Kedves Hajni!

Ez egy elég összetett kérdés, és sok-sok tényező befolyásolhatja a választ. pl. hogy kivel maradna éjszakára, miért, ott hogyan aludna, maradt-e már másnál a kisgyerek nappalra, stb.

Csupán azért otthagyni másnál éjszakára egy kétéves kisgyereket, hogy "szokja a helyzetet" nemcsak felesleges, hanem épp ellenkező hatást kiváltó is lehet. Ha a gyereknek jó a kapcsolata a nagyszüleivel, akkor előbb-utóbb ő is maga is szívesen fog majd ott aludni náluk, nem kényszer hatása alatt, hanem szabad akaratából. De ha úgy hagynád ott, hogy erre sem te, sem ő nem vagytok felkészülve, akkor ellenérzések támadhatnának benne is a helyzet iránt.

Persze, teljesen normális, hogy ha a babádat valami sérelem éri, akár fizikai, akár lelki, akkor hozzád szalad szopitrét. A szopival való megnyugvás teljesen rendjén való ebben a korban!
Túlságosan pedig nem igazán lehet kötődni:o), ilyenkor épp az a dolga a babának, hogy szoros kapcsoaltban legyen az anyukájával, apukájával. És persze a nagyszülőkkel is, de ez még nem feltétlenül terjed ki az éjszakai órákra is.

Nem érdemes más gyerekekkel példálóznia a környezetnek, hogy ők mikor és mennyi időre aludtak már a nagyszülőknél. Egyrsézt minden gyerek és helyzet más, másrészt pedig nem láthatunk bele a babába, hogy őbenne milyen érzéseket kelt, ha mondjuk két évesen a szülei eltűnnek egy hétre, ami elég beláthatatlan időtartam egy ekkora baba számára.

Szóval egyáltalán nincs okod önbizalomhiányosnak lenni, remekül csinálod a szopit, a közelséget! Ha esetleg működik a közeletekben szoptatós baba-mama csoport (www.lll.hu/babamama vagy http://www.szoptatasportal.hu/baba-mama_csoportok, akkor oda érdemes lehet ellátogatni, hogy megerősítást nyerj más olyan édesanyáktól, akiknek ebben a korban is igény szerint szopik a babájuk, és még nem aludt nélkülök máshol.

Üdv: Eszter

Kedves Zsuzsi!

A lentebbi levelénél válaszoltam, elnézését kérem, hogy csak most jutottam hozzá!

Üdv: Eszter

Kedves Jutka!

Igen, előfordulhat, hogy a fogzás áll az elutasítás hátterében, ilyenkor fájdalmas, kellemetlen lehet a szopizás a baba számára. Ha nem veszi jónéven a próbálkozást, akkor semmiképp nem szabad erőltetni.

A babák alvásáról azt érdemes tudni, hogy nem igazán képesek még egyedül elaludni ebben a korban, és nagyon jó lehet, ha ott tudsz maradni mellette, álomba tudod segíteni a biztonságot adó jelenléteddel. A babád nem tud róla, hogy azok a veszélyek már elmúltak, amik az evolúció során egy alvó kisbabára leselkedtek (pl. a ragadozók):o)), és nagyon igényleheti ezért a jelenlétedet. Az ajtón túlról beszélés is jó, de azért ebben a korban inkább még a konkrét fizikai jelenlétre van szükségük a babáknak, akár simire, összebújásra.

Az biztos, hogy nagy-nagy eredmény, hogy a kisfiadat sikerült hat hóig kizárólag szoptatnod, és egy éves korán túl szopizhatott!

Ha nem érzel már túltelítődést, akkor valóban nem szükséges fejned, a termelődő tej majd felszívódik, és lassanként megszűnik a termelés. Ahogy korábban is írtam, ez még egy hosszabb folyamat lehet.

Üdv: Eszter

Kedves Manka!

Ne aggódjon, mellből, szopizással nem lehet túltetni egy kisbabát! Teljesen normális, ha egy kizárólag szoptatott baba akár 1,5-2 kg-t gyarapszik havonta az első időszakban, ez az ütem majd később lelassul:o) Erről bővebben a lenti blogban is olvashat.

Az teljesen normális, hogy a baba a mellet nemcsak táplálkozásra, hanem megnyugvásra is használja, hiszen ez az élettani, természetes módja a baba megnyugtatásának! A szopi egyáltalán nem csak evésre szolgál!

Az igény szerinti, gyakori szoptatás minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy most elegendő teje termelődik a babája számára szemben az első kisbabájával, amikor az időre szoptatás mellett nem bizonyult elegendőnek a tejmennyiség.

A cumi bevezetése számos szopási probléma forrása lehet (nem megfelelő technika, fájdalom, sebesedés, cumizavar, mell elutasítása, nem kerül elégszer mellre a baba, ezért csökken a tejmennyiség...).

Ami a hasfájást illeti: önmagában a gyakori szoptatás nem okoz hasfájást (természeti népeknél a babák akár 60-80(!) alkalommal is mellrekerülnek 24 órában, és ismeretlen a hasfájás). ha felmerül a hasfájás gyanúja, akkor érdemes alaposan körbejárni a helyzetet, hogy egyáltalán tényleg hasfájásról van-e szó, és ha igen, akkor mit lehet tenni a megelőzése érdekében.
Mit tapasztaltok, amikor fáj a baba hasa? Mikor szokott ez jelentkezni? Olyankor testközelben vagy mellen megnyugszik?
Milyen a babád széklete, hányszor kakil egy nap? Bukni szokott? Szoptatós teát szoktál inni? tejet, tejterméket mennyit fogyasztasz?

A kendő tényleg nagyon jó ötlet a baba megnyugtatására, ráadásul testközelben a csecsemők a szükségleteiket is jobban tudják jelezni. Ha jól van felkötve a baba, akkor elvileg nagyobb súlynál is kényelmes lehet. Érdemes akár hordozási tanácsadó segítségét kérned, ha úgy érzed, hogy kényelmes, nehéz, fáj a derekad a hordozástól.

Üdv: Eszter

Kedves Zsófi!

Elnézést is kérek, hogy csak most tudtam válaszolni.

Igen, a cumizavaros babák is olykor elfogadják a mellet bimbóvédővel (bár nem mindig), de elsősorban nem ezt a módszert szoktuk ajánlani a mellre való visszavezetéskor. Ráadásul ha jól értettem, akkor önöknél nem is a cumizavar lehetett a kiváltó ok, hiszen amikor elkezdődtek a szopási problémák, akkor még nem használtak cumit és cumisüveget, csak mellet kapott a baba.

Ha az erőteljes tejleadó reflex volt az elutasítás hátterében, akkor a bimbóvédő annyiban segíthetett, hogy csökkenti az intenzív tejáramlást. Igen, jól látja, hogy ha minden más módszer csődöt mondott, akkor esetleg ez lehet egy első lépés a megoldás felé vezető úton.
A 70 gr/szopi amúgy nem rossz mennyiség egyszerre, a mérgelődés a baba részéről inkább most már lehet valóban a cumizavar jele. Érdemes lehet esetleg azt próbálni, hogy minden szopinál mindkét mellre ráteszi a babát, ha utána még elégedetlenkedik, akkor adja a pótlást (ha semmi más módszerrel nem fogadja el, akkor üvegből), és aztán megint megpróbálja felkínálni a mellet komfortszopizásra.
Hányszor kerül így most mellre Peti 24 órában?

Ha fáj a védővel való szoptatás, akkor valószínűleg nincs teljesen jól felhelyezve a védő és/vagy Peti nem megfelelően kerül mellre. Az normális, hogy az udvarból is beszív, ennek így is kell lennie.
Milyen méretű bimbóvédőt használ? Peti nagyra nyitja a száját, amikor szopik? Nem törik meg a védő valahol?
Az biztos, hogy a mellről evés mindkettejük számára megnyugtatóbb lenne.

És én még mindig azt gondolom, hogy valami más is van a háttérben, emiatt torpanhatott meg Peti gyarapodása megint. Pisis-kakis pelenkákkal hogy állnak?

Ha személyesen is meg tudná mutatni valakinek a babát, a szopizást, akkor a védő felhelyezésében is kaphatja tanácsot, mert az sokszor olyan, amit látni kell, hogy hogyan aránylik méretben a mellbimbóhoz, a baba szájához, illetve hogyan kerül a baba mellre.

Itt: http://www.medelabreastfeedingus.com/tips-and-solutions/112/nipple-shields találhat képeket a jól felhelyezett bimbóvédőről, illetve arról, ha a védő jól van a baba szájában, és ha nem jól.

Üdv: Eszter

Kedves Edina!

Szerencsére a tejtermelés mechanizmusa olyan, hogy ha egy édesanyának az első 4-6 hétben elegendő teje termelődött, akkor gyakorlatilag kizárt dolog, hogy egyszercsak magától elkezdjen csökkenni a tejmennyiség.
Ha csökken, akkor annak oka van, de ez többnyire kideríthető, és a folyamat visszafordítható.

Hányszor kerül mellre a kisbabád 24 óra alatt? Éjjel szopik? Cumit, bimbóvédőt használtok? Mikor kezdtétek a kamillateát, milyen mennyiségben? Mit tapasztaltatok, amikor nem kakilt?
Hogyan alakult eddig a babád súlya 8születési súly, legalacsonyabb súly, gyarapodás)?
mennyit van kézben, ölben a babád?
Gyógyszert szedsz esetleg valamit?

A babák által egyszerre igénylet tejmennyiség folyamatosan változik. Egyáltalán nincs arról szó, hogy a baba egyre többet szopizna, ahogy nő, sőt, inkább az tapasztalható, hogy esetleg nagyonbb korában inkább többször kevesebbeket szopik, mint előtte. A 140 gr amúgy teljesen szuper mennyiség, a legtöbb baba még 100-at sem szokott szopizni egyszerre.
A "szétdurranós" állapot egyáltalán nem az alapállapot. A mell ilyen feszülése egy idő után mindenkinél megszűnik, kinél előbb-kinél utóbb. A puha mellben is ugyanúgy van tej, mint a feszülősben, sőt, minél puhább a mell, annál zsírdúsabb tej ürül belőle. Ráadásul amikor feszül, "szétdurran" az ember melle, akkor egy olyan fehérje kezd el fölszaporodni a tejben, ami az agyban leállítja a további tejtermelést, hiszen úgy érzékeli a mell, hogy már ez is sok. Lehet, hogy nálatok is közrejátszott ez a mechbnaizmus, szóval most egyáltalán nem baj, hogy nem érzel feszülést.

A tej termelődését a kereslet-kínálat elve szabályozza, vagyis minél több inger éri a mellet, minél többször ürül, annál több tej tud termelődni. Ez az alap, ehhez képest a különböző bogyók vagy teák nem sokat tudnak tenni önmagukban, vagyis nem baj, ha nem bírja a babád a laktoherbet:o)
Az nagyon jó, hogy most két mellből kezdtél szoptatni. lehet, hogy amikor egy mellből szoptattál, akkor túlságosan sok idő maradt ki a mell számára két szoptatás között, és ez is okozhatott csökkenést.
A fejés miatt ne aggódj, a kifejhető mennyiség köszönő viszonyban sincs a ténylegesen a baba számára elérhető tejmennyiséggel. A mell sosem üres, hanem folyamatosan termeli a tejet.

A cumisüveg bevezetése sajnos ronthat a baba szopástechnikáján, vagyis előfordulhat, hogy kevésvé hatékony, amit a mellen csinál, mert a cumisüveget egész más technikával kell szopni, mint az anyamellet. A technika változása nem biztos, hogy elsőre kívülről is látszik. A teáról a lenti blogban is olvashatsz.
Hat hetes kor fölött normális lehet,ha a baba nem kakil minden nap, sőt, akár 10 nap is eltelhet kaki nélkül. ha amúgy minden rendben van (szopik száma, pisis pelus, gyarapodás, baba közérzete), akkor nem szükséges ezzel foglalkozni. Ha a baba nem érzi jól magát, akkor érdemesebb inkább szelídebb módszerekkel próbálkozni, amik kevésbé zavarják meg a szoptatást (hordozás, pocimasszázs, gyakori szopi).

Ami az ivást illeti: túl sokat inni nem ajánlott, mert felboríthatja a folyadékháztartást, és ez is a tejmennyiség csökkenéséhez vezethet. Annyi igyál, amennyire szomjas vagy.

Üdv: Eszter

Kedves Orsi!

Teljesen igazad van, hogy egy ilyen pici baba nem tud "hisztizni" (sőt, igazából a nagyobb gyerekeknél is kétségbe vonom ezt a jelenséget, mert ha egy kisgyerek kiborul, annak oka van, még ha nem is épp az, amiről a vita folyik éppen...)

Persze, a szeparációs szorongás megnyilvánulhat így is, sőt, épp ez a lényege, hogy nem elég látnia még ebben a korban, hanem a közvetlen testközelségre van szüksége. Így tudsz leginkább biztonságot nyújtani a számára, ha kicsit távolabb van,a kkor már kevésbé. Ennek megvan az élettani alapja is, ugyanis a közvetlen testközel hatására szabadulnak föl a babában azok a hormonok, amik a megnyugvást közvetítik, a kötődést elősegítik, ehhez a látvány ebben a korban még nem elegendő.
Szóval teljesen "jól működik" a babád:o)) Ilyenkor, ha lehet, érdemes kielégíteni ezt a szükségletet, vagyis vele lenni a babáddal, akár kendőben magadra kötni, ha megoldható. persze valóban nem mindig kivitelezhető, de ha amikor csak tudod és igényli, testközelben tartod, az segít majd ennek az állapotnak a lecsengésében.

Nem biztos, hogy van külön oka annak, hogy nálatok ilyen intenzíven (akár hányásba torkolló sírással) nyilvánul meg a szeparációs szorongás, hiszen ez a baba temperamentumától is függhet.
Előfordult esetleg olyan, hogy úgy mentél el, hogy nem köszöntél el tőle, hanem csak "kisurrantál"?

Üdv: Eszter

Kedves Kittke!

valóban, ha a baba picike, a mell, a mellbimbó meg esetleg nagyobb, akkor problémás lehet a megfelelő póz megtalálása, és néha tényeg csak az idő segít, amíg a baba szája kicsit megnő.
Az nagyon jó, hogy sikerült személyes segítséget kapnotok szoptatási szaktanácsadótól, és egy hónap után elkezdett szopizni a babád! Jó, hogy ilyen kitartóak voltatok!

Kérdeznék még náhány dolgot:

Neked volt valaha hormonális vagy belgyógyászati problémád? Mellműtéted? A melleid kb. egyformák, kerekek? Változtak a várandósság során?
A várandósságod rendben telt? A szülés spontán indult? Hogyan alakult? A babával minden rendben volt? veled lehetett a kórházban? Mikor kezdtél el fejni?

Írod, hogy 6-7x kerül mellre a babád 24 óra alatt. Alkalmanként egy vagy két mellből szokott szopizni? Mennyi lefejt tejet és mennyi tápszert kap 24 óra alatt? Tejcsin és tápszeren kívül kap-e bármi mást, akár vizet, teát? Cumit, cumisüveget, bimbóvédőt használtok-e? Írod a szoptanítot, általában azzal szoktál pótolni?
Fejni hogyan, hőányszor, mivel szoktál, mindkét melledet alkalmanként vagy csak az egyiket?
Hogyan alakult eddig a babád súlya (legalacsonyabb súly, gyarapodás)?

Mennyit van a babád kézben, ölben, testközelben? Mit jelent pontosan, hogy nem tudod rávenni a sűrűbb szopizásra - kínáld, de nem fogadja el? Mikor szoktad próbálni?
Hol, hogyan alszik el a babád?

Az való igaz, hogy ha egy kisbaba pótlásra szorul, akkor általában nem lehet a pótlást egyik napról a másikra hirtelen elhagyni, és a kizárólagos szopira áttérni, mert a mell nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni, és akkor az történik, amit te is írsz: a baba éhen marad, és mindenki kikészül. A pótlás fokozatos, apránkénti elhagyása sokkal jobban beválhat.
Amúgy az alkalmankénti 50 ml szopi egyáltalán nem rossz mennyiség, egy teljesen átlagos adat. Ahogy az 500 ml anyatej/nap is nagyon klassz, főleg hogy sokáig fgejéssel kellett fönntartanod!

Üdv: Eszter

Kedves Alma!

Egyáltalán nem baj, nyugodtan kérdezhetsz ovis témában is:o)

Az nagyon jó, hogy hosszabb beszoktatásra volt lehetőségetek, és hogy eleinte csak fél napos tudott lenni a kislányod! Biztos, hogy ennek is része volt abban, hogy nem sírt, és kapcsolatot tudott teremteni a felnőttekkel és a gyerekekkel is.

Mindazonáltal ebben a korban még elég sérülékeny lehet az egyensúly, és ha valami megzavarja a kislányod lelki békéjét, akkor reagálhat így a szeparációra. A közelséged nagy biztonságot ad neki, ezért keresné most fokozottan.
Hogy mi is az, ami kibillentette, hát azt valószínűleg ti tudjátok leginkább kideríteni. Lehet akár a testvérke is, nem tudom, hogy mennyi idős várandós vagy, mennyire esett egybe a lánykád aggodalma azzal, hogy elmondtátok neki a testvérkét, mennyit szoktatok beszélni erről?
vagy történt-e valami más az elmúlt időszakban? Volt-e, hogy többet vigyázott rá valaki más, esetleg nagyszülőnél aludt, vagy hogy úgy mentetek el, hogy nem tudtatok elbúcsúzni tőle? Hallhatott-e valamit, ami esetleg megijesztette?
Történt-e valami az oviban, ami így hatott rá? Szokott mesélni arról, hogy hogyan telik a napja? Az óvónénik nem számoltak be semmi rendkívüliről?

Az mindenképp fontos a helyzet megoldása érdekében, hogy a lelki biztonságát amennyire lehet, visszaállítsátok. Ennek érdekében nagyon jó, ha van rá lehetőséged, hogy szabit vegyél ki, és csapjatok egy-egy "görbe napot"! Ez egyáltalán nem ront a helyzeten, sőt! ( Ha valaki esetleg ezzel riogat, az olyan, mintha azt mondaná az ember, hogy egy megfeszített munka után ne menjen szabadságra, mert megszokja a pihenést, és akkor rosszabb lesz visszamenni, inkább dolgozzon továbbra is sokat:o)) Persze az fontos, hogy előre beszéljétek meg, hogy mondjuk most még menni kell, de holnapután otthon maradtok. Legyen egy jó lazás nap, sok összebújással! Az összebújás, dédelgetés, szeretgetés amúgy is nagyon fontos lehet, főleg most!
Elaludni hogyan szokott a kicsi lány? Szoktatok esetleg előtte összebújni? mert gyakran ebben az oldott légkörben jönnek elő a gyerekekből azok a kérdések, amik foglalkoztatják őket.

Üdv: Eszter

Kedves Zsuzsi!

Nagyon nagy dolog, hogy a korábbi negatív tapasztalatai után most ugyanolyan elszántsággal és elhatározással áll a második babája szoptatása elé. És valóban sokat segíthet, ha már a várandósság alatt tájékozódik és felkészül a lehetséges nehézségekre.

A császármetszés tényének önmagában nincs köze a későbbi tejtermelő képességhez, erről bővebben a lenti blogban is olvashat.

A cukorbetegségnek viszont lehet hozzá köze, mert a tejtermelődés beindulásához inzulinra is szükség van. Cukorbeteg édesanyánál a tejbelövellés is késhet valamicskét a szülés után. Nagyon fontos a jól beállított vércukorszint, gondolom, most is jár ellenőrzésre, és a szülés után is fokozottan szükség lehet erre, mivel a szoptatás a cukoranyagcserét is befolyásolja.
Persze visszatekintve már nehéz megmondani, hogy pontosan mi lehetett a probléma az első babájánál, mert az is számít, hogy a baba hogyan kerül mellre, milyen technikával szopik. például ha cumit, cumisüveget kapott, akkor az előidézhette azt, hogy nem fogadta el utána a mellet a baba. A tejtermelést leginkább a kerelset-kínálat elve szabályozza, vagyis az, hogy mennyi inger éri a mellet, milyen gyakran ürülhet ki. ehhez képest a bogyók, teák és egyebek kevésbé nyomnak a latban. A kifejhető mennyiség nem ad pontos képet a rendelkezésre álló mennyiségről, hiszen a fejés általában nem olyan hatékony, mint a szoptatás.

A baba szempontjából elképzelhető, hogy a 37. héten még nem teljesen érettek a szopáshoz szükséges reflexek, ami problémát okozhat a mellretételnél. Az mindenképpen nagyon jó, hogy ha nem jelentkezik gond a babánál, akkor együtt lehetnek.
A cukor stabilizálására a legalkalmasabb a korai és gyakori szoptatás, illetve ha ez nem lehetséges, akkor a lefejt kolosztrum odaadása a babának fecskendőből. Szóval esetleg arra lehet készülni, hogy már a szülés után elkezdjen majd fejni (ez eleinte pár csepp!), hogy azt megkaphassa a baba. Nem tudom, hogy hol fog szülni, van-e ott lehetőség arra, hogy ha nem áll rendelkezésre elég saját tej, akkor donor női tejet kaphasson a kisbabája, és hogy lehetőleg ne cumisüvegből, hanem valamilyen szoptatásbarát módon kaphassa a baba a pótlást (akár a pohár, kanál, de a fecskendő is jó), és a pótlás mellett is fontos természetesen a gyakori szoptatás.
Az biztos, hogy a friss császáros sebbel több segítségre lesz szüksége a mellretétel kivitelezésében, a kényelmes póz megtalálásában. Császár után beválhat a fekve szoptatás, persze kérdés, hogy a kórházi ágy mennyire alkalmas erre...

Azzal mindenképpen biztatnám, hogy ha az indulás nem is sikerül esetleg ideálisan, de később is van lehetőség javítani a helyzeten! Érdemes a szoptatási tanácsadók telefonszámát már a kórházi csomagba bekészíteni (www.ibclc.hu/elerhetoseg), hogy szükség esetén fel tudjon hívni valakit. Illetve a hazabocsájtás után otthonában is kérhet személyes segítséget tanácsadótól, aki tud segíteni a mellretételben, az esetleges pótlás legjobb módjának megtalálásában, a problémák korrigálásában, hogy a szoptatás folytatódni tudjon.

Nagyon szurkolok önöknek!!

Üdv: Eszter