Aggódó édesanya
Kedves Lylia!
Köszönöm a 9135. sz. kérdésemre adott válaszodat a lányommal és az apjával kapcsolatban!
„Valóban el akar költözni tőled, de tartósan nem látszik, hogy külön élnétek. Próbálj meg vele beszélgetni, ne a múltról vagy a jövőről, csak a jelen eseményeiről, így nyitottabban, befogadóbban fog fordulni feléd. Úgy tudsz kimaradni István emberi játszmájából, ha észreveszed és tudatosan kívül helyezkedsz rajta. Nem személyes kérdésként fogod fel, hanem a lehető legjobb megoldásra törekedsz mindenki számára.”
Próbálok kimaradni az apja játszmájából. Nem ragaszkodom a bírósági ítélethez, Ági (1997.08.04) hétvégeken plusz napokat, nyáron pedig plusz heteket, hónapokat tölt az apjánál (István 1969.02.07.). Ági így közelebb került hozzá, mi pedig eltávolodtunk egymástól. Hiába próbálok Ágival beszélgetni, sokszor megdicsérem, ennek ellenére mindig hárít, és azt érzem, hogy elmegyünk egymás mellett. Ági az apja barátnőjét, Erikát (1975.05.01.) anyucinak szólítja, engem meg sehogy, pedig korábban édesanyának hívott. Erika az Áginak már 12 éves korában műkörmöt csináltatott, iskola után pedig mindennap odamegy a munkahelyére stb. Az iskolai felvételijét sem velem beszélte meg, hanem az apjával döntötte el, hogy közgazdasági vonalon tanul tovább. A felvételi után Ági még fel sem hívott, hogy milyen lett és hogyan sikerült a felvételije.
Igyekszem nem személyes kérdésként felfogni, pedig nagyon nehéz, de próbálok a lehető legjobb megoldásra törekedni mindenki számára. A szívem mást súg, de az eszem azt mondja, hogy engedjem el az apjához.
Lylia, segíts kérlek! Mit látsz, hogy döntök jól, ha megvárom, amíg Ági újra előhozza a költözést, vagy engedjem el most az apjához? Mikor fog elköltözni tőlem és mennyi időre? Ha visszajön, akkor azért, mert szeret és hiányzom neki, vagy a kinti körülmények miatt? Látsz gyerektartásdíjjal kapcsolatban bírósági tárgyalást, illetve az apja indítani fog gyerek elhelyezési pert a bíróságon?
Nagyon köszönöm a segítségedet!
Andi (1970.06.23.)