2014. Március 30.

Őrülten pajzán operettslágerek tavaszra

Pajkos, pajzán, cserfes, duhaj, léha. A régi magyar operettslágereket, sanzonokat és kuplékat sok mindennek lehetett nevezni, de erotikusnak biztosan nem. Ilyen nótákkal pajzánkodtak régen a daloló pestiek.

TóCsa

A jányok, a jányok, a jányok angyalok

“És a lány mind könnyű szerzet, még mit is kívánsz”

Jajj, a férfiak mind csibészek, akiket az éjszaka bűnre csábít. A Latabár testvérek legalábbis szmokingos-cilinderes előadásban kacérkodnak a gondolattal, hogy az Orfeum nevű pesti mulatóban (vagy kupiban?) csapjanak ki a hámból, és még azt is bevallják, hogy rögvest odáig vannak minden csinos táncosnőért. Vén kujonok ezek, azt mondom.

“Ó, e romlott város, erkölcseinkre káros”

Vágyom egy nő után

“Vágyom egy nő után, egy nő után,
Kerget a vágy.
Vágyom a két kezét, fehér kezét,
Mely olyan lágy.”

A kanosság himnuszában feltűnően hanyagolják a belső értékeket. Vágynak a nő piros szájára, a két csoda vállára és még a hangjára is, de a humorérzék vagy a gondoskodó szív már smafu? Ráadásul nem is nevezik meg pontosan, kire vágynak, csak úgy általában egy nőre. Ez aztán a romantika! Pfff!

“Vágyom a két kezét, fehér kezét,
Mely olyan lágy.
Vágyom a mozdulatát,
Amely a véremen hullámzik át.”

Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám

“Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám
Ha megfőztél, most megegyél, de meg ám
Türelem nagy kincs, de nekem csöpp sincs
Aki vár, nem szerethet igazán.”

A dal üzenete szabad fordításban: ha a nő felizgatta a férfit, feküdjön is le vele. Nem túl 21. századi, nem túl modern, de legalább pontos képet ad arról, hogyan gondolkodtak a témáról. Persze e nemes gondolatot mézes-mázas szavakba csomagolták, így az összhatás sokkal vidámabb. Vagy nem.

“Szoknya ha libben, szép bokám
Kandikál, kis topán,
Szédül a férfi ostobán,
Szinte szállón.”

Van-e magán bugyi, kisasszony

“Van-e magán bugyi, kisasszony
Bizonytalanságban ne hagyjon
Ravasz kérdés kínoz nagyon rég.”

A “Van rajtad bugyi, baby?” még ma is kissé meghökkentő dalcímként hatna, úgyhogy ennek a finomkodó, magázódós verziója kellően tökös lehetett a maga idejében. Az énekhang egy enyhén perverz, sunyi mosollyal női popsikra csapkodó bácsikát juttatott eszembe, ami ezzel a szöveggel együtt nem túl szerencsés párosítás.

“Letépjem vagy mégsem,
Ez most a kérdés.
Ha belém rúg, nincs önben,
Semmi megértés.”

Vők iskolája

“Vigyázz a fiúra
Hibás a figura,
Ha néha tetszik neki
A szomszéd frizura”

A dalból kiderül, hogy férfiak alapból csalfák, de mivel ez az alaptermészetük, meg lehet nekik bocsátani. Azért nem árt vigyázni velük. Látszik, hogy ezeket az operettslágereket pasik írták.

“Vigyázz a fiúra
Nincs rája pirula,
Ha ráz a szíve bimbaja
Már elvirula”

Maga meg a maga húga

“Maga vagy a maga húga?
Eldönteni, jaj, milyen nehéz!
Szívem megdobban, ha maga
vagy a húga a szemembe néz.”

Ezek szerint voltak idők, amikor menőnek számított egy családon belül két lánynak is csapni a szelet. Ki mondta, hogy régen az emberek nem voltak liberálisak?

“Pista a nevem, baj van idebenn,
szívem forró lángban ég.
Szerelmes vagyok két lányba,
egy csudaszép testvérpárba”

Kislány, vigyázz

“Kislány, vigyázz, csukd az ablakot be már,
Kislány, vigyázz, meg ne lásson a huszár,
Megejt a láz, baj lesz, vigyázz,
Kislány, a tűzzel ne játssz!”

Himnusz a katonához, aki a seregből kanosan hazajőve ráveti magát az első szóba jöhető nőre, ezért aki nem akar részeg vitézt levakarni magáról, jobb lesz, ha elbújik. Rendkívül vidám, mulatós téma. Ha-ha-ha.

“Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár,
Kislány, vigyázz, minden ablakot bezárj”