nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

“Színházban találtam meg a szerelmet”

Nagy Sándor számára a színház nagy szerelem. A Nők Lapja Cafénak a színész többek között arról beszélt, mit lesett el Jude Law-tól az új szerepéhez, illetve hogy a házinyúlra nem lövünk elvre rácáfolva, közös munkahelyen is remekül működhet egy kapcsolat.
Mittelholcz Dóra
f Ajánlom

Szinetár Dóra: „Ha valaki megbánt, könnyen elsírom magam”

A munkád hozta a szerelmi életedet.
A Madáchban ismerkedtem meg a barátnőmmel, akivel két és fél éve alkotunk egy párt. Együtt dolgoztunk, sokat találkoztunk és így alakult. Persze, nyilván, mivel rengeteget vagyok a színházban, ez valahol várható volt. Sok esetben például az orvosoknak is orvos párjuk van, hiszen a munkahelyükön vannak éjjel-nappal.

A magánéletben és a munkában egyaránt könnyebbség, hogy színházi párod van?
A szabadidőnkben teljes mértékig el tudunk szakadni a színháztól. Viszont nagyon jó, hogy van rálátásunk a másik munkájára, és arról is tudunk egymással beszélni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy otthon is éjjel-nappal a munkáról esne szó. Mint ahogy a színházba is bemegyünk és ki tudjuk kapcsolni a magánéletet. Ott mindenki a saját dolgával foglalkozik.

Tavaly év végén Szavak címmel jelent meg a szólólemezed. Sokakat meglepett, hogy kiléptél az Adagióból. Miért?
Öt évig voltam a zenekar tagja. Három színházi emberrel az egyeztetés alapvetően nehéz, az utóbbi években én egyre több mindennel kezdtem el foglalkozni, jöttek a prózai darabok, szóló fellépéseim is voltak, ez pedig azt eredményezte, hogy sokasodtak azok a dolgok, amelyeket miattam kellett lemondani. Az együttes rovására ment, hogy engem sok minden érdekelt, azt pedig nem szerettem volna, hogy én legyek az oka annak, hogy tönkremegy valami. Ezért azt éreztem jó döntésnek, ha kiszállok a csapatból. Nem váltunk el haragban. A szólókarrier gondolata is régóta foglalkoztatott, annak a kiválás után jött el az ideje.

Számos hölgyrajongód lett az évek folyamán, a számuk a szólókarrierrel várhatóan bővülni fog. Hogy tudod ezt a helyzetet kezelni?
Én ebből csak annyit tapasztalok, hogy a Facebookon vagy a Madách vendégkönyvében látom a beírásokat, illetve egy-két ember néha megvár előadás után. De alapvetően nem rohannak le és nem zargatnak. Először nagyon naiv voltam, mostanában már úgy gondolom, hogy egyfajta távolságot meg kell tartani az emberekkel. Ennek van egy pszichológiája: ha valaki valakihez nagyon közel kerül, előfordulhat az, hogy az illető, ha egyszer nem úgy reagál, ahogy azt várnák tőle, az rosszul sül el. 

Új műfajjal mutatkozol be a nézők előtt: január 14-én mutatták be az Ördöglakat című krimit a Thália színházban. A darabot néhány évvel ezelőtt a magyar mozikban is bemutatták Mesterdetektív címmel. A két főszerepet Jude Law és Michael Caine játszotta. Az Ördöglakatban te bújsz Law bőrébe, Caine figuráját Gálvölgyi János kelti életre. Láttad a filmet?
Többször, a közelmúltban néztem meg újra. Óvatosan kellett vele bánnom, mert noha a cselekmény fő szála ugyanaz, a színpadon sok minden másképp van, mint ahogy azt a vásznon láthattuk.

Ennek ellenére tudtál valamennyi ötletet meríteni a filmből?
Jude Law-t nagyon tehetséges színésznek tartom. Figyelemre méltó az a széles skála, amin játszik ebben az alkotásban, és azt mindenképpen szeretném én is elsajátítani. Nem tervezem minden reakcióját megtanulni, de azt érdemesnek tartottam figyelni, ő hogyan éli meg a darab egyes pontjait.

Nem ez az első alkalom, hogy Gálvölgyi Jánossal játszol együtt.
Nagyon szeretek Jánossal dolgozni, megtiszteltetés, hogy vele szerepelhetek egy darabban. Korábban a Jutalomjátékban már alakíthattam a fiát, a Producerekben is sokat szerepeltünk együtt. Már ez utóbbi darabban nagyon megkedveltük egymást, utána pedig a Jutalomjáték hozott minket össze.

Megosztás Facebookon