Rúzsa Magdi zenével harcolna a háborúk ellen

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
El tudod képzelni, milyen volt Erdélyben, az ottani magyarokkal énekelni? Meggyőződésem, hogy a háborúk ellen zenével kéne harcolnunk. Mert erre képes a zene, hogy székelyek éneklik velem szerbül az Ederlezit, egy cigány kesergőt.

Emlékeztek rá, amikor a Megasztár egyik fordulójában a vajdasági magyar lány az Ederlezit énekelte? Azt a dalt, amit mi Goran Bregovictól és a Cigányok ideje című filmből ismerünk. De előtte Magdi magyarul tett hozzá néhány sort: „Gyere, gyere velem, tavasz jár már/ Gyöngyvirág lesz majd a párnám/ Gyöngyvirág lesz majd a párnám/ Örök hűség vár rád/ Gyere, gyere velem, hív a hajnal/ Nincsen felhő, nincsen csillag/ Nincsen felhő, nincsen csillag/ Pihenj karjaimban."

 

- Valamelyik természeti népnél szokás, hogy szülés előtt a nő különvonul egy fa alá vajúdni, és ebben a módosult tudatállapotban valahonnan meghall egy dalt. A saját dalát. Onnantól fogva ez lesz az őt védelmező ének, amelyet az egész törzs megtanul és elénekli neki mindig, amikor fontos dolog történik az életében.

- Úristen, ez annyira jó, hogy lúdbőrzöm tőle. Lehet, hogy én is akkor írom majd meg életem dalát, amikor szülni fogok? Ezt most az agyamba vésem és figyelni fogok rá, esküszöm. Milyen jó lenne, ha mi is meg tudnánk hallani egyszer a saját dalunkat! De annyira rohanunk, csak azzal foglalkozunk, hogy milyen autónk van, és közben elsiklunk sokkal fontosabb dolgok mellett.

- Azért lettél szülésznővér, hogy a fontos dolgok születésénél mindig ott lehess?

- Igen, pontosan. Nincs annál szebb, mint elsőként megérinteni egy lelket, amelyhez előttem még senki nem ért. Egy lelket, amely még teljesen tiszta.

- Meg tudod fogalmazni, milyen, amikor kiengeded a hangod?

- Úgy érzem, a lelkem szólal meg, valami onnan, egészen bentről. Van, amikor magam sem tudom, most ezt pontosan ki énekelte. Nagyon fontos lenne, hogy mindenki megérezze legalább egyszer életében, milyen érzés belülről énekelni. Úgy tudom, van olyan terápia is, ahol ordítani kell. Ordítsd ki magadból, amit érzel! Én is valahogy így énekelem ki magamból az érzéseimet.

- Van olyan dal, amelyet, bár más írt, mégis egészen a sajátodnak érzel?

- Ha bárhol meghallom Enyától a May It Be-t, tudom, hogy nyugodt lehetek, mert valamit jól csinálok, és jó úton haladok. A nővéremnek ugyanezt jelenti a The Winner Takes It All az Abbától. Amikor jelentkeztem a Megasztárba, és visszajelzést kaptam, hogy mehetek a válogatásra, a nővérem azt mondta: nyugodjak meg, nem lesz semmi gond, mert a rádióban hallotta a The Winner Takes It Allt. Csak legyintettem, mondom, na persze, hányszor hallottam már tőle ezt a hülyeséget. Aztán a meghallgatásról hazafelé éppen arról beszélgettünk anyuval, vajon mi lesz ebből az egészből, amikor a rádióban ismét megszólalt ez a dal. Csak egymásra néztünk, és tudtuk, tényleg minden rendben lesz.

- Jól gondolom, hogy egy énekesnek a színpad az igazi otthona, legyen az bárhol a világon?

- Tudod, sokáig nagyon féltem tőle, hogy én majd soha nem énekelhetek magyarul. Szerencsére az életem úgy alakult, ahogy alakult, de mégis, látod, hozom magammal azt a másik nyelvet is, és azon is szívesen énekelek. Amikor úgy érzem, nagyon mennék már egy kicsit haza, de nincs rá alkalmam, és meghallok egy szerb dalt, amely még gyerekkoromban ragadt meg a fülemben, teljesen otthon érzem magam.

- Nagy élmény volt, amikor a Megasztárban az Ederlezit énekelted, de én csak akkor értettem meg, hogy számotokra ez jóval többet jelent, amikor láttam egy felvételt a világhálón a szabadkai koncertedről. Ott a tömeg énekli végig helyetted.

- És azt el tudod képzelni, milyen volt Erdélyben, az ottani magyarokkal énekelni? Úgy mondták a szöveget velem együtt hibátlanul, hogy csak álltam és nem hittem el. Meggyőződésem, hogy a háborúk ellen zenével kéne harcolnunk. Mert erre képes a zene, hogy székelyek éneklik velem szerbül az Ederlezit, egy cigány kesergőt.

- Nekünk ez a dal nagyon sokat jelent - szól közbe Marika, Magdi édesanyja. - Azt jelképezi, hogy volt egyszer egy gyönyörű Jugoszláviánk, amelyben az emberek szerették egymást, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra. Miután széthullott az ország, sokak szívében ott maradt az érzés, hogy elvesztettünk valamit. Amikor ezt a dalt énekeljük, az valami titkos kapcsot hoz létre köztünk. A háború ugyanis csak városokat tud lerombolni, érzelmeket nem.

- A magyar bevezető részt anyu írta nekem a dal elé, az korábban nem létezett. Annak idején úgy jöttem el otthonról, hogy felveszem a hátizsákomat, és mindent magam mögött hagyok. Amikor később úgy döntöttem, hogy eléneklem az Ederlezit, azt éreztem, szeretnék segíteni azoknak, akik a hátam mögött maradtak. Mert sajnos, nem mindenki elég intelligens ahhoz, hogy ne legyen viszály két nép között. Pedig milyen meddő dolog olyasmin vitázni, hogy ki, mikor és honnan jött.

- Magdi nagyapja, az én édesapám nyolcvanöt éves, és már öt ország állampolgára volt, miközben sosem költözött el a szülőfalujából, Kishegyesről - teszi hozzá Marika.

- Ahhoz, hogy az ember kétlaki lehessen, néha ki sem kell tennie a lábát otthonról.

- Aki beleszületik, annak nincs ebben semmi különös - magyarázza Marika. - Kérdeztem már szlovákiai és erdélyi magyaroktól ugyanezt, és kiderült, ők is hazájuknak mondják mindkét országot. Ha mi Magyarországról utazunk Szerbiába, azt mondjuk: otthonról jövök, haza. Elkísértem Magdit Helsinkibe, és amikor hazafelé jöttünk a repülőn, senki nem értette, mi bajom, miért sírok. A levegőben elfogott egy különös érzés, hogy én itt, az égben vagyok igazán otthon. Soha életemben nem tudtam, hol az otthonom. Ahogy egy barátom mondta: nekünk, határon túli magyaroknak az a tragédiánk, hogy akármelyik oldalán állunk a határnak, az igazi hazánk mindig odaát van. Egy boszniai ismerősöm meg azt szokta mondani, az a baj az élettel, hogy nincs neve. Csak most értettem meg, amióta másfél éve Budapesten élek, mit akart ezzel mondani. Azt jelenti, hogy itt hömpölyög a tömeg körülöttem, de senki nincs benne, aki rám köszönne, hogy szervusz, Marika. Vagy, hogy ránéznék valakire, és tudnám, hogy ki volt a nagyapja, ki az apja.

- Magdi, te otthon mindig élvezted, hogy a faluban mindenki mindent tudott rólad?

Magdi válaszát és a teljes interjút a Nők Lapja e heti számában olvashatod!


További cikkek a témában:
Magdi újabb sikere »
Rúzsa Magdit édesanyja dirigálta »
Nagy változáson esett át Rúzsa Magdi! »
Ajánló:
Rúzsa Magdolna.lap.hu »
Megasztár.lap.hu »
Zene.lap.hu »


További kiemelt témáink a héten:

Nők Lapja Utazási ajánló
Bemutatunk 8 remek hotelt, amelyek itthon találhatók, mégis úgy érezzük magunkat bennük, mintha külföldön lennénk

Tamással sülve-főve
Sőt, most Szacsvay Lászlóval is, aki a híresen finom tökös lecsóját mutatja be nekünk

Ilyenek vagyunk
Most induló sorozatunk komoly-játékos kalauz önmagunk megismeréséhez

Riport
Van egy szálloda Budapesten, ahol komolyan veszik, hogy mindenki egyforma. Ezért itt megváltozott munkaképességű embereket is alkalmaznak

A heti szerkesztő, Lazarovits Szilvia ajánlásával
Nyári újdonságok

Néhány napja már kóstolót kaptunk a kánikulából. Van, aki örült ennek, hiszen végre felvehette a legújabb szerzeményét, mások viszont korinak tartották, talán éppen azért, mert a ruhatáruk még nem készült fel a nyárra. Nekik is szeretnénk segíteni divatösszeállításunkkal, amelyben a legújabb színeket, formákat, mintákat vonultatjuk fel. Böngészhetnek kedvükre a szoknyák, nadrágok, felsők és topánok között, ki-ki ízlése, alakja vagy pénztárcája szerint. Bár a kínálat még így sem teljes, mi már teljesen elvesztünk a részletekben, a bőség zavarában.

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 


Még több az e heti Nők Lapjából:


Tök jó! »
D. Tóth Kriszta: Jaj, meghal a fokagyma! »
Szülésélmény: stressz vagy végtelen szabadság? »
A foci Eb - női szemmel »
Fapadossal olcsón nyaralni - tippek, előnyők, hátrányok »
Cukrászdai délután Hankiss Elemérrel »

 

 

Olvass tovább

Hozzászólások