Megbékélni a testünkkel

Az újságokban, tévében látható reklámok modelljeinek, sztárjainak ideális alakját látva egy normál adottságokkal rendelkező nő úgy érzi, vele valami nincs rendben, hiszen nem olyan formásak a mellei, nincs olyan karcsú dereka, és a feneke sem annyira feszes. Nem csoda hát, hogy legtöbbünk nincs kibékülve a testével!

Párbeszéd a testtel

– Az Egyesült Államokban négy nyáron át tanultam egy mozgás- és manuálterápiás módszert, amelynek testtudat-központosítás a neve – mondja Hoppál Bori. A módszer maga igen összetett, a lényege az, hogy az emberi test anatómiájából kiindulva, az érintésen, mozgáson, belső képeken, hangadáson keresztül segít abban, hogy megismerjük a testünket. Érdekes módon már azzal apró változások indulnak el a testemben, hogy megérzem, tudatosítom magamban például azt, hogy hol helyezkednek el és hogyan működnek a belső szerveim. A test „meghálálja” a ráfordított figyelmet és jobban érezzük magunkat a bőrünkben, hiszen megindul egyfajta párbeszéd a testünkkel. A módszer nagyon széles körben használható: egyéni terápiában konkrét testi és lelki problémákra – a bokaficamtól az önbizalomhiányig –, csoportban pedig tanulási, önismereti céllal.

– Milyen területekkel foglalkozol?

– Személyes gyakorlatomban ezt a nagyon szerteágazó módszert leszűkítettem arra, hogy a „női test csodáival” foglalkozom, vagyis a női szervekkel, mint a méh, a petefészkek, a mell és az ezekhez kapcsolódó fontos történésekkel: a menstruációval, a várandóssággal, a szüléssel, a szoptatással. Ezek a női lét legfontosabb történései, és sajnos nagyon sok a tévhit, illetve a tudatos ferdítés ezeket illetően. Előadásaimmal és tanfolyamaimmal az a célom, hogy a nőket visszavezessem egy ősi, női, benső bölcsességhez, és így megérezzék, ha békességben élnek a testükkel, és tudják, milyen csodálatosan működik, akkor az kihat testi-lelki egészségükre.

– Hogyan tudod ezt elérni?

– Megtanítom őket, hogy a testi történéseiket másképp éljék meg, hogy átérezzék, milyen fantasztikus, hogy termékenységünk jeleként hónapról hónapra menstruálunk, hogy képesek vagyunk kihordani, megszülni és szoptatni egy gyermeket, és hogy ne havibajról, terhességről és hőhullámokról beszéljünk, hanem mondjuk Holdnapokról, áldott állapotról és másodvirágzásról. Mert ezek az élmények teljesen átalakulhatnak, és olyan energiát jelenthetnek a nőknek, amilyet talán ma el sem tudunk képzelni!

– Úgy gondolom, ezt nagyon kevesen gondolják így, mint ahogyan nagyon kevesen elégedettek a testükkel.

– Nem véletlen, hogy éppen ezzel a területtel foglalkozom, hiszen az életemből húsz év telt el azzal, hogy kicsinek találtam a mellem, nagynak a fenekem, és szenvedtem ettől. Visszatekintve persze látom, hogy milyen helyes kis filigrán nő voltam, és sajnálom, hogy akkor nem tudtam örülni az adottságaimnak.


– Nem kellett ehhez az, hogy egy olyan férfi legyen melletted, aki úgy szeret – testestől- lelkestől –, amilyen vagy?

– Szerintem sokunkat szeretnek így testestől-lelkestől, csak éppen mi nem tudjuk szépnek látni saját magunkat.





– Hogyan tudod elérni, hogy a nők szépnek lássák azt, amit korábban nem szerettek magukon?

– Talán a lényeg nem is az, hogy szépnek lássuk azt, amilyenek vagyunk, hanem hogy örömmel elfogadjuk. Ez lehet egy hosszú folyamat, ugyanakkor megtörténhet egycsapásra, egy új szerelemmel, egy szüléssel, vagy bármi mással, ami a külsőről a belsőre teszi a hangsúlyt. Először azt kellene megértenünk, hogy a „szép nő”, mint olyan, nem létezik. El kellene fogadnunk, hogy többféle szépség van. Amikor a mellről tartok előadást, és diaképeken bemutatok normális női melleket, a jelenlévők általában szörnyülködnek, hiszen valahogy mindnyájan azt hisszük, hogy a nők többségének olyan melle van, mint amilyet a magazinokban látunk. Rá kellett jönnöm, hogy a női test első számú kritikusai nem is a férfiak, hanem nőtársaink. Pedig éppen nekünk kellene azt sugározni egymás felé, hogy szépek vagyunk, még akkor is, ha százféleképpen vagyunk szépek.

Nincs mit szégyellni

– A menstruációról is tartasz előadást.

– Nagy bánatom, hogy a reklámok nemcsak hamis képet festenek a nőiességről, hanem elbizonytalanítanak minket a női test történéseivel kapcsolatban is. Az előadásomon például két reklámot mutatok be: egyet a harmincas évekből, egyet pedig a nyolcvanas évekből. Látni, hogy ugyanazokkal a szlogenekkel machinálnak ötven év elteltével is. „Érezd magad biztonságban” – hirdetik, de miért ne érezhetnéd magad biztonságban, ha menstruálsz? Vagy: „könnyen eldobható, nem kerülünk kellemetlen helyzetekbe”. Miért kellene kellemetlenül éreznem magam azért, mert menstruálok? Ez egy ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a férfiaknak szakálla nő. Az ilyen üzenetekkel érik el azt, hogy elbizonytalanítanak minket azzal kapcsolatban, hogy a testünk szépen, rendben, jól működik, és ez ugyanígy zajlik a várandóság idején is.

– Ezt hogy érted?

– Mindig kívülről várjuk a megerősítést: ultrahang, laboreredmények, orvosi vizsgálatok. Milyen szép lenne, ha ehelyett kislánykorunktól fogva a testtel való párbeszédre tanítanának minket, hogy mire elérkezünk a babaváráshoz, testünk és magzatunk minden finom üzenetét tökéletesen értsük…

– Te így készültél a két fiad világrajövetelére?

– Igyekeztem, de a várandósság idején ma már sok mindent másképp csinálnék. A második, háborítatlan szülésem viszont olyan meghatározó élmény volt számomra, hogy azóta egy másik külföldi képzést is elkezdtem, és szülésfelkészítéseket tartok, Szülj szíved szerint címmel. Remélem, hogy ezekkel és a többi foglalkozásaimmal is segítek felébreszteni azt az ősi tudást, ami ott szunnyad mindnyájunkban a női test csodálatos természetéről.