A féltékeny

Felesége, a spanyol Johanna –akit később csak Őrült Johanna néven emlegetnek a történelemkönyvek- szintén beleesett a szerelem csapdájába, így kiváltképp nem nézte jó szemmel férje hódításait. Házasságukat színpadra illő féltékenységi jelenetek tarkították.

A fennmaradt anekdoták szerint egy alkalommal levélkét vett észre az egyik udvarhölgy kezében, amit a „céda” feltehetően a királyi csábítónak szánt. Johanna kitépte kezéből az árulkodó dokumentumot, és a hölgyet a nyilvánosság előtt alaposan elagyabugyálta, majd utolsó megaláztatásként a hölgy haját tövig lenyírta. Fülöp nem volt elragadtatva mediterrán felesége vérmérsékletéből fakadó reakcióktól, és egyre inkább eltávolodott az asszonytól. A fáma szerint Johanna a szerelembe, illetve a boldogtalan szerelemből adódó féltékenységbe őrült bele.

A féltékenység teljesen természetes emberi vonás, azonban túlzott formája inkább nevezhető egészségtelen, romboló birtoklási vágynak, ami ahelyett, hogy megőrizné a szenvedélyes kapcsolatot, tönkreteszi azt. Míg a féltékeny férfi általában nyílt lapokkal játszik, jelenetet rendez, a féltékeny nő viselkedési palettája sokkal színesebb. Eleinte csak óvatosan manipulál. Léteznek finomabb változatok, amelyeket a férfi még csak fel sem ismer: „Drágám, szerintem a Marikának jobb alakja van, mint nekem. Szerinted is?” A férfi kötelező válasza egy ilyen kijelentésre mi más lehet? „Á, dehogy!”





A nőben ezáltal elcsitul az aggodalom, de az ördög nem alszik, és az önmegerősítés és a birtoklás érvényesítése érdekében direktebb módszerekhez folyamodik. Klasszikus példa a mártírszerep felvétele: „Túl lapos a mellem, túl nagy a fenekem, kicsi vagyok, hülye vagyok. Nem szeret senki, biztos te sem.” Ha még a szánalomkeltés sem válik be, az asszony bevet apait, anyait: „Minden csinos lányt megbámulsz. Biztos ők sokkal jobban tetszenek.” A finisben a nő Sherlock Holmest meghazudtoló módon figyeli párja minden lépését, nyíltan vádaskodik, és innen már csak egy lépés a nagyjelenet.

A túlzottan féltékeny nő ahelyett, hogy magához édesgetné kedvesét, magatartásával pont az ellenkezőt éri el, mint ami eredeti célja. Melyik férfi vonzódik egy nőhöz, aki állandóan perlekedik, szimatol, és legszívesebben vitrinbe zárná szerelme tárgyát. Johannának az őrült jelzőt sikerült megszereznie, manapság azonban nagyon divatos lenne a „hisztérika”, „sárkány” titulus is.

A végletes féltékenység nem szerencsés jellemvonás, ám zárójelben meg kell jegyeznünk, hogy nem minden esetben alaptalan. Ismerve a férfiakat. De ez már más lapra tartozik.