Így február tájékán – az eredetileg télűzőnek szánt mulatságok szezonjában – Európa- és országszerte egyaránt a jókedv, a féktelen, tréfás tavaszköszöntő mulatozások veszik át a hatalmat, aminek aztán a nagyböjti időszak vet véget. 

Hazánkban ma már szinte alig akad olyan település, ahol a gyermekek jelmezes maskarába öltözésén kívül élne még valamilyen népi hagyomány. Nem így van ez a Magyarország délnyugati szegletében  található Mohácson, ahol szerencsére elevenen él még egy szép régi szokás, a busójárás. 

A  Duna-parti várost kellemes városközpontja, szép épületei önmagában is remek kirándulóhellyé varázsolják, ám ha látogatásunkat a busójárás idejére időzítjük, akkor garantáltan maradandó élményben részesülünk.

A mohácsi busójárás főbb programjai, 2007. február 15–20.

2007. február 15. – kisfarsang 2007. február 17. • 14.00 órától a busócsoportok gyülekezője a Széchenyi téren • 20.00 órától nemzetiségi táncház 2007. február 18. – farsangvasárnap  • 09.00 órától a főutcán népművészeti vásár • 10.00 órától a Széchenyi téren mohácsi busócsoportok ízelítő bemutatkozása • 13.00-kor a Sokác-révben szigeti busócsoport csónakos átkelése a Dunán • 14.30-tól a Kóló térről a Széchenyi térre busófelvonulás • 15.00 órától a főutcán és a főtéren szabadfarsangolás • 15.00-kor a városháza előtt busók seregszemléje – busóavatás • 16.15-kor a Duna-parton a kompról farsangi koporsó vízre bocsátása • 17.00 órakor a Széchenyi téren máglyagyújtás 2007. február 19.  • 15 órától busócsoportok hagyományos házról házra járása a Kóló téren és a környéki utcák házaiban 2007. február 20. – húshagyókedd • 14.15 órától a Kóló téren gyülekező • 14.30 órakor busócsoportok indulása • 15.00 órától a főutcán és a főtéren farsangtemetés • 16.30 órakor a főtéri színpadon a Zora Néptánc Együttes műsora • 17.30 órakor a Széchenyi téren máglyagyújtás, koporsóégetés A busófesztivál programjai » Fotó: Mohács.hu (Cserép Csaba)

Busójárás régen és ma

Magyarország leglátványosabb farsangi népszokása és egyben a farsangi ünnepkör legnagyobb szabású eseménye a Mohácson élő délszlávok – a sokácok – csoportos maszkos felvonulása. A busójárásnak – a legelterjedtebb magyarázat szerint – a téltemetés, a télűzés az elsődleges célja. Az ijesztő ruhákba bújt emberek – nem kétséges – még az erősebb idegzetűeket is képesek megrémíteni, netán „menekülésre” késztetni, nem csoda hát, ha a maskarába bújt busók hasonló reakciót várnak el a zord, hideg téli időjárástól is. 

A népszokás eredetére nem csupán egyetlen magyarázat létezik. A mohácsi busójáráshoz egy igen régi legenda is fűződik, mely a török időkben gyökerezik. E szerint amikor a helyiek már nem tudtak mit kezdeni a törökök folytonos sanyargatásaival, a mohácsi-szigeti mocsárvilágba menekültek, és rémületet keltő, félelmetes álarcokat öltöttek magukra, majd saját készítésű zajkeltő eszközökkel hangoskodva, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, hogy kizavarják a törököket Mohácsról. E verzió igazságtartalma azonban inkább a képzelet világához áll közelebb.

A mohácsi busók öltözete szinte semmit nem változott az elmúlt évek során. A busók jellegzetes, szőrével kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában,  fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel élénk színűre festett birkabőr csuklyás álarcaikban, hatalmas kosszarvakkal felszerelkezve, kereplőket forgatva, kolompokat rázva inkább félelmetes, mintsem vidám forgataggá varázsolják a várost. A lényeg persze a busójárás legfontosabb kellékén, az álarcon van, ez teszi a busót igazán busóvá, ezt azonban kizárólag csak a felnőtt férfiak viselhetik.


Alakoskodjunk!

A hagyományos busójárási menet három csoportból áll, akiket „alakoskodóknak” nevez a népnyelv. Az első csoport tagjait a sajátságos faálarcot, kifordított bundát viselők, a „busók” alkotják. Az így beöltözött busókat a bekormozott arcú „jankelék” kísérik, akiknek az a dolguk, hogy távol tartsák az utca népét, elsősorban a gyerekeket a busóktól. Ők viszik az elengedhetetlenül fontos hamus zsákot, ezzel „püfölik” a csúfolódó gyerekhadat. A harmadik csoportot a lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiak, a „maskarák” alkotják.

A felvonulás a Kóló térről indul, itt gyülekeznek a beöltözött busók, jankelék és a maskarák, hogy aztán kezdetét vegye a szabadfarsangolás. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyókedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Sötétedéskor a főtéren nagy tüzet raknak, s szalmabábu képében elégetik a telet.

Hajdanán a tülkölő, kereplő, kolompot rázó busócsoportok legfőbb célja az volt, hogy házról házra járva jókívánságaikat fejezzék ki a ház népének, és varázslatokat végezve részesüljenek mindenféle étel-ital adományokban. Napjainkra a népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, hiszen mára inkább az idegenforgalmi látványosságok népes sorát gazdagítja a karneválszerű, vidám mulatságoknak köszönhetően.

Ha már úgyis erre járunk...

Ugyan a legtöbben a busójárás kedvéért keresik fel, azért a város tartogat néhány egyéb látnivalót is, amire érdemes egy kis időt szánnunk. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a kiállítások, múzeumok zömmel csak tavasszal nyitnak ki.

Kanizsai Dorottya Múzeum, Szerb utcai kiállítás
A kiállítás az 1526. évi mohácsi csata történetét mutatja be, mely a magyarországi délszlávok bázismúzeuma is egyben. A gyűjteményben néprajzi, történeti tárgyi emlékeket őriznek, tekintélyes a történeti, valamint néprajzi adat- és fotótár.

Kanizsai Dorottya Múzeum Városház utcai kiállítása
Ez a gyűjtemény a magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok népviseletével és népművészetével ismertet meg bennünket. A kiállítóhelyet 1976-ban létesítették a Kanizsai Dorottya Múzeum délszláv anyagának bemutatására.

„A mohácsi csata története” kiállítás
A kiállítás végigkíséri az Oszmán Birodalom magyarországi történetét európai megjelenésétől a kiűzéséig.

Mohácsi történelmi emlékhely, szoborpark
A mohácsi csatamező temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely.

Busó Ház
Ha lemaradtunk volna a valódi busójárásról, vagy ha nem a farsang időszakában látogatunk a városba, akkor itt ízelítőt kaphatunk a busójárás hangulatából, az életnagyságú, busómaszkot viselő bábuknak, boszorkányfiguráknak köszönhetően.

Busóoszlop
A Kóló téri Busóoszlop a híres busójárásra emlékeztet.