei voltak.

Mind közül kiemelkedik Ferenczy Ida, akihez mély barátság kötötte Erzsébetet. A kisnemesi sorból származó Ida hamar kitűnt környezetéből intelligenciájával és azzal, hogy saját erejéből, autodidakta módon gyarapította tudását… Erzsébet 1863-ban határozta el, hogy elkezd magyarul tanulni. Egy évre rá olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról Ferenczy Idát vette maga mellé társalkodónőnek, származása miatt csak „ennyi” lehetett az udvarban. A királyné egyszer így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, Deák Ferenccel, Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is. Ida köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el a királynét, hivatalosan felolvasónői minősítésben szerepelt a személyzetben. Szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet királyné szobáihoz csatlakoztak, és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.

Fanny Angerer mindig és mindenhova követte a királynét, neki igen fontos feladata volt: ő ápolta Erzsébet haját. Fanny 30 tojásból és konyakból készített sampont ezzel mosta meg úrnője haját, melyet vagy a földre, vagy egy hatalmas asztalra terítettek ki legyezőszerűen ilyenkor. Ezt ezután meleg vízzel kiöblítették és dióhéjból készült főzettel átmosták, majd Sissi addig sétált, míg a haja meg nem száradt. Erzsébet haja a bokájáig ért, így egy hajmosás átlagosan három órát vett igénybe.

A királyné haját hetente kétszer mosták meg, de Fanny minden reggel frizurát készített neki, és este ő fésülte át. A királyné gyűlölte, ha hullik a haja, pedig az önsanyargató, éveken át tartó fogyókúrának köszönhetően hullott is, emiatt Fanny egy gyurmaszerű anyagot tartott a köténye alatt: amikor végighúzta Erzsébet haján a kefét, beleszúrta azt a gyurmába, fennakadtak a hajszálak, Erzsébet pedig látva a tiszta kefét megnyugodhatott, csak pár szál haja hullott ki.

Rónay Jácint címzetes püspök Rudolf és Mária Valéria tanítója volt, olyan pozíciót töltött be az udvarban, mely Ferenc József és Erzsébet bizalma nélkül elképzelhetetlen lett volna. Erzsébet járta ki neki az utat, tetszett neki, hogy püspök létére a darwinizmust hirdeti, tehát pont olyan lázadó, mint amilyen ő maga. Rónay 1871-től hetenként 3 órát, összesen 127 előadást adott a trónörökösnek, gyakran Sissi jelenlétében. 1875. február 5-én az udvartól, megint csak Erzsébet kívánságára, kinevezték Mária Valéria főhercegnő első számú oktatójának. Szigorúan csak magyarul taníthatott.

Nyolc éven át volt a főhercegnő mellett, ez idő alatt mindkét nővel baráti lett a viszonya. Az uralkodócsaláddal fenntartott őszinte kapcsolatának egyik bizonyítéka az, hogy Mária Valéria bérmálója is ő volt, sőt ő kísérte el Erzsébetet és Mária Valériát Deák Ferenc ravatalához. Visszavonulása után Pozsonyban élt a püspök, a királyné és Mária Valéria gyakran meglátogatták, és állandó levelezésben álltak ők hárman. Rónay négy hónappal Rudolf öngyilkossága után hunyt el.

Erzsébet gyakran időzött hét testvére valamelyikénél, akik Európa számos országában éltek, és sokkal boldogabb és kalandosabb életük volt, mint felséges testvérüknek. A legtöbben talán Ilonát, vagy ahogyan a családban becézték, Nenét ismerik, hála a Romy Schneider-féle Sissi filmeknek. Ilona, akit helyett Sisit választotta Ferenc József, végül összeházasodott Turn und Taxis herceggel. Boldogsága azonban nem tartott sokáig: imádott férje megbetegedett, és alig 36 évesen meghalt. Nené teljesen összetört, nem fordult el a világtól, jótékonykodott, igyekezett segíteni a rászorulókon. Második leánya, Erzsébet 1881-ben váratlanul meghalt, majd alig 23 évesen infarktusban meghalt idősebb fia, Maximilian is. 1890-ben Nené súlyosan megbetegedett. Húga, Erzsébet, akivel mindig jó viszonyban volt, állítólag ezeket a szavakat mondta nővérének annak halálos ágyán: „Mindkettőnknek nehéz időket kellett megélnünk az életben.”, mire Ilona azt válaszolta: „Igen, de voltak érzelmeink.”