Az aranyat már az ókori Egyiptomban, illetve a Távol-Keleten is használták szépségápolási célokra, a 21. században pedig – számos hagyományos alapanyaghoz hasonlóan – újra divatba jött. Nem véletlenül, hiszen látványos „fiatalító” hatással bír: serkenti a sejtmegújulást és a bőr feszességéért, rugalmasságáért felelős kollagén termelődését, de gyulladáscsökkentő, méregtelenítő hatása is bizonyított. Emellett részecskéi a szó szoros értelmében is ragyogóbbá teszik a bőrt, mégpedig úgy, hogy lényegében egyszerű optikai csalódást keltenek: megtörik a fényt, amitől a bőrhibák, egyenetlenségek elhalványodnak. 

Az aranyra egyfelől külön kozmetikai eljárások épülnek, másfelől pedig a gyártók belekeverik a legkülönfélébb termékekbe, a sminkcuccoktól kezdve a bőrápoló kencéken át egészen a hajápoló készítményekig. A kezelés vagy az adott termék hatásfokát persze meghatározza, hogy milyen formában, minőségben kerül bele az arany – ha egyáltalán valóban belekerül, és nem csupán marketingfogás. Ami biztos: ha egy készítményben tényleg megtalálható az arany, az bizony az árán is meglátszik.

Az aranyat többféle formában is használják. A legegyszerűbb változat az aranypor, melyet általában krémekbe keverve, gyakran a hatásait fokozó összetevőkkel – például mézzel, szója-, kurkuma-, vagy épp aloe vera kivonattal – vegyítve alkalmaznak. A trendi aranykezelésekhez szükséges anyagok, illetve az aranyat tartalmazó luxuskozmetikumok előállításakor manapság azonban jellemzően aranyrészecskéket használnak, amit egy speciális kémiai eljárással állítanak elő.

Az ezüstöt inkább természetgyógyászatban alkalmazzák, a szépségiparban jóval kevésbé számít felkapottnak, mint az arany. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatású, legfőképpen bőrproblémák kezelhetők vele, így többek között a pattanások, hegek, vagy épp a napégés. Leggyakrabban kolloidális formában – desztillált vízbe ezüstrészecskéket juttatnak – használják. Kaphatók ugyanakkor ezüstszálat tartalmazó textíliák is, ezeket elsősorban gyógyászati célokra gyártják, de bőrtisztító-ránctalanító arcmaszkot is készíthetnek belőlük.

A szépségipar az elmúlt években a platinát is felfedezte magának. Az egyik luxusmárka már tavalyelőtt egy komplett platinaalapú termékcsaláddal rukkolt elő, melyet aztán persze más cégek is követtek. Az exkluzív kozmetikai szalonok pedig – néhány helyen már hazánkban is – felvették szolgáltatásaik listájára a platinaalapú arckezeléseket. A platina hatásai egyébként nagyon hasonlók, ugyanakkor egyes szakemberek szerint erősebbek és tartósabbak, mint az aranyé: a mikroszkopikus platinarészecskék a bőrbe jutva fokozzák a kollagéntermelést, a sejtek önmegújító képességét, valamint méregtelenítik és hidratálják a bőrt.

Kecsegtető nemesfémek ide vagy oda, a kozmetikai ipar újabban egyre inkább azt sulykolja, hogy a gyémánt a lányok legjobb barátja – és nem csupán ékszerekbe foglalva. Az elmúlt hónapokban ismert és kevésbé ismert kozmetikai vállalatok sora jelentkezett gyémánttartalmú szépségápolási „csodaszerekkel”, s persze a felkapott szépségszalonok is bevezették már a gyémántos terápiákat. 

A nyers gyémánt finomra őrölt por formájában kerül a kozmetikai termékekbe. Ezt is – ahogy a többi „drágaságot” – főképp öregedésgátló célzattal alkalmazzák: állítólag a botoxszal vetekedő hatékonysággal, de annál sokkal természetesebb módon tünteti el a ráncokat, fokozza a kollagéntermelést, erősíti azokat az enzimeket, melyek megvédik a bőrt a káros környezeti hatásoktól, és persze eltünteti az utálatos bőrhibákat is. Gyémántport emellett ma már parfümökbe és luxussminktermékekbe is kevernek, Madonna például állítólag csak ilyennel az arcán hajlandó színpadra lépni. A legfrissebb őrület pedig a gyémántos hajmosás: a gyémántport is tartalmazó sampon és balzsam „intelligensen” reagál a haj típusára és állapotára, hatására a haj egészségesebb, puhább, és a szó szoros értelmében gyémántfényű lesz.