A füves ember titkai

Mint a gyerekek, szájtátva hallgatjuk, amit gyermekkori huncutságairól, katonaélményeiről, az erdő titkairól mesél. Gyógyító képességéről magától nem beszél, kérdezni kell, nem dicsekvős fajta.

– Ha valaki eljön hozzám, hogy segítsek, akkor megteszem, amit tudok – foglalja össze tömören. – Mintha a tudás benne lenne a génjeimben. Olyan dolgok jönnek elő a fejemből, hogy magam is elcsodálkozom. Hatéves korom óta dolgozom. Hajnalban keltem, mentem a gazdához a tehenészetbe. Kihordtam a tejet, utána mentem az iskolába. A családom egy Herbólya nevű kis bányászfaluból, a Bükk aljáról származik. Nemzedékről nemzedékre szállt a gyógynövények ismerete a családban. A nagyanyám mondta, hogy már az ő szépanyja is javasasszony volt. Húsz unoka közül engem választottak ki a hagyomány folytatására. Egy fényképet kellett megnéznünk, amin egy férfi állt a távolban, az erdő szélén. Én néztem a legelmélyültebben, talán megérezték rajtam a természet határtalan szeretetét. A nagymama kezdett el tanítani. Vallásos asszony volt, minden napját imádsággal kezdte. Megismertette velem a gyógynövényeket, szedésük helyét, idejét, a szárítási technikákat. Megtanított az emberek szeretetére, tiszteletére. 1934-től ’42-ig, nyolc évig tanított. Sok receptet hagyott rám.


Vajákosok utódja

Itt egy kicsit elkalandozunk egészen varázslatos irányba. Gyuri bácsi elmeséli, hogy a nagymama friss pókhálót használt a kitisztított seb gyógyítására.

– Később pont magyar kutatók vették észre, hogy a pókháló penicillint tartalmaz – szól közbe Gyuri bácsi lánya, Szabó Zsuzsa.

Majd kibeszéljük a kanadai indiánok vajákosát, akinek rákellenes szerétől a cukorbetegek is jobban lettek. Kiderül, Gyuri bácsi teájában is az az anyag van, mint az indiánéban. Megtudjuk, hogy az óriási pöfeteggomba spórája is kiváló sebgyógyító, de vigyázni kell vele, mert ha szembe kerül, vakságot okoz. Ki gondolta volna, hogy az orbáncfű hatóanyagát AIDS gyógyításra is használják? Jó hatással van az immunrendszerre. Majd visszakanyarodunk a nagymamához, aki kapcát égetett szerelmi kötés gyanánt. Természetesen csak a használt zoknipótló volt megfelelő!

– A hitnek ebben nagy szerepe van – mosolyog Gyuri bácsi. ­– A nagymama nem csak a füvekhez értett, remek pszichológus is volt!

– Gyuri bácsinak mi volt az eredeti szakmája?

A lánya csak nevet: ha mind elmondja, holnap is itt ülünk!

– Meteorológustól a kárpitosig minden voltam. Írhat kereskedőt is. A szocialista érában szabályszerűen tiltották a gyógynövényekkel való orvoslást. 1979 júliusában az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kimondta: a népi gyógyászat, és a népi gyógymódok hátrányos megkülönböztetését ezennel megszűntnek nyilvánítjuk.






Áldják a cukorbetegek

Gyuri bácsi híre szájról szájra járt: van egy bácsi a miskolci piacon, aki csodát tesz a füvekkel. Olyat – csalánnal, aranyvesszővel – amit más nem tud.

– A legfontosabb tudnivaló: mikor, hol milyen füvet kell szedni. A kis téli zöld például agyértágító, a Cavinton hatóanyaga. Az üde szusztea egy orvos feleség vásárlómnak a nyolc éve tartó bronchitiszét mulasztotta el. Aki a macskamenta teát issza egész télen, az sose lesz náthás – mosolyog a cikk szerzőjére, aki beszélgetés közben eltrombitált egy csomag zsebkendőt. – A gyógyszereknek mellékhatásai vannak, a gyógynövényeknek nincs. A gyógynövények lassabban hatnak, de a hatásuk tartósabb. A szervezet száz százalékban felismeri, és felhasználja.

– Cukorbetegek százai foglalják imába a nevét. Nem mesélne erről?

– A legsúlyosabb cukorbeteg vevőmet már kilenc éve kínozta a kór, inzulinozta magát. Elkezdte inni a teát, ma 4,5 a cukra, jól van, és semmilyen szövődmény nem tapasztalható.

Folytatás az eheti Meglepetésben!