Túl a barátságon…

Kedves Szakértő!

A problémám meglehetősen szokványosnak mondható. 24 éves lány vagyok, ugyanennyi idős férfiről van szó. Mind a ketten egyetemi hallgatók vagyunk, egy csoportba járunk. Így sikerült megismerkednünk is. Nagyon megkedveltem őt, mint barátot és mint férfit is egyaránt. Én úgy gondolom, hogy ami lehetséges kémia férfi és nő között, az közöttünk is megvan. Nem gondolnám, hogy ezt ecsetelni kellene, hiszen ezt szokták általában érezni az emberek, vagy mégsem, vagy csak félreértelmezem. Előfordulhat…

A mostani vizsgaidőszak alatt még közelebb kerültünk egymáshoz, a vizsgák befejeztével elhívott moziba, aztán sétáltunk a Tisza-parton. Ugyanez megtörtént tegnap is, délután beültünk kávézni és nem szabadultunk egymás mellől egészen hajnali 1-ig. Sokszor mond pozitív dolgokat nekem, rólam, ami nagyon jólesik. Imádom azt, ahogyan néz, de olykor nem tudom eldönteni, hogy ez mit is jelent. Ugyanakkor mindig elmeséli, hogy milyen lányok jönnek be neki (vékony, barna), sajnos saját magamat nem tudom megállapítani, hogy beletartozom-e a vékony kategóriába, ugyanis rendkívül komoly önbizalomhiánnyal küzdök, és ez kimondottan a testalkatomra éleződik ki, amellyel már jó pár éve harcolok, hol rengeteget fogyok, aztán valamennyit visszahízok, ami lelkiismeret-furdalással gyötör és stb. De név szerint is tudom, milyen lányokkal találkozgatott már, ki hogyan néz ki, és azt tudom, hogy azoknak a lányoknak a nyomába nem érhetek, sajnos… Ezekről a lányokról tegnap is szó esett, azokról is, akik érdeklik, igyekeztem nem leleplezni magam. Egyértelművé vált így számomra, hogy csak barátként tekint rám, amit nehéz elfogadni. Igazából nem szeretnék már vele többet találkozni, ameddig nem jutok ezen túl, olyan nehéz elfogadni ezt a friendzone állapotot. Ugyanakkor mivel sokszor keres, sokat találkozunk, és ez az, amit nem akarok. Nem tudom, hogyan kellene vele mindezt közölnöm. Mert ha látnom kell úgy, hogy nem láthatom úgy, ahogyan én szeretném, akkor nem akarok vele lenni, viszont ha közlöm ezt vele, akkor talán elveszítem őt, és az sem lenne jó. Ezen két állapot között vergődve gondoltam, hogy tanácsot kérek itt…

Bibók Bea szextanácsadó Ha kérdésed van, ide írj!

Kedves Kérdező!

A levél végén azt írod, hogy nem akarod látni, ha nem láthatod, ahogy te szeretnéd, viszont elveszíteni sem szeretnéd a barátodat. Ez paradoxon. Ebből azt látom, hogy nagyon is szeretnéd látni, és igen, igényt tartasz rá. Magadban azt kellene tisztáznod, hogy el tudod-e fogadni azt az állapotot, hogy ha szerelmesek nem lehettek, akkor lezárod a kapcsolatot. Mert azt, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon, azt nem lehet. A másik verzió, hogy tisztázod magadban azt, hogy „csak” barátok lesztek. A barátság egy fontos kapcsolat az életben. Ha barátok vagytok, azt is el kell tudnod fogadni, hogy mással szerelmeskedik, más lányra néz rá úgy, mint férfi.

Én a problémát inkább abban látom, hogy te mint nő nem érzed jól magad. Te is írod, hogy komoly önbizalomhiánnyal küzdesz. Ezzel fontos lenne kezdeni valamit, ha egyedül nem megy, akkor külső segítséget kérve. Mert egy önbizalomhiánnyal küzdő nő minden külső hatásra megbillen. A jólléte nem belülről fakad, hanem a külső visszajelzésektől függ. Ha ezek nem jönnek, akkor nem érzi jól magát. És akkor nyilvánvalóan nem kerek a világ. Mindig csúnyábbnak, kevesebbnek érzi magát, mint amilyen. Ez egy nagyon kiszolgáltatott állapot, hiszen az aktuális női közérzetünk minden alkalommal attól függ, mit tükröz a külvilág. De – mivel labilisak vagyunk – ezért sokszor nem érkezik visszajelzés.

Én azt tanácsolnám, hogy ezzel kellene dolgoznod. És akkor nemcsak a baráti kapcsolataidban, hanem a szerelemben is és a többi emberi kapcsolatodban is jobban fogod magad érezni. Ha tisztában vagyunk magunkkal, értékeinkkel, akár hiányosságainkkal is, de tudjuk azokat kezelni, akkor megváltozik női kisugárzásunk. Minden nőnek vannak hiányosságai, ám ha szeretjük magunkat ezzel együtt, megengedjük magunknak azt, hogy hadd legyenek gyengébb pontjaink, akkor hihetetlenül megváltozik a belső sugárzásunk. És ha egy nő rendben van önmagával, akkor kezdik őt észrevenni a férfiak. Bármit tesz, mindig odafigyelnek rá, mert üzen valami jót, valami olyat, amire fogékonyak az emberek.
Ha ehhez segítségre van szükséged, keress bizalommal. A távolság áthidalására is van megoldás. Üdvözlettel: Bibók Bea szextanácsadó