„Mindnyájunknak egyedi a szaga. A különféle mirigyek, köztük a mellbimbók körül, a nemi szerveknél és a hónaljban található, az állatok bűzmirigyével rokon apokrin mirigyek tejszerű váladéka nagyjából 200 vegyületet tartalmaz. A vegyületek aránya személyenként eltérő, sőt, ezeket az anyagokat a bőrön élő baktériumok tovább alakítják illatos »főzetté«. A férfiak és a nők jellegzetes illatát a nemi hormonok eltérő aránya szabja meg. A szagingereket az orrból az agy szaglógumójába továbbító neuronok szoros kapcsolatban állnak az emberi agy legősibb területeivel, így a limbikus rendszerrel, amely az érzelmeket, például az agressziót és a félelmet felügyeli, valamint a hippokampusszal, amely a memóriarögzítést szabályozza. Ezért tehát a szagok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki, mielőtt az agy külső részére, a tudatos értékelésért felelős agykéregbe jutnának.” (Forrás: origo.hu)

Azt gondolom, hogy a szagok, illatok párválasztásban és szexben betöltött szerepét ma már senki nem vitatja. Abban viszont nagyon is megoszlanak a vélemények, hogy a vágykeltő illatmixben kinek milyen is az ideális arány a test természetes szagai és a mesterséges illatszerek között. Bár ismertek a tudományos kutatások eredményei, miszerint – tudat alatt – a „párszaglászás” során valójában a másik természet adta szagát keressük, mégis azt tapasztalom, hogy a hétköznapi szagokkal azért nem mindig vagyunk olyan nagy barátságban. Nálunk otthon ez szinte mindennapos dilemma: én szeretek este hosszan meleg víz alatt ücsörögni, és ha nem is illatszerezek sokat, az általános komfortérzetemhez egyszerűen kell, hogy használjak dezodort, krémeket. Ehhez képest a szerelmem kifejezetten azt kéri, hogy ha meg bírom állni, akkor az esti összebújás előtt már ne zuhanyozzak, mert jólesne neki, ha elmerülhetne az illatomban; nálunk ugyanis ez az intimitás elengedhetetlen része.

Szagaink elfedése

Szag vagy illat? Ahogy tanítjuk a gyerekünknek is a két szó jelentése közti különbséget, mi magunk is úgy nevelődtünk, hogy test természetes szagainak jó részét egyáltalán nem tartjuk kellemesnek. A civilizációs folyamat része ezeket megszüntetni, vagy vegyi úton előállított „illatokkal” felülírni. Szerintem sokszor már fel sem tűnik, hogy a napi tisztálkodásban, szépségápolásban mennyi mesterséges illatanyagot is használunk. És ebből a szempontból tök mindegy, hogy mit mondanak a kutatások, ha több méter vastag vegyi guanó alól kell kifinomult szaglással a feromonokat és a testünk más valódi illatanyagait előbányászni. Az illatszerboltokban végtelen mennyiségben sorakoznak a napi higiénés vegyszerek: manapság nagyon nem divat sem az izzadságszag, sem az intim testtájak természetes illata. És kritikai távolságtartás ide vagy oda, ezeket a normákat bizonyos mértékig mindannyian magunkévá tesszük. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor azt tartottam egyedül elképzelhetőnek, ha szex előtt és utána is zuhanyoztunk, és ma is nem egy embertől hallom, hogy nem tartja gusztusosnak a szeretkezés után átizzadt testek szagát, a mindenféle nedvek egymással keveredő illatát.

A szex az nedves, de a kultúránk borzalmasan száraz

Mester Dóra

Pedig a szex, de egyáltalán az emberi létezés, meglehetősen nedves dolog. A női létezés meg pláne. És mégis, talán épp csak a könnyet leszámítva, az izzadság, a menstruációs vér, az anyatej, a hüvelyváladék, a sperma, a vizelet, a női ejalukáció, mind valamilyen szempontból problémás ügyek. Nemrégiben 10–13 évesekből álló kislánycsoporttal beszélgettünk a serdülésről, testünk változásairól, a menstruációról. Egészen elborzadt arcot vágtak, amikor arra került a szó, hogy érdemes időről időre megszagolni a bugyinkat, ismerni a menstruációs vér, a hüvelyváladék szagát, mert az egy csomó információt tud nekünk adni arról, hogy minden rendben van-e „ott lent”, a puncinkban. Mert hogy mi minősül finom illatnak vagy épp „büdinek”, az kizárólag kultúrafüggő. Ha még sokféle illatból szabadon válogathatunk, akkor a saját testünk szagát is éppúgy tudjuk szeretni, mint a legmenőbb parfümökét. Egy anyuka mesélte el gyermeknevelési karrierjének legzavarbaejtőbb élményét ezzel kapcsolatban. Fektetés előtt négyéves kislánya megkérdezte tőle, hogy tudja-e, mi a legfinomabb illat a világon, majd előhúzta kezecskéjét a paplan alól és a mamája orra alá dugta: a puncim illata! Ezek azok a nedvek, amikkel érdemes barátságban lennünk, hiszen mindent elárulnak a hüvely állapotairól: egészséget, termékenységet, szexuális vágyat. És hát amennyire sokszor zavarja a lányokat, ha átázik a bugyijuk, vagy hogy lehet érezni a puncijuk illatát, jó lenne, ha elhinnék, hogy a fiúkat mindez legalább ennyire izgatja. Eve Ensler világhírű darabjában, a Vaginamonológokban egy nő arról a fiatalkori traumájáról beszél, amit az okozott, hogy a szerelmi vágytól átnedvesedett bugyija eláztatta a fiú kocsijának üléshuzatát, majd ez egy életre szóló szorongást váltott ki belőle. Ehhez képest már a piacon van egy férfiaknak gyártott, Vulva Original névre hallgató parfüm, ami a női hüvelyváladék illatának kivonata, és a szexuális vágyat hivatott fokozni. Dacára a parfümkultúrának, a szexuális vonzalomban még mindig meghatározó szerepe van testünk természetes illatának.

Már a szagát sem bírom

Mint ahogy egy hosszú távú kapcsolatban a természetes testi szagok egy ponton túl egyáltalán nem is elfedhetők. Parfümök, testápolás ide vagy oda, az együttélésben meghatározó, hogy mennyire szeretem, ismerem, fogadom el a másik testének illatát. Az számomra is kérdés, hogy a másik szagának elfogadása és szeretete mennyire tanulható, vagy ennél sokkal zsigeribb: ha nem szeretem, akkor ez ellen tenni lehetetlen. Már csak azért is kérdés ez, mert hogy a testünk különféle szagai változnak, és ez akár próbája is lehet a kapcsolatnak. Hogy az évek múltán megváltozott illatunk még mindig ugyanolyan szerethető-e a másik számára, mint a kezdetekben. Egyáltalán, hogy mennyire veszünk tudomást ezekről a változásokról, vagy mennyire valljuk be saját magunknak is, hogy a másiknak már a szagát sem bírom. Legyen bárhogyan, egy biztos, érdemes figyelnünk és „hallgatnunk” az orrunkra. Az érzelmi és a testi vonzalom meggyőződésem szerint egymást erősítő folyamatok, és kölcsönösen árulkodnak nemcsak egymás meglétéről de arról is, ha valamelyik hiányzik.