Láthatatlan ruhánk - őszintén a parfümről

Az illatok körülvesznek minket: elvarázsolnak, vonzanak vagy éppen taszítanak. Sokan próbálták meg szavakba önteni, egy-egy illat (vagy szag) milyen lehet a valóságban. Az egyik legsikerültebb ilyen mű Patrick Süskind Parfümje.

E rendhagyó szépségtárcában most tényleg csak apropó a mindenki által (ha máshonnan nem, hát a filmből) ismert mű. Az illatok hatalmának titkát Zólyomi Zsolt parfümőrrel, a Le Parfum parfümériák tulajdonosának segítségével jártam körül. Mert ki tudna jobban hozzászólni a rejtélyes témához, mint ő, akit „a magyar orr”-nak is neveznek? Elsőként persze az érdekelt, neki tetszett-e a könyv egyáltalán… Hogy ami engem, laikus kívülállót megragadott, hogyan hat arra, akinek a szakmájába vág az egész mű témája. „Ritka, sőt konkrétan félelmetes, hogy egy nem szakmabeli így belelát a lelkünkbe – kezdi Zsolt –, az pedig egyenesen megdöbbentő, hogy amit látott, ilyen érzékletesen ország-világ elé tudja tárni. A könyv zseniális, és bár Süskind úr köztudottan folytatott előtanulmányokat a parfümipar körül a könyvhöz, azért mégiscsak egy író, nem szakember. Parfümőrök pár százan, ha vagyunk a világon, elég zárt klub a miénk, és bizony nem nagyon szeretjük kiadni a titkainkat. Szóval borzongatóan jó érzés volt olvasni vagy a belőle készült filmet látni.”

Láthatatlan ruhánk, őszintén a parfümről

Fő ellenség: a bűz

A regény ideje a XVIII. század, és „akkoriban, mikor történetünk játszódik, a városokban számunkra, a mai ember számára szinte elképzelhetetlen bűz uralkodott. Trágya bűzlött az utcákon, vizelet a hátsó udvarokon; korhadó fa, és patkánypiszok a lépcsőházakban; rohadt káposzta és ürüzsír a konyhákban; áporodott por bűzlött a szellőzetlen szobákban, a hálószobákban pedig a zsíros lepedők, nyirkos matracok és édeskés-szúrós szagú éjjeliedények szaga terjengett.” Ma már elgondolni is szörnyű, egyenként is nehezen viselünk bármilyen bűzforrást. Pedig minden csak attól függ, mibe születünk bele. A könyvben a gyilkos azért öli meg a nőket, hogy azok testének illatából összeállítsa a legjobb parfümöt a földön. Mindig érdekelt, mitől lesz vonzó valakinek az illata csak úgy, magában. Az egyik barátnőm például bolondul az izzadt férfiakért (azért a szagért, amivel engem a világból ki lehet űzni). „A dolgozó, erőkifejtést végző, »vadászó« férfi szaga már önmagában is igencsak erotizáló »hímillat«, és mivel a testillat izzadva sokkal erőteljesebben kijön, ezáltal a férfi ilyenkor jobban »kinyílik«, jobban elárulja önmagát – pont ami amúgy nem feltétlenül jellemző a nemünkre –, és így örömtelien vizsgálhatóbb lesz az érzékenyebb női orrnak – mondja Zólyomi. – Genetika és kultúra, vagyis a test és a neveltetés adja meg, hogy egy szag vagy egy illat egy embernek éppen taszító vagy vonzó – folytatja –, tehát a biológiai evidenciák – például romlott, égett, mérgező, beteg – szagokon túl ebben jelentős populációs különbségek létezhetnek.” Éppen ezért nagyon fontos lehet megnézni, ki honnan jött, hol akarja viselni magán akár erotikus fegyverként (is) a parfümöket.

A kulcsszó a testillat és a feromon

Láthatatlan ruhánk, őszintén a parfümről„Amikor személyes parfümtanácsadást tartok valakinek – fejti ki Zólyomi Zsolt –, akkor a saját testillatát, az illatpreferenciáit és az aktuális életcéljait vizsgálom, ezekre építkezem, ezekhez keresek »egyedi«, megszemélyesítő megoldást. Tehát adott biológiai alapra illatokból egy szerepfelfogást dolgozok ki, ami az adott kultúrkörnyezetben az ő bőrén lesz eszméletlenül vonzó – ha a célunk éppen ez.” Persze hogy ez a célunk, nem ismerek olyan nőt, aki ne akarná elbűvölni a környezetét. Én magam is – igaz, legtöbbször semmi komolyabb céllal, csak a hatás kedvéért – minden trükköt bevetek. Nagyon felcsillant hát a szemem, mikor a feromonos parfümök reklámjait megláttam. Persze még sosem próbáltam ki, de valami olyasminek képzeltem, mint amivel Süskind hőse kísérletezett, a legnagyobb csodának. „A feromontartalmú parfüm a tudomány mai állása szerint ügyes marketingfogásnak minősül – vagyis semmi alapja nincsen – ábrándított ki a szakértő –; gondoljunk bele, ahogy egy amerikai háziasszony magára ken egy humán izzadságból kinyert feromonos kozmetikumot, nem tudva, hogy az kiből származik – már az ötlet is bizarr. Ráadásul pont a fentebb elmondottak szerint illogikus a hatásmechanizmus is, hiszen mindannyiunknak saját, nagyon is egyedi – elvben biometrikus azonosítónak is megfelelő –, természetes testillatunk van, ami egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy hat más emberen, ráadásul mindenkire… Ennek épp az ellenkezője valószínű. Az is sokat elárul az alapos megfigyelőnek, hogy nem lehet tiszta emberi feromont kapni pár milligrammos kiszerelésben a sarki gyógyszertárban.”

A parfümválasztáshoz türelem kell

„Ám igazából akkor is nagy hibát követünk el, ha »erotizáló« parfümöt választunk magunknak pusztán a reklám, a csomagolás, a szín vagy a kedvenc modellünk/színészünk fotója miatt, vagy mert a barátnőnkön, a testvérünkön olyan de olyan csodás egy parfüm. Ugyanis semmi garanciánk nincsen, hogy az rajtunk is ugyanolyan lesz, sőt. Ha szabad egy szakmai jó tanáccsal szolgálnom, a szerelmi csatamezőn a legutolsó, »láthatatlan ruhánkra« vonatkozó legintimebb döntésünket ne egy marketingosztály forgószékében hozzák meg. Sőt, szerintem pont az ágyban legyünk leginkább önmagunk, ha boldogok szeretnénk lenni…” Kérdésem persze még mindig, hogy leírható-e egy illat. Hogy a szavak vissza tudják-e adni pontosan, amit érzünk, érzékelünk, ami csak úgy, ravaszul a tudatunkba mászik. Amikor olvasom egy parfüm leírását, valami képem lesz, de mégis mindannyian elmegyünk  inkább a parfümériába, és elveszünk az illatminták özönében… „Köztünk, parfümőrök között persze létezik egy szakzsargon – magyarázza Zólyomi Zsolt –, de ha úgy tízpercnyi közös szagolgatás alatt összecsiszolódunk, és megtaláljuk a közös szókincset és nyelvet, akkor egész jól el tudunk beszélgetni illatokról »laikusokkal« is. Ha viszont az illatok által kiváltott érzelmek oldaláról közelítjük meg a dolgot, akkor természetesen az a válaszom, hogy igen, le tudunk írni egy illatot, méghozzá gyönyörűen. Az illatok ugyanis nem üvegcsékbe zárt színes folyadékok, hanem elsősorban érzelmek és emlékek kevercsei…”

Címkék: szépség, illat, parfüm

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás

Kalkulálja ki Kötelezőjét!
14 biztosítóból válasszon Önnek megfelelőt! Gyors, egyszerű online kötés

További információk>>>