– Fontosnak tartod a születésnapokat?

Fotó: Sanoma-archívum/ Gálos Mihály Samu

– Bevallom, hogy nagyon szeretek ajándékot kapni. Szoktam ezzel viccelni is, hogy csak a drága barkácsszerszámoknak örülök. Nagy bulikat csapok, jönnek a barátok, én főzök nekik. Nagyon szégyellném magam, ha ételt hozatnék ilyen alkalmakra valahonnan. Az is igaz, hogy ilyenkor aktívan bevonom a vendégeket a főzésbe. Van valami rágcsa készen, aztán közösen kezdjük alkotni a vacsorát. Nagy tepsiben sülnek a csodák a kemencében. Ha csak hatan-nyolcan vagyunk, akkor bent főzőcskézünk. A közös alkotás öröme meghozza az alaphangulatot, és az asztalnál mindenki érezheti, hogy valamit hozzátett a kész vacsorához.

– Halak a csillagjegyed. Mennyire foglalkoztat téged az asztrológia?

– Azt hiszem, még az aszcendensem is Halak. Próbáltak már bekategorizálni, biztos, hogy van is az asztrológiában valami, de ami eljut az átlagemberhez, annak általában semmi köze a komolysághoz. Nem olvasom el a lapokban az asztrológiai jellemzésemet, mert minden jegy jellemzésében találnék valamit, ami igaz lehet rám. Szeretik magukat beskatulyázni, ami kilóg a fiókból, azzal nem tudunk mit kezdeni. Én ilyen vagyok, kilógok a fiókból. Nem azért, mert annyira egyedi vagyok, hanem azért, mert mindenkiben az érdekel, hogy mitől eredeti vagy más. Az apró mozdulatok, rezdülések jobban foglalkoztatnak.  

– Emlékszel, hogy mi volt számodra a legkedvesebb ajándék, amellyel megleptek?

– Ha eszembe jutna, akkor sem mondanám el, mert nem akarom elvenni a barátaim kedvét az ajándékozástól. Egyébként nagyon rosszul tudom leplezni azt, ha valaminek nem örülök, úgyhogy azonnal észreveszik rajtam.

– Mint tévés szakácsot, gondolom, az utcán is megtalálnak a háziasszonyok a kérdéseikkel. Nem érzed ezt tehernek?

– Nem terhes, de egyszerűen nem tudom teljesíteni a kívánságaikat. A postán például nem fogok leírni egy receptet, mert nincs időm, rohanok tovább. Gyors válaszokban tudok segíteni, hogy vajon mitől esik össze a tészta, vagy milyen fűszertől lesz még ízletesebb valami.

– Megszokhattuk már, hogy rendszeresen feltűnsz valamilyen egészen egyedi műsorral a képernyőn. Mire készülsz most?

Fotó: Sanoma-archívum/ Gálos Mihály Samu

– Éppen most hívtam fel egy ötlettel a kis csapatomat, ezt majd ki kell dolgozni. A műsorgyártás is pénzbe kerül, és a válság begyűrűzött mindenhová. Olyan műsort próbálunk csinálni, amely kevés pénzből is összehozható. Nem ragaszkodom feltétlenül ahhoz a vonalhoz sem, hogy főző emberként legyek jelen a képernyőn, úgy érzem, hogy elég kreatív vagyok több vonalon is.

– Manapság mindenki szakácskönyvet ír. A tiéd mikor jelenik már meg?

– Három percem nem volt még, hogy ezt megírjam. Nem szeretném a hirtelen jött hírnevemet meglovagolni. Persze össze lehetne ollózni egy könyvet, ráírni a nevemet, hogy ezzel sok pénzt keressek, de etikátlannak tartanám. A jó ötleteket gyűjtöm, és ezekhez csapom majd a kis okosságaimat, amelyeket tőlem már megszokhattak. Óránként tíz-tizenöt recept jelenik meg az interneten, nincs értelme összecsapni egy újabb szakácskönyvet. 

– Saját kezűleg építed az otthonodat. Hogy áll most a ház?

– Életem során voltam már minden, szerelő, szobafestő, tetőfedő, és pontosan tudom, hogy mindennek hasznát veszi az ember. Mindent maximálisan akarok megtanulni. Sok pénzt és idegeskedést spóroltam már meg magamnak azáltal, hogy tudok szerszámokat kezelni. Ha az ember a saját házát építi, akkor sokkal jobban odafigyel mindenre, és megpróbál mindent tökéletesen csinálni. Vannak vérprofi szakik, de olyat is láttam már, akik legyintenek a kisebb hibákra, mert azok úgysem lesznek láthatók. Ez kertes ház, és így sosem lesz kész. Szembesültem ezzel, és naponta megélem ezt a tényt. Elméletileg kész van, de mégsem. A kutyák erősen szétszedik a kertet, a ház sarkát, most, hogy jön a tavasz, belevágok a füvesítésbe, aztán pedig megint lesz mit csinálni.

Honlap: www.cafemoijito.hu