18+: mozifilmek, amelyekben valóban szexeltek a szereplők

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Természetesen nem pornófilmekről lesz szó, hiszen azokban magától értetődően ez történik. Olyan hollywoodi alkotásokat gyűjtöttünk össze, amelyekben a sikamlós jeleneteket nemcsak eljátszották, hanem valódi szexuális aktusokat látnak a nézők a képernyőn.

Efféle polgárpukkasztó alkotások már évtizedekkel korábban is készültek, ennek talán a leghírhedtebb példája az 1979-ben, Malcolm McDowell, Peter O’Toole és Helen Mirren főszereplésével leforgatott Caligula. Bár a forgatókönyvet jegyző Gore Vidal nem volt megelégedve a végeredménnyel, tény, hogy amikor a produkció pénzügyi akadályokkal szembesült, Vidal a Penthouse magazin alapítójához, Bob Guccionéhoz fordult, aki azt javasolta, hogy a filmben legyenek pornójelenetek. A Caligulát azóta is sokan a legkeményebb hollywoodi „pornóként” tartják számon.

Egy éles jelenet a Caligula című filmből
Egy éles jelenet a Caligula című filmből

A horror műfajának egyik alapkövét, az Ördögűzőt is jegyző William Friedkin 1980-ban készítette el a Cruising című filmjét, amelyben a főszereplő (Al Pacino) detektívnek be kell épülnie a New York-i melegbárok és a szado-mazo erotika világába, hogy elkapjon egy sorozatgyilkost. Azért, hogy a jelenetek hitelesek legyenek, Friedkin meleg prostituáltakkal és futtatóikkal is beszélgetett, végül közülük sokan statisztaként bekerültek több jelenetbe is. A rendező nem adott nekik különösebb instrukciókat, csak annyit kért, viselkedjenek úgy, ahogy egy S&M bárban tennék, ők pedig nem fogták vissza magukat.

A 2003-as cannes-i filmfesztiválon debütált Vincent Gallo road movie-ja, a The Brown Bunny, amelyben a szívtipró színész saját magát rendezte. Mellette a fiatal tehetségnek kikiáltott Chloë Sevigny tűnt fel a vásznon. A film pedig arról a jelenetről vált hírhedtté, amikor Sevigny mindenféle cenzúra, testdublőr és egyéb nélkül orális szexben részesíti Gallót. Bár a készítők nagyon polgárpukkasztónak és nagyon progresszívnek gondolták, Roger Ebert filmkritikus nemes egyszerűséggel a cannes-i fesztivál történetének legrosszabb filmjeként emlegette a Brown Bunnyt, Sevigny karrierjét pedig, ha nem is törte derékba, de alaposan visszafogta ez a húzás.

Nagyobbat durrant Michael Winterbottom 2005-ös alkotása, a 9 songs, amely egy párkapcsolat történetét meséli el, szinte teljes egészében szexjeleneteken keresztül. A brit parlament képviselői tiltakoztak a film bemutatása ellen (még egyszer: 2005-ben), ez azonban pontosan az a reakció volt, amire a rendező számított. „Egy filmen mutathatsz embereket, akik esznek vagy más, teljesen normális dolgokat csinálnak, de két szeretkező embert nem mutathatsz, pedig ez a világ legtermészetesebb dolga” – mondta Winterbottom a botrányt követően.

Egy évvel később készült John Cameron Mitchell Shortbus című alkotása, amely inkább tekinthető egyfajta dokumentumfilmnek, mint játékfilmnek. A szereplők java része nem képzett színész, csupán vállalkozó kedvű ember, aki arra adta a fejét, hogy szexualitásával kísérletezzen a kamerák előtt. Az így bejárt személyes utakat mutatja be az alkotás, amely 2007-ben Independent Spirit Award díjat nyert.

Az egyik legutóbbi film, amelyben valódi szexjelenetek is láthatóak, Lars von Trier 2013-as drámája, a kétrészes Nimfomániás volt. Triertől egyébként nem idegen ez a műfaj, 1998-as Az idióták című alkotásában például provokátorok egy csoportja orgiázik a kamerák előtt, szintén dublőrök nélkül.

További cikkek szexről és filmekről az NLCafén:

Címkék: szex mozi film erotika
Olvass tovább

Hozzászólások  ( 0 )
blog comments powered by Disqus