„Huszonéves koromban rendszeres állómunkát végeztem, nyilván nem véletlen, hogy ekkor jelentkezett nálam először a visszér – mesélte a hatvanas éveiben járó budapesti asszony. – Igaz, ekkor még viszonylag enyhébb formában” – tette hozzá, és kiderült, az ő családjában is többeket érint – anyai ágon – a betegség. Nagynénjét különösen súlyosan, de a két lánytestvérének és a lányának viszont nincsenek panaszai. (A visszérbetegségre való öröklődő hajlamról itt olvashatsz bővebben!)

„Harminc felett, a terhességem alatt aztán jelentősen súlyosbodtak a panaszaim” – mondta Katalin, aki ezzel nincs egyedül. Az állapotos nők majdnem felénél okoznak problémát a visszerek. Sokan talán nem is tudják, hogy gyakran már az első trimeszterben kialakulnak, amikor még nem is kell a testnek jóval nagyobb súlyt cipelnie. A visszérrendszerre ugyanis a hormonok is hatással vannak: a terhességi visszerek kialakulásáért elsődlegesen a terhességi hormonok felelősek. Ezek hatására a kötőszövet rugalmassága megváltozik, ezért az erek fala kevésbé képes ellenállni a véroszlop nyomásának, és kialakulhat a vénatágulat.

Ezért is tanácsolják, hogy a visszérbetegségben szenvedő nők, illetve akik erre hajlamosak, kérjenek szakszerű segítséget már a fogantatás előtt, mert állapotuk a kilenc hónap alatt sokat romolhat.

„Rendszeresen jelentkező, erős fájdalmakkal kellett együtt élnem és esztétikai szempontból is nagyon zavartak a visszerek. Éveken át takargattam, végül 10 évvel ezelőtt úgy döntöttem, orvoshoz fordulok, aki már azonnal műtétet javasolt. Bár a beavatkozás fájdalmas volt és a gyógyulás is sok kellemetlenséggel járt, utólag úgy gondolom, hogy megérte elviselni” – mondta az asszony, aki a megelőzésre hívná fel a figyelmet. „Másoknak elsősorban azt tanácsolnám, hogy ne várják ki, míg a tünetek elviselhetetlenné fokozódnak, menjenek inkább minél előbb orvoshoz, kezdjék el időben a kezelést, ne szenvedjenek éveken keresztül feleslegesen” – jelentette ki.
 

Tudj meg többet a www.lioton.hu-n! »