Szex

Épületek buja múlttal

Izgalmas idegenvezetésre hívunk benneteket: Budapest egykori bordélyházait keressük fel.

A ma embere nem nagyon tudja, mi az, hogy sétálni, a ma embere csak rohanni tud, miközben a mobilját babrálja, az orrát lógatja vagy egész egyszerűen csak bambul. A ma embere nem néz körül, nem lát, nem néz fel, se jobbra, se balra, nem veszi észre azt a sok apró, izgalmas és szép részletet, ami például egy fővárosi séta alkalmával a szeme elé tárul. Nem látja a fodros stukkót, a kovácsoltvas kapukat, és még csak nem is sejti, hogy milyen gazdag történeti – gyakran buja – múltat rejtenek azok az épületek, melyek között elfoglaltan mobilozik. Ám ha tudná, ha sejtené, ha ezek a történetek utat törnének fantáziájába, nem lenne több bambulás.

Épületek buja múlttal

Fotó: Császtvay Tünde – Éjjeli lepkevadászat

Egy ilyen nyitott szemű sétára ösztönzött minket Császtvay Tünde Éjjeli lepkevadászat – Bordélyvilág a történeti Magyarországon című könyve, ami a régi idők piros lámpás házairól, utcáiról, kéjhölgyeiről ír. Érdekes összeállítás, pláne akkor, ha a feljegyzett épület még áll, használói pedig talán nem is sejtik, mi mindennek lehettek szemtanúi az idős falak. Persze tudjuk, az üzletszerű szex ma is virágzik, rejtett szobákban ma is folyik a pénzért vásárolt szerelem, a történelmi távlatok mégis mesés romantikát kölcsönöznek a műfajnak.

Nyilvánosházak a belvárosban

A kiegyezéstől 1926-ig engedéllyel üzemelhettek bordélyházak, Pest város tanácsa ugyanis 1867. október 31-én elfogadta a kéjelgésről, a bordélyházakról és a kéjhölgyekről szóló szabályrendeletét. Budapesten a legtöbb kétes hírű ház a VI. kerületben, a Király, a Mozsár, a Nagymező és az Ó utcában; a VII. kerületben az Akáczfa, a Dob, a Dohány, a Hársfa utcában; a VIII. kerületben pedig a Conti (ma Tolnai Lajos utca), a Bérkocsis és a Nagyfuvaros utcában működött. A luxusbordélyok a belvárosban, a Királyi Pál, a Képíró, a Bástya és a Magyar utcában üzemeltek.

V. Budapest, Magyar utca 34.

Épületek buja múlttal

A legismertebb belvárosi nyilvánosház egyike volt az 5. kerületi Magyar utca 34. Ebben az 1878-ban épült házban üzemelt a Maison Frida luxuskéjlak, ahol nemcsak szexuális szolgáltatásokat lehetett igénybe venni, de szállást, étkezést is biztosított, szalonja pedig a szórakozásról gondoskodott. A Maison Frida országszerte jól ismert bordélyház volt, eleganciájáról és nemileg képzett kéjnőiről volt híres. „Pesti humorral, ez az intézmény olyan nélkülözhetetlen volt, mint a Polgármesteri Hivatal, az Elektromos Művek (…) Vagyon állt mögötte, a tőke, az ipar, a főnemesség, a kereskedelem urai” – olvasható Császtvay Tünde könyvében. 

Épületek buja múlttal

 
A kéjhölgyek felhozatalában nagy volt a sokszínűség, mindenki megtalálta a neki valót: volt vékony, molett, szőke, fekete, félvér, fekete, akik szexuálisan képzettek, felkészültek és tapasztaltak voltak. (1948-ban ebben az épületben hozta létre Gobbi Hilda a Jászai Mari Színészházat, ma pedig fiatal művészek és művészeti dolgozók számára biztosít átmeneti lakhatási lehetőséget.)

V. Budapest, Múzeum körút 7. 

Épületek buja múlttal

Ybl Miklós első pesti építménye, az 1855-ben épült Unger-ház állítólag bordélyházként működött. Sokak szerint e funkciója miatt borították fakockák az udvart; ezek a hang tompítását szolgálták. A többi bordélyhoz hasonlóan a nők itt úgy állhattak munkába, ha előtte a rendőrséghez beadták kéjnői felvételi kérelmüket, majd megkapták az adott bordélyházba szóló türelmi bárcájukat. Akinek bárcája volt, annak rendszeres orvosi vizsgálaton kellett részt vennie, így próbálták visszaszorítani a nemi betegségek terjedését.

V. Budapest, Képíró utca 8.

Épületek buja múlttal

A Képíró utca 3., 4. és 8. szám alatt szintén kéjházak működtek, amiről mind a mai napig jó pár épületi elem árulkodik. A Képíró utca 8. szám alatti házban például még ma is látható négy domborműn félmeztelen férfi és női alakok láthatók, de a kovácsoltvas lépcsőkorlát is ezekből az időkből származik. (Az épületben 2008-ban nyílt meg a kortárs Friss Galéria.) 

V. Budapest, Semmelweis utca 6. 

Épületek buja múlttal

 Az Újvilág utca 6. szám (ma Semmelweis utca 6.) alatt 1890 óta működött bordélyház 

VI. Budapest, Zichy Jenő utca 29. és 31.

Épületek buja múlttal

A 6. kerületi Zichy Jenő utca 29. és 31. 1945-ig nyilvánosházként működött. Ezek a házak is a Krúdy Gyula által „barátságos házaknak” vagy „kakasos házaknak” nevezett kéjlakok közé tartoztak, amelyekről részletesen a Vörös postakocsi című regényében ír. Az írót mellesleg gyengéd szálak fűzték Budapest egyik leghíresebb kurtizánjához, Pilisy Rózához, aki 1893-ban lett bordélytulajdonos. 

VIII. Budapest, Vig utca 42. 

A 8. kerületi Vig utcában több épület is bordélyházként üzemelt, az épületek ezen rendeltetéséről pedig mind a mai napig buja részletek – pirosra mázolt falrészletek – árulkodnak. A város legszegényebb, legsanyarúbb sorsú kéjnői dolgoztak itt. 

VIII. Tolnai Lajos utca 44–46.

A Conti utca 6. szám alatt (ma Tolnai Lajos utca 44–46.), a Népszava szerkesztősége (Conti utca 4.) mellett működött a legolcsóbb, de legnagyobb forgalmat bonyolító nyilvánosház az 1900-as években, itt maga Tisza István is megfordult. 

XII. Budapest, Németvölgyi út 17.  

Épületek buja múlttal

1929-ben a Szent Rókus Gyógyszertár tulajdonosa építtette azt a villát, amely az idők során rengeteg funkciót betöltött már. Ma kávéházként és pékségként üzemel, ám régebben egy Intim Bár is működött az épületben, ott, ahol ma a pékség található. Az épületben szállásolták el a bár „dolgozóit”, akik gyermekeikkel éltek a házban.

Ha te is ismersz érdekes múltú házakat, írd meg nekünk!

Épületek buja múlttal

Nem zavarja, hogy férje prostituált
Vásárolhat-e prostit az elnök testőre?
„Tandíjért szexelni sima prostitúció”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top