A Jóban Rosszban egykori sztárja egyáltalán nincs összetörve, hogy véget ért számára a népszerű szappanopera. Rita igazi túlélőművész, mindig pozitív életszemlélete ezúttal sem hagyta cserben. A temperamentumos színésznő fanatikus sportszeretetének köszönhetően jobb formában van, mint valaha, s elhatározta: fittyet hány a korra.

– A múlt héten Ungár Anikó volt a Sztárváltó vendége, aki azt kérdezte Öntől, van-e élet a sorozat után.
– Hogyne lenne! Az élet megy tovább, sőt mindig újat és újat hoz. Úgy hangzik a kérdés, mintha dráma lenne, hogy nem vagyok már a sorozatban, én azonban nem érzem úgy, hogy egy dráma hősnője lennék. Azt hiszem, buta kislány az, aki azt gondolja, hogy egy ilyen sorozat élete végéig tarthat. A Jóban Rosszban négy hónapnak indult, végül négy év lett belőle. Mindent összevetve: szép emlékeim vannak róla. Húsz év után megkaptam az élettől azt, amit fiatalkoromban a Cha-cha-chától: újra ismertté váltam. Ráadásul olyan ismertséget kaptam, amelyet még nagyon sokáig tudok kamatoztatni.

– Nem olyan a színész számára egy ilyen sorozatszereplés, mint egy rossz házasság?
– Akkor lesz az, ha az ember bezárja maga előtt a kapukat. Amikor belevágtam a sorozatba, azt mondtam magamnak, hogy bár örök szerelmem a színház, házasságot kötök a produkcióval. S ha már az ember házasságot köt, igyekszik megvédeni azt, hiszen nem köthet minden fél évben újat. Néha persze megtörténik, hogy félrelép, mert szüksége van szerelemre, a lelkének és a testének is kell valami, ami feldobja, amitől megőrül. Aztán olyan is előfordul, hogy az ember beadja a válópert.

– Igaz ez a hasonlat a magánéletére is?
– Akár vonatkozhat arra is, hiszen én is adtam már be válópert. Ragaszkodó vagyok, nehezen tudok elengedni helyzeteket, de ha valami végérvényesen elromlott, nem szoktam visszanézni, és megyek előre.

– Egy ízben azt nyilatkozta, hogy meglehetősen nehéz együtt élni Önnel. Mi az, amiben nem tűr ellentmondást?
– Vannak olyan alapvető dolgok, melyek meghatározzák, hogy kivel szeretek együtt élni. Számomra fontos, hogy egy férfi legyen okos, kulturált, jó humorú, érdekelje a munkám, legyen némi affinitása a művészetek iránt, fel tudjak rá nézni, és közben partner is legyen. Nagyon nehezen viselem, ha valakinél okosabb vagyok. Egyébként számos hétköznapi dologban sem tűrök ellentmondást. Olasz családot játszunk, és ha valami nem tetszik, nem fojtom magamba. Akár még üvöltözöm is!

– Régóta szabadúszóként dolgozik. Nem túl stresszes ez az életmód?
– Sajnos az. Nem lehet semmivel sem számolni, nem lehet tudni, hogy mikor jön igazán jó munka. Én azonban mindig úgy gondoltam, hogy ha a Jóisten bezár egy ablakot, azzal egy időben kinyit egy ajtót. Ebben a nyitogatásban én magam is tevékenyen részt szoktam venni, nem hagyok mindent a Jóistenre. Ha valami elmúlik, nem üldögélek sírdogálva, hanem teszek a jövőmért. Volt idő, amikor nem voltam rest kávéautomatákat üzemeltetni. Ma már ismerem annyira a szakmámat, hogy egyedül is tudok érvényesülni. Persze jó lenne tartozni valahová. Hiányzik a színházi közösség, de tudomásul veszem, hogy ez ma már egyre kevésbé működik. Olyan a gazdasági élet, a színházak költségvetése, hogy sokszor éppen a színház kénytelen feloszlatni egy összeszokott társulatot.

– Köszönheti az előbb említett kitartását annak, hogy központi szerepet játszik az életében a sport?
– A válásom után kezdtem el rendszeresen sportolni, mert szükségem volt egy biztos pontra az életemben. Abban az időben volt néhány kétnapos fitneszfesztivál, melyeken négy-öt órán keresztül sportoltam. A húgom mondta is nekem: miért nem mentél olimpiai bajnoknak? Való igaz, ha valamire rákattanok, akkor azt teljes erőbedobással csinálom. A torna már tíz éve ilyen, s egészen biztosan nagyon sokat segített abban, hogy kitartó legyek az életben is. A testemnek és a lelkemnek is nagyon jót tesz. Úgy döntöttem, nem öregszem meg!

– Kiváló formában van, ez igaz. Olyannyira, hogy sokan nagyon szívesen látnák a nyuszis magazin címlapján. Felkérés esetén vállalná, hogy fotósorozat készüljön Önről?
– Van az pénz, amiért korpás a hajam! De félretéve a tréfát: voltak már idősebb ötvenes nők, akik szerepeltek az újságban. Ha esetleg vállalkoznék rá, csakis úgy, ha megfelelő időm lenne felkészülni. Akkor teljes erőbedobással felturbóznám magam. Abból a szempontból talán hasznos lenne, hogy a sorozatban a negyvenes nők számára afféle minta voltam. Most is szívesen megmutatnám, hogy lehet így is kinézni, s nem muszáj megöregedni!

– Köztudott, hogy imád motorozni. A tavalyi balesete után sem ment el a kedve
ettől a szenvedélytől?
– A motorozástól semmi sem veheti el a kedvemet. Bár rajtam is van maradandó sérülés, szerencsére nem törtem össze magam, mert bár rendesen elrepültem, a ruhám megvédett. Estem én már le lóról is, ráadásul úgy, hogy néhány csigolyámról még le is tört egy darab. Akkor, ott helyben vissza kellett ülnöm a lóra. Nincsenek tehát hasonló félelmeim a motorozással kapcsolatban sem. Tudomásul veszem, hogy sajnos történhetnek ilyen szerencsétlen balesetek, s próbálok egyre jobban odafigyelni.

– Kinek adja át a Sztárváltó stafétáját, és mit kérdez tőle?
– Margitai Ágitól szeretném kérdezni, játszana-e velem egy darabban.

Színésznő.lap.hu »
Sorozat.lap.hu »
Jóban rosszban.lap.hu »