“Mindenki azt hiszi, szoknyapecér vagyok”

A szegedi Nemzeti Színház tagjaként tudod, milyen a megkülönböztetett figyelem, de azért egy napi sorozatban játszani egész más népszerűségi fokozattal jár. Mi változott?
Jóval többen megnéznek, ha felszállok a villamosra vagy elmegyek bevásárolni, de Magyarországon az emberek szégyenlősek, visszafogottak, és csak visszafogott pillantásokat vetnek felém, vagy összesúgnak a hátam mögött.

Ne tagadd, hogy ez utóbbi már akkor is sokszor megesett veled, amikor még nem voltál színész!
Ha ez bók volt, akkor köszönöm, de engem különösebben sosem foglalkoztatott a külsőm. Viszonylag későn, csak ötödik alkalommal sikerült a felvételim a Színművészeti Egyetemre, és már akkor is sokan mondták: nagyon hasonlítok George Clooney-ra. Bevallom, ezt egy kicsit én is látom, amikor tükörbe nézek, hazudnék, ha azt mondanám, hogy bajom van a dologgal.

Nagy nőfaló vagy, mi? Kihasználod…
Bőven volna rá lehetőségem, de nem teszem…

Persze, persze, mind ezt mondja…
Én komolyan is mondom és gondolom. Látod, a külsőm nem biztos, hogy csak előny, te is azt gondolod, hogy szoknyapecér vagyok. Van barátnőm, és néhány éven belül szeretnék majd családot.

Itt az ideje, hiszen már őszül a halántékod. Viccelek! Tudom, hogy csak harmincöt éves vagy. A hajad a természet ajándéka?
A korai őszülést a felmenőimtől örököltem. Volt, hogy a színházban szekáltak, fessem be, de én nem adtam be a derekam. Egyrészt különösebben nem vagyok piperkőc típus, másrészt büszkén viselem, hogy van a megjelenésemben valami, ami nem átlagos. Ki tudja, lehet, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy eljátszhatom Bezerédi doktort a Jóban Rosszban sorozatban.

Clooney is orvosként kezdte a Vészhelyzetben. Te nem törsz amerikai babérokra?
Néhány hónapot már éltem New Yorkban a barátnőmmel, miután elvégeztem az egyetemet. Nyelvtanulási célzattal mentünk, és kicsit megtapasztalni az ottani életformát. Nem célom, hogy filmsztár legyek, sokkal jobban izgat mindaz, ami a kulisszák mögött történik. Filmet készíteni maga a csoda, ahogyan a sorozat készítése is hihetetlenül érdekes nekem.

A forgatással párhozamosan játszol Szegeden, emellett a kedveseddel közös vállalkozást is működtetsz. Hogyan fér bele ennyi minden az életedbe?
Néha logisztikai bravúr kell ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön, de egyelőre megy. Volt már, hogy forgatásról rohantam átadni egy frissen megszépült lakást a tulajdonosának. Ott gyorsan orvosolnom kellett két problémát, majd este játszottam, így megesik, hogy lóhalálában zajlik az életem. Az aktuális szövegkönyvek velem vannak a villamoson, a fürdőkádban, baráti találkozóra várva, akár a legképtelenebb helyeken is, mert fontos, hogy a forgatásra felkészülten érkezzek. Maximalista vagyok mindenben. Ha valaki sokszor ront, arra csúnyán néznek a kollégák, ami érthető is. Ha egy jelenetet harmadszorra sikerül felvennünk, akkor általában mindenki boldog.

Ha jól hallottam, már komplett rajongótáborod van az egyik közösségi oldalon.
Igen, ezen magam is elcsodálkoztam. Az ismerőseim mondták, milyen jól tettem, hogy készítettem magamnak rajongói oldalt a Facebookon, én pedig nem tudtam, miről beszélnek. Utánanéztem a dolognak, és kiderült, hogy két nagyon kedves hölgy áll az oldal mögött. Felvettem velük a kapcsolatot és az óta együttműködünk. Nagyon jó érzés, hogy a klub létszáma napról napra bővül…