Azon gondolkozom, hogy válhatnak-e divattá a szexben bizonyos dolgok azáltal, hogy gyakran jelennek meg a mainstream pornóban vagy a szokásosnál több cikk születik róluk a női magazinokban. Azt látom, hogy akárcsak a „popsiszex”, ugyanígy kerülhetnének terítékre mindenféle más „perverziók”: lányok „leszbi” kalandjai, vagy éppen a kötözős szex. Ez utóbbi szerintem különösen izgalmas, mert a párkapcsolati viszonyok és a szexualitás sokféle dimenzióját érinti, mégis hasonlóan ellentmondásos megítélés alá esik, mint mondjuk az anális szex. Sokanbeteg dolognak tartják, viszont egyre többet lehet róla olvasni; mintha egy haladó szellemű párnak azért mégiscsak illene kipróbálni, illene belőle legalább valamit beillesztenünk a szexuális repertoárunkba.

Szexdivatok

Az önmagában még nem meglepő, hogy a divat – mint ahogy minden másban is – a szexben is szükségszerűen a felszínes, külső elemekre koncentrál. Egy magazincikkből vagy egy pornórészletből nem fogunk túl sok használható információt kapni, mint ahogy a divatos cuccok szabásmintájához se jutunk hozzá a Fashion Tv-n. De szerintem éppen ezen a ponton érdemes egy gondolati kitérőt tenni. Mert a szexben divatot követni egy icipicit mégis bonyolultabb, mint az öltözködésben; a szuperszexi tanga vagy a párducmintás kézbilincs a jó szexhez sosem lesz elég önmagában. Minthogy az aktuális trendek ellen úgysem sokat tehetünk, inkább az a kérdés, hogy a gondolkodás nélküli másolás helyett hogyan tudjuk, akarjuk-e egyáltalán ezeket az ötleteket autonóm módon beépíteni a szexuális életünkbe. Azt gondolom, hogy a kötözős, az análszexes, vagy épp szvingeres cikkeket úgy is lehetne olvasni, mint egy legújabb Jamie Oliver-szakácskönyvet.

Esetemben gyakran van, hogy csak a képeket nézegetem, mert a látvány már önmagában kedvet csinál a főzéshez. Van, hogy nekiállok kipróbálni új ízeket, mert megszólít valami, mert megkívánok egy ételt, de olyan is volt már, hogy elijesztett a rengeteg különleges hozzávaló beszerzésének már csak a gondolata is. És felteszem, hogy az is ismerős mindenkinek, hogy elolvasva egy receptet a hideg futkároz a hátunkon arra a gondolatra, hogy ezt meg is kellene enni. Szerintem a szexben is lehetne ez valami hasonló: minden új, minden idegennek tűnő ötlet egyben inspiráció is; egy legeslegelső gondolat, első érzés a vágy új útjainak felfedezésében. De ennyinél még nem kellene megállni: ha valami megszólít, ha valami felkelti a kíváncsiságunkat, annak érdemes alaposabban utánamenni, hogy kiderüljön, miért is akarunk, akarunk-e komolyabban besétálni egy eddig ismeretlen területre.

Játék az érzékekkel

Nos, ami a kötözős szexes játékokat illeti, ezek korántsem perverz, elvetemült dolgok. A kötözés ebben az esetben nem jelent erőszakot, sem korlátlan kiszolgáltatottságot vagy egyoldalúságot. Sőt! A partnerszexben – ha minden a kölcsönös beleegyezésen nyugszik – épphogy egy igen kifinomult eszköz ahhoz, hogy komolyan játsszunk egymással, önmagunkkal és akár a határainkkal. Már önmagában egy igen egyszerű fizikai korlátozás is felszínre hozhat mélyről jövő érzelmeket és tesztje lehet a kettőnk közötti intimitásnak vagy bizalomnak. Jó kísérlet arra, hogyan reagálunk akkor, ha nem áll módunkban (mert kezünk, lábunk gúzsba van kötve) az eddig megszokott módon kommunikálni, ha a legegyszerűbb érintést sem tudjuk viszonozni.

Jó kísérlet arra, hogy képesek vagyunk-e hátradőlni és teljes mértékben átadni magunkat a másiknak, a másik érintésének, a testi érzetek játékának. És kísérlet arra is, hogy az aktív fél mit kezd ezzel a hirtelen jött nagy szabadsággal, hogyan használja fel a lehetőségeit, mennyire él a kreativitásával. A  kötözés ráadásul nem is kell, hogy a klasszikus értelemben vett szexszel járjon. Arra is nagyon jó lehetőség, hogy elszakadjunk a berögzött szeretkezési koreográfiáktól és sokkal szabadabban játszunk a testünkkel. A kötözés során nem feltétlenül van egy végső érzéki cél, fizikai értelemben már maga a megkötözés folyamata is része a játéknak.

Mire is lehet jó ez az egész?

Mester Dóra

A szexnek ez a formája alkalmat adhat egészen egyszerű dolgoktól komplikált szex- és szerepjátékokon át sok mindenre. Már az igen izgalmas, hogy ha csak a kezedet, lábadat nem tudod mozgatni, vagy ha be van kötve a szemed; egészen új érzékek élesedhetnek és akár az eddig ismert érintések is újnak tűnhetnek majd. Lehet szerepet cserélni, lehet játszani az alá- és fölérendeltséggel, a kiszolgáltatottság mértékével. Bár ez a kultúra a fizikai és a lelki fájdalmat is egyértelműen negatívnak tekinti, szerintem sokaknak nem mondok újat azzal, hogy a fájdalom és a gyönyör valójában igen közel állnak egymáshoz és sokakat izgat az ezzel való kísérletezés. Egy alapos fenekelés van akinek rémisztő, van akinek komikus és éppen így van, akinek őrült szexi. De persze itt is, mint minden rendes sportban, van néhány praktikus alapszabály. 

Akik mindenáron ki akarják próbálni, azok jó minőségű, ne túl vékony (és ne túl vastag) kötelet szerezzenek (vitorlásboltokban kapható) és az interneten nézzenek utána a csomózás helyes technikáinak. Nagyon fontos, hogy azonnal ki tudd oldani a másikat és hogy ne szoríts el eret. Legalább ilyen fontos a folyamatos kommunikáció, hogy bármikor rossz érzések nélkül tudjátok abbahagyni a játékot. Ehhez humor kell és egy biztonsági szó (pl. ibolyavirág), ami ha elhangzik, azonnal meg kell állni. Egyetlen rossz hír azoknak, akik már fontolgatják, hogy kipróbálják a kötözősdit: az együttlétnek ez a módja extra figyelmet és sok szeretkezésre szánt időt igényel. Ezt a verziót nem éri meg más családi programok közé szorítva összecsapni. Cserébe viszont a játékon túl remek esztétikai élményt nyújthat.

Klasszikus kérdés szokott lenni, hogy mit csináljak, ha nekem ez bejönne, de nem tudom, hogyan reagálna rá a férjem/feleségem. Erre azt mondanám, hogy nézegessetek képeket, beszélgessetek előtte általánosan és tét nélkül, és ha nyitottságot érzel, akkor átadhatod a kötélből készült masnit egy ajándékcsomagban. Persze mindig lesz olyan, akinek ez az utált pacalpörkölt-kategória marad most és mindörökké.