7 tipp hogyan hasznosítsuk kertünkben a kávézaccot!

A kávézacc szinte minden családnál a szemétben végzi, pedig számtalan formában felhasználhatjuk kertünkben is!

Így lesz kék színű hortenziánk!

A hortenziák kék színe mesterségesen lehetséges, hiszen eredetileg a hortenzia fehér vagy rózsaszín virágokat hoz. Ám ha rendszeresen kávézaccot szórunk, a hortenzia köré megváltozik a föld PH értéke így a hortenzia virágai kék színt öltenek.

Növényvédelem kávézaccal!

A kávézacc kiváló növény védőszer, hiszen ha elszórjuk a zöldség és virágágyások köré távol tartja a nem kívánatos látogatókat kertünkből. De nem csak hogy megvédi növényeinket a kártevőktől, de ásványi anyaggal és más hasznos tápanyaggal is ellátja kertünk talaját, így a növényeket is.

A komposzt is szereti a kávézaccot!

Akinek van, a kertjében komposztáló az tudja, hogy a kávézacc is mehet ide! A filteres kávézaccot előtte bontsuk szét, nehogy káros anyag kerüljön a komposztba.

Vessünk magokat kávézaccal!

Sok növénynek olyan apró kis magvai vannak, hogy alig látni őket, főleg ha ezeket szeretnénk cserépbe vagy ládába vetni.  Ilyenkor csak össze kell keverni a magokat kávézaccal így a magok sokkal nagyobbnak hatnak majd és könnyebb lesz a vetésük is. Ha a magok mellé egy kis kávézacc is kerül, a cserépbe semmi gond még táplálja is majd a kis növényeket.

A kávézacc kiváló talajtakaró!

Bár furcsán hangzik, de a kávézacc, mint talajtakaró is megállja helyét. Terítsük szét az ágyások között a kávézaccot, amely szabályozza a nedvességet, és nem engedi nyáron kiszáradni a talajt, viszont a nagy esőzések után segít, hogy a felesleges víz el tudjon távozni kertünkben. Míg nyáron a kiszáradástól védi, kertünk talaját addig tavasszal a túl sok csapadékot szívja fel!

A kávézacc a növényeknek is jót tesz!

Azáleák, hangák, rododendronok földjébe kávézaccot keverve kitűnő táptalajt biztosítunk virágainknak. De a csillagfürt, százszorszép, oroszlánszáj, büdöske virágoknak is jót tesz.

A szobanövények is imádják a zaccot!

A kávézaccot időnként terítsük szét a szobanövények földjét, így kitűnő trágyaként szolgál majd, és a talajt is lazítja. A növények szeretni fogják a kávézaccot!

Rebarbara termesztése kiskertben!

A rebarbara (Rheum rhabarbarum) nem csak egy hatalmasra megnövő kerti dísznövény, de egy nagyon finom konyhai csemege is.

A rebarbara a libatop félék családjába tartozó évelő növény, amely ehető is. Tőlevelei nagyok, levelei ép szélűek és hullámosak. A levélnyelek 30-40 cm hosszúak, de egyes fajták még ennél nagyobbra is nőhetnek, magassága elérheti az egy –másfél métert is. Virága bogas fürt, a virágok színe sárgásfehér, amelyekből nyár végén kifejlődnek a magok. A magok a vetéstől számítva 10-14 nap alatt kicsíráznak és akár 2 évig is megtartják csírázó képességüket.

Őshazája Szibériától egészen Palesztináig húzódik, de ma már egész Európában közismert és kedvelt növény lett főleg Amerikában és Angliában használják fel előszeretettel az ételeknél.

Számtalan fajta van, ebből az egyik a zöldség rebarbara, amelyet gyógynövényként is felhasználnak. Ezt a növényt zöldségként először Angliában kezdték el termeszteni, a XVIII. század közepén. Hazánkban régen vidéken sok kertben volt megtalálható a rebarbara ma pedig ismét egyre többen fedezik fel a növény csodás aromáját és íz világát.

Étkezési célokra a növény föld feletti része alkalmas, a levélnyélből kiváló kompot, sütemény vagy főzelék készíthető. A rebarbarában számtalan hasznos vitamin és ásványi anyag található többe között magas a foszfor, a vas, és a magnézium tartalma is.

Mivel hidegtűrő növény, már korán kiültethetjük a kertbe a palántákat, de nyáron jól viseli a meleget is.

A virágzáshoz és magképzéshez szükséges a sok fény ám, ha mint zöldségnövényt termesztjük a közepes fénynél is szépen fejlődik a kert félárnyékos részében. A hatalmas levelek nagyon sok vizet párologtatnak, így nyáron fontos az állandó és rendszeres öntözés, de a pangó vízre érzékeny. Ültetés előtt érdemes a talajt jó alaposan megtrágyázni, mert a fejlődéshez szüksége van foszforral s sok nitrogénre.

A magokat már február végén, március elején vethetjük védett helyen pohárba vagy cserépbe majd a kifejlett palántákat április végén, május elején ültessük ki a szabadba.

Az így elültetett palánták legtöbbször csak a harmadik évben érik el azt az íz hatást, amit a konyhában is élvezhetünk. Ültetésnél a palánták között hagyjunk legalább 1-1,5 méteres sor és tőtávolságot, hiszen hatalmas mérete miatt elnyomnák egymást a növények.

Nyáron rendszeres gyomláljuk és kapáljuk a talajt a növény körül, sőt ha kitörjük a virágszárakat még finomabb és ízletesebb levélnyelet szedhetünk a növényről. Az első évben érdemes hagyni, megerősödni a tövet, így csak a második vagy a harmadik évtől szedhetjük a leveleket. A levélnyelet nem késsel, hanem kézzel érdemes kitörni egészen a tő legalján.

Egy szedéskor három-négy levélnyélnél többet ne szedjünk egyszerre, mert akkor nagyon meggyengítjük a tövet. Mindig az alsó leveleket szedjük, szedésre a legjobb a hajnali vagy kora reggeli órák. Hetente maximum kétszer szedjünk levelet, a 20 cm körüli levélnyél a legízletesebb.

Nyerjen belépőjegyet a 2012-es Európai Orchidea Kiállításra!

Nyerjen belépőjegyet a 2012-es Európai Orchidea kiállításra! Április 12-15. között sohasem látott, igazán nagyszabású orchidea bemutatót rendez a Magyar Orchidea Társaság. Az Európában csupán háromévente jelentkező Európai Orchidea Kiállítást és tudományos kongresszust idén hazánkban tartják, összesen 7000 négyzetméteren.Az eseményen amerikai és távol-keleti botanikusok és kereskedők, valamint európai orchidea társaságok is képviseltetik magukat.

Az Európai Orchidea Kiállítás 15. alkalommal, ezúttal Budapesten nyitja meg kapuit. A nemzetközi eseményt a Magyar Orchidea Társaság rendezi a SYMA Rendezvényközpontban április 12. és 15. között. Hazánk először ad otthont ilyen nagy horderejű rendezvénynek, amelyre Európából és a világ minden tájáról több mint 100 kiállítót, 20.000 látogatót, 200 regisztrált vendéget és 30 külföldi előadót várnak a rendezők. A kongresszus fő célja, hogy a világ különböző országaiból érkezett tudósok, szakemberek tájékoztassanak az Európában és a világ trópusi területein őshonos orchideák élőhelyeinek jelenlegi helyzetéről, veszélyeztetettségéről és a védelmükben teendő intézkedésekről. A konferencia továbbá arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatóság áttekintést kapjon a különböző európai és tengerentúli országok természetvédelmi jogszabályairól, a természetvédelem aktuális problémáiról.

A nemzetközi kongresszushoz csatlakozó négy napos kiállításon megtekinthető lesz számos trópusi és szubtrópusi területről érkezett orchidea, közöttük olyan ritka fajok is, amelyeket Magyarországon még nem láthatott a nagyközönség.

A nagyszabású, 7.000 négyzetmétert elfoglaló kiállításon számos európai orchidea társaság és botanikus kert képviselteti majd magát itthon még nem látott orchideáival. A kiállítást vásár kíséri, ahol a magyarországi, európai és távol-keleti kereskedők mellett Dél-Amerikából érkező kertészetek is bemutatják portékájukat. Legtöbbjük még nem járt Magyarországon, így számukra különösen fontos, hogy kínálatuk teljes palettáját megismerjék az érdeklődők.

Az orchideák már a 18-19. században is elvarázsolták az embereket és nagy népszerűségnek örvendtek Európa-szerte. Akkoriban a nagy európai vezető kertészetek által alkalmazott férfiak, - koruk Indiana Jones-ai, - fáradságot és félelmet nem ismerve járták az őserdőket és vadásztak az orchideákra, amit aztán hajórakományként küldtek haza, Angliába. Ezeknek a rendíthetetlen bátorságú embereknek sokat köszönhet jó néhány tudományág, közöttük elsősorban a botanika. Ezzel nagymértékben hozzájárultak a föld flórájának feltérképezéséhez és a több mint 30.000 orchideafaj megismeréséhez, tudományos feldolgozásához.

Természetesen gyűjtőmunkájuknak árnyoldalai is voltak, gátlástalanul szedték a virágokat, tízezer számra küldték haza őket Európába. A hajók gyakran szenvedtek balesetet, vagy a több hétig tartó út során, a nem megfelelő csomagolás következtében megfagytak az orchideák, a hajón esetleg tűz ütött ki és az egész rakomány megsemmisült. Ilyen esetekben több tízezer orchideatő pusztult el órák alatt. A megsemmisült orchideákat újabbak begyűjtésével pótolták, és így rövid idő alatt egész hegyoldalakat, hatalmas erdőségeket taroltak le, fosztottak ki.

„Manapság már csak a természetvédelmi területeken lehet orchideákat találni, és azok is elsősorban a helyi kertészetek által a természetbe visszatelepített orchideafajok. A 19. században okozott károkat most próbáljuk közösen helyrehozni. Ezen a kiállításon mi mégis szeretnénk emléket állítani annak a több száz bátor férfinak, akik életük kockáztatásával elhozták Európába ezeket a növénycsodákat, és akiknek köszönhető, hogy megindult az európai orchidea-kertészet és az orchidea-szaporítás” – mondta Tátrai Zsuzsa, a Magyar Orchidea Társaság elnöke, a rendezvény egyik szervezője.

Játsszon velünk és nyerjen belépőjegyet a Kiállításra!

Válaszoljon helyesen három kérdésre, így esélye lesz megnyerni a páros belépőjegyek egyikét.

1.Kérdés: Melyik Társaság rendezi meg az Orchidea kiállítást?

2.Kérdés: Hány négyzetméteren lesz a kiállítás megrendezve?

3.Kérdés: Mikor rendezik meg az Európai Orchidea Kiállítást?

A helyes válasz beküldői között 3*2 db belépőjegyet sorsolunk ki az Orchidea Kiállításra.

Sorsolás Április 9-én hétfőn, a nyerteseket emailben értesítjük a sorsolás napján. >>>>>>

Európában is egyedülálló orchidea kiállítás Budapesten

Április 12-15. között sohasem látott, igazán nagyszabású orchidea bemutatót rendez a Magyar Orchidea Társaság. Az Európában csupán háromévente jelentkező Európai Orchidea Kiállítást és tudományos kongresszust idén hazánkban tartják, összesen 7000 négyzetméteren. Az eseményen amerikai és távol-keleti botanikusok és kereskedők, valamint európai orchidea társaságok is képviseltetik magukat.

Az Európai Orchidea Kiállítás 15. alkalommal, ezúttal Budapesten nyitja meg kapuit. A nemzetközi eseményt a Magyar Orchidea Társaság rendezi a SYMA Rendezvényközpontban április 12. és 15. között. Hazánk először ad otthont ilyen nagy horderejű rendezvénynek, amelyre Európából és a világ minden tájáról több mint 100 kiállítót, 20.000 látogatót, 200 regisztrált vendéget és 30 külföldi előadót várnak a rendezők. A kongresszus fő célja, hogy a világ különböző országaiból érkezett tudósok, szakemberek tájékoztassanak az Európában és a világ trópusi területein őshonos orchideák élőhelyeinek jelenlegi helyzetéről, veszélyeztetettségéről és a védelmükben teendő intézkedésekről. A konferencia továbbá arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatóság áttekintést kapjon a különböző európai és tengerentúli országok természetvédelmi jogszabályairól, a természetvédelem aktuális problémáiról.

A nemzetközi kongresszushoz csatlakozó négy napos kiállításon megtekinthető lesz számos trópusi és szubtrópusi területről érkezett orchidea, közöttük olyan ritka fajok is, amelyeket Magyarországon még nem láthatott a nagyközönség.

A nagyszabású, 7.000 négyzetmétert elfoglaló kiállításon számos európai orchidea társaság és botanikus kert képviselteti majd magát itthon még nem látott orchideáival. A kiállítást vásár kíséri, ahol a magyarországi, európai és távol-keleti kereskedők mellett Dél-Amerikából érkező kertészetek is bemutatják portékájukat. Legtöbbjük még nem járt Magyarországon, így számukra különösen fontos, hogy kínálatuk teljes palettáját megismerjék az érdeklődők.

Az orchideák már a 18-19. században is elvarázsolták az embereket és nagy népszerűségnek örvendtek Európa-szerte. Akkoriban a nagy európai vezető kertészetek által alkalmazott férfiak, - koruk Indiana Jones-ai, - fáradságot és félelmet nem ismerve járták az őserdőket és vadásztak az orchideákra, amit aztán hajórakományként küldtek haza, Angliába. Ezeknek a rendíthetetlen bátorságú embereknek sokat köszönhet jó néhány tudományág, közöttük elsősorban a botanika. Ezzel nagymértékben hozzájárultak a föld flórájának feltérképezéséhez és a több mint 30.000 orchideafaj megismeréséhez, tudományos feldolgozásához.

Természetesen gyűjtőmunkájuknak árnyoldalai is voltak, gátlástalanul szedték a virágokat, tízezer számra küldték haza őket Európába. A hajók gyakran szenvedtek balesetet, vagy a több hétig tartó út során, a nem megfelelő csomagolás következtében megfagytak az orchideák, a hajón esetleg tűz ütött ki és az egész rakomány megsemmisült. Ilyen esetekben több tízezer orchideatő pusztult el órák alatt. A megsemmisült orchideákat újabbak begyűjtésével pótolták, és így rövid idő alatt egész hegyoldalakat, hatalmas erdőségeket taroltak le, fosztottak ki.

„Manapság már csak a természetvédelmi területeken lehet orchideákat találni, és azok is elsősorban a helyi kertészetek által a természetbe visszatelepített orchideafajok. A 19. században okozott károkat most próbáljuk közösen helyrehozni. Ezen a kiállításon mi mégis szeretnénk emléket állítani annak a több száz bátor férfinak, akik életük kockáztatásával elhozták Európába ezeket a növénycsodákat, és akiknek köszönhető, hogy megindult az európai orchidea-kertészet és az orchidea-szaporítás” – mondta Tátrai Zsuzsa, a Magyar Orchidea Társaság elnöke, a rendezvény egyik szervezője.

További információ: http://eocbudapest.hu/

Alakítsunk ki zöldségágyásokat kertünkben!

Évről évre egyre többen hódolnak ismét a zöldség termesztésnek, akár a fővárosban is, amelynek oka talán a magas zöldség árak, és a saját magunk által termelt zöldség öröme.

Tavaly sokan bosszankodtak a paradicsom, a sárgarépa, vagy a karfiol árának láttán nyáron, ám ha belegondolunk hogy egy tasak zöldség mag, mindössze 100-150 Ft, amelyből az egész család számára elegendő zöldséget tudnánk termelni kertünkben, érthető miért gondolják, sokan úgy inkább kertészkednek. Tény hogy a mai rohanó világban, amikor igazán semmire sem jut elég idő, kényelmesebb kimenni a piacra, ám ha belegondolunk a kertészkedés nem csak pénzt spórol meg nekünk, de kikapcsolódásnak, pihenésnek és sportnak is ideális.

Ha kertünkben szeretnénk idén zöldséget termeszteni, még nem késtünk le semmiről, hiszen csak februártól indul a szezon.
Az első feladatunk, hogy kertünkben kijelöljük, azt a részt ahol majd a zöldségágyásokat kialakítjuk. Erre a célra egy olyan rész ideális, ahol elég napfény éri majd a növényeket, és könnyen tudjuk öntözni a talajt, tehát a kerti csaphoz közel alakítsuk ki az ágyásokat, hogy egy locsolócsővel tudjunk majd öntözni.
Ha kiválasztottuk a pontos helyet, eldönthetjük, milyen ágyásokat szeretnénk kialakítani. Az ágyásokat körbevehetjük deszkákkal, vagy csak egyszerűen a talajjal egy szintben kialakítjuk a kívánt méretű zöldségágyást, de magas ágyást is készíthetünk, ha nem szeretnék sokat hajolgatni.

Ezután az ágyásokban a földet fel kell ásni, ehhez természetesen érdemes megvárni, amíg a talaj már fagyos. Az ásás és talajforgatás közben fontos egy zsák érlelt istállótrágyát vagy jó minőségű komposztot is beleforgatni a talajba, hiszen a zöldségnövényeknek igen magas a tápanyag igénye, és egy tápanyaghiányos talajban nem tudnak fejlődni és növekedni a zöldségek. Amennyiben kertünkben a talaj nem épp ideális zöldségnövények termesztésére, készítsünk magas ágyást, és ezen a területen cseréljük ki a földet.

Február végén, március elején már indulhat is a kertészkedés.
A zöldségeket két féleképp is szaporíthatjuk, az első a magvetés, amelynek az előnye, hogy több fajtát is ültethetünk szinte fillérekért.
A magokat februárban egy védett helyen előnevelhetjük, vagy március végén, április elején (időjárástól függően) a végleges helyre is vethetjük a magokat.
Magvetéssel szaporíthatjuk a gyökérzöldségeket, hüvelyeseket, kukoricát, levélzöldségeket, káposztaféléket, zellert, paradicsomot, szinte bármilyen zöldségfajtát.

De tavasszal a piacok is megtelnek zöldségpalántákkal, itt vásárolhatunk, zellert, petrezselymet, paprikát, paradicsomot, és néha egy –egy ritkasághoz is hozzájuthatunk.
Nézzük a fontosabb vetési időszakot a szabadföldi zöldségtermesztésben:
Március elején, ha a talaj már kellően felengedett és átmelegedett, a petrezselymet, sárgarépát, és a kifejtő borsó fajtáit vethetjük.
Március közepén, amikor a talaj már 5-8 C fokos, jöhetnek a hagymafélék, a káposzták, és a korai borsók.
Áprilisban (12 C fokos talajhőmérséklet) ültethetjük a paprikát, a paradicsomot, a babot, kukoricát, céklát, és a burgonyát.
Júniusban és júliusban jöhetnek a másodvetések: uborka, bab, cékla, kukorica, káposzta.
Nyár végén ültessünk áttelelő hagymát.
Szeptemberben és októberben a spenótot ás a fejes salátát érdemes vetni, majd november végén a petrezselyme magokat lehet elszórni.

A magoknak a hátulján mindig találunk egy rövid leírást, vagy ikonokkal jelzik melyik magot mikor és milyen területre érdemes vetni.
Ne felejtsük el, hogy a magvetés után, amikor a magoncok már elérik a két-három leveles állapotot, érdemes az ágyásból minden második palántát kiemelni, hogy a többi megmaradt növény később tudjuk fejlődni, növekedni. Ezen kívül az egyes zöldségnövényekre előírt sor és tőtávolságot is be kell tartani, mert egy túlzsúfolt ágyásban a növények egymást fogják elnyomni.
Bátran vágjunk bele a kiskerti hobbi zöldség termesztésnek, nem fogjuk megbánni.