Kifogni egy minden téren megfelelő férfiembert nem gyerekjáték, hacsak nem zsákbamacskához hasonlítjuk a dolgot. Az elején mindig reményekkel telve, nagyra nyílt szemekkel állunk a frissen megismert úriember előtt, és már elkövetkező életünk ügyes-bajos részleteit tervezzük vele, aztán olykor jön a hideg zuhany. Belénk csap a felismerés, hogy nem azt kaptuk, amit vártunk, hogy rossz üzletet kötöttünk. Megint. A pasi nem rendes, nem jóravaló, nem tisztességes, sokkal inkább zűrös és kiszámíthatatlan.

Ne de milyen is az a zűrös pasi? Tudod, olyan, akivel több baj jár, mint amennyi haszon. Aki lépten-nyomon rosszban sántikál, gyakorta elkószál, gyanús ügyekbe keveredik, és még akkor is rizikós hinni neki, amikor kérdez. Ha valami oknál fogva te is előszeretettel mazsolázgatsz ebből a kategóriából, nem ártana alaposabban górcső alá venni a párválasztási szokásaid hátterében megbúvó okokat.

1. Akiket túl könnyű levenni a lábukról – a naiv romantikusok

Egy viszonylag közeli ismerősöm, Juli, megrögzött romantikus típus. Két szép szó hallatán képes szerelembe esni, ha meg szerelembe esett, nem lát tovább az orránál. Ilyenkor aztán hajthatatlanul hiszi, hogy a pasi egy vérbeli, meséből szalasztott herceg, még akkor is, ha a vak is látja, hogy csupán szeretne egy jót…  – nos, szórakozni. A vak is, csak Juli nem. Közgazdasági diplomája dacára nagyon úgy tűnik, a szerelemben még az egyszeregy sem megy neki. Sőt, a füle botját sem mozgatja a jó szóra, legalábbis addig nem, amíg fel nem száll a rózsaszín köd.

Aztán meg már késő, és megint egy csalódással több. Szerencsére Juli már csak olyan, hogy viszonylag könnyen túlteszi magát az ilyesmin, aztán, mintha mi sem történt volna, képes töretlen reményekkel szemlélni a jövőt. Pozitív látásmódja talán kicsit naiv, kicsit túlontúl romantikus, de valljuk be, azért némiképp irigylésre méltó. És végtére is ki tudja, a következő fickó, ha nem is herceg, de talán rendes lesz, hiszen azért ez is benne van a pakliban.

2. Csöbörből vödörbe – az örök pesszimisták

Juli túlságosan pozitív hozzáállásával szemben találunk megrögzött negatívakat is a rosszul választók táborában. „Nekem úgysem sikerül kifognom egy rendes pasit”, „engem mindig csak a legőrültebb fazonok találnak meg”, „komolyan mondom, vonzom a hülyéket”, „akinek én bejövök, azzal biztos nem stimmel valami”. Ha te is hasonló mondókákat szoktál magadban kántálni, cseppet se csodálkozz, hogy nem vagy sikeres a szerelemben. Kétségkívül a pesszimista párkeresők közé tartozol, akárcsak Edit (46):

„A válásom és egy-két komoly csalódás után elkönyveltem, hogy képtelen vagyok találni egy rendes férfit. A mai napig félek ismerkedni, ezért bevallom, nem is nagyon szoktam, pedig szeretnék.” Edit esete közel sem egyedülálló. Azonban a negatív hozzáállás és önmagunk lebecsülése csak még nehezebbé teszi a párkeresést. Ha rossz tapasztalataid következtében már komolyan kezded hinni, hogy nincs egy jóravaló férfi széles e vidéken, akit neked találtak ki, gondolj arra, hogy de igen, kell lennie, és ha a szomszéd Zsuzsinak jutott, akkor előbb-utóbb neked is fog.     

3. Ugyanaz a gödör újra meg újra – a sorozatos megbocsátók

Judit is azok közé tartozott, akik sorozatosan rosszul választanak partnert, esetében azonban a zűrös alak mindig ugyanaz a személy volt. Bár többször kiadta az útját, a férfi kis idő elteltével ott ácsorgott az ajtajában, és visszakönyörögte magát, Judit pedig újra beengedte az életébe. És újra. Aztán megint. Ma már nem büszke rá, de azt mondja, szerelmes volt. „Lacival összesen ötször kezdtük újra. Nagyon csúnya dolgokat művelt, például elszórakozta a közös félretett pénzünket, volt, hogy hetekre eltűnt, egyszer pedig egy veszekedésünk közben meglökött, és a sürgősségin kötöttem ki. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Többé semmi közöm hozzá. Végre tisztán látok. Azt mondják, jobb későn, mint soha.”

4. Önként és dalolva – a rosszfiúra vadászók

Akadnak olyan hölgyek is, akik mintegy önként fekszenek hóhérpallos alá, és kifejezetten keresik az átlagosnál zűrösebb fickókat. Mielőtt viselkedésüket valamilyen fura lelki mazochizmusnak titulálnád, gondold csak végig alaposabban! Neked talán sosem akadt meg a szemed megbélyegzett rosszfiún?

Tudod, ő az a minden lében kanál kisördög az óvodában, aki felhúzza a süvöltő lányok szoknyáját, és tisztességes alfa-hím módjára halomra veri a többi kisfiút. Ő az a rossz hírű srác, aki felcseperedve is folyton valami tisztességtelen ügybe keveredik. Nem csoda hát, ha a szüleid féltve óvnak tőle, holott te őszintén hiszed, hogy valójában nem is olyan rossz srác, amilyennek a környezet beállítja. A vad külső meg a durva szavak mögött egészen mély érzelmek és gondolatok lapulnak, amelyeket néha felvillant neked. Minden defektje meg erőszakos módszere ellenére van benne valami megkapó, elemi erejű férfiasság, rendkívüli bátorság és bevállalós spontaneitás.

Innen nézve a dolgot nincs mit csodálkozni azon, hogy egyes nőtársaink kifejezetten és megrögzötten ezt a típust vadásszák. Évi (29) is közéjük tartozik: „16 éves koromtól kezdve mindig is a rosszfiúk vonzottak. Hogy miért? Annyival izgalmasabbak és talán férfiasabbak is, mint a rendes, tisztességes pasik. Persze csalódtam jó néhányszor, de aki csak rendesnek látszó pasikkal kezd, talán nem? Kétlem. Amúgy pedig inkább legyen feszültség és dráma a kapcsolatban, mint hogy úgy érezzem, meghalok az unalomtól.”

Ez a hozzáállás talán nem éppen fair a jóravaló férfiakkal szemben, viszont amikor a nő nem kalandban, hanem férjben gondolkodik, kétségkívül ők kerülnek fölénybe. Hisz ha otthonteremtésre meg családalapításra kerül a sor, a legtöbb nő ösztönösen a „biztonságos” pasira fog szavazni a kiszámíthatatlannal szemben. Na igen, de addig el is kell jutni, ami amúgy sem könnyű menet, hát még ha az ember lánya kizárólag a veszély meg az izgalom bűvöletében választja meg partnereit.

A szerelemben olykor elkerülhetetlenül rossz üzletet kötünk. Nem érdemes ezt tetézni olyan kapcsolatokkal, amelyekről előre tudod: sírás lesz a vége. Tiszteld meg magad annyival, hogy ha jól látod, avagy ösztönösen érzed, hogy az adott fickó az égvilágon semmivel sem szolgálja az épülésed, egy fikarcnyival sem leszel több általa, és csak a bajt, a bosszúságot meg a szenvedést hozza a fejedre, mielőbb add ki az útját. Aztán persze igyekezz körültekintőbben válogatni. Tudod, a készlet erejéig.