Koponyaűri vénás trombózisok

Szerencsére viszonylag ritkán előforduló súlyos betegség a koponyán belül elhelyezkedő nagy elvezető erek trombózisa.
Többnyire valamilyen fokozott alvadékonysággal járó általános betegség vagy állapot esetében alakulhat ki.
Ilyen állapot lehet alvadászavarral járó vérbetegség, daganatos betegségek, mellkasban levő olyan daganatok, elváltozások, amelyek a vénás vér elfolyását akadályozzák, stb.
A vér alvadékonysága terhesség vagy fogamzásgátló szedése mellett is fokozódhat. Emiatt a terhesség idején előforduló folyamatos, egyre fokozódó heves fejfájás esetén ezzel a szövődménnyel is számolnunk kell.
A belsőfül mellett levő vénák trombózisa létrejöhet valamely súlyos fül eredetű gyulladás szövődményeként is.
A fájdalom többnyire ott a legkifejezettebb, ahol a vérrögösödés kialakult, de ez egyre kifejezettebé válik, az egész koponya területére kiterjed. Súlyos esetben epilepsziás rohamok alakulhatnak ki, majd tudatzavar, végül akár kómás állapot is.
A fájdalom jellemzője, hogy igen heves, állandó és fokozatosan egyre erősödő jellegű.
Diagnózishoz vezethet a vérrögösödésre hajlamosító betegség vagy állapot, koponya CT vagy MR felvételen látható elváltozások megléte.
Alvadásgátló minél korábban elkezdett alkalmazásával kezelhető.
V.É.

Agyvíz keringési zavarából eredő fejfájás

(Hydrocephalus internus)

Az agyállományom belül, a koponyacsont és az agy, illetve a gerinccsatorna és a gerincvelő között u.n. agyvíz (liquor) kering. Ez a fejet ért mechanikai hatások lecsökkentésére szolgál. Az agyállomány "úszik" az agyvízben, így a koponyát ért ütés, rázkódás az agyvízben egyenletesen szétterjed, az agyszövet így nem károsodik.
Az agyvíz folyanatosan termelődik, illetve szívódik fel az agykamrák belső felszínén. A termelődés és a felszívódás normális körülmények között egyensúlyban van, így a keringő liquor mennyisége nagyjából azonos.
Ha a felszívódás valamilyen betegség által akadályozott (pl. gyulladás), akkor az agyvíz felszaporodik, kitágítva az agykamrákat, összenyomva az agyállományt, illetve az agyi ereket, ezzel rontva az agy vérkeringését.
Ha az agyvízkeringés valamilyen mechanikus akadály (pl. fejlődési rendellenesség, gyulladásos vagy sérüléses eredetű hegesedés, daganat, stb.)miatt akadályozátt, akkor a liquor az elzáródás előtti területen felszaporodik.
Agyvízkeringés zavara fokozódó fejfájással, gondolkodás lelassulásával, szellemi hanyatlással, memóriazavarral, járászavarral és vizelettartási nehézséggel járhat. Súlyosabb fokú elváltozás esetén epilepsziás rohamok is kialakulhatnak.
Az agykamrák tágulata koponya CT vagy MR vizsgálattal jól ábrázolódik. Az agyvízkeringés zavarát izotópos vizsgálattal lehet megállapítani.
Az agyvíz elvezetése mindenképpen szükséges. Ez egy szelep beültetésével (shunt) oldható meg. Ilyenkor az agykamrából egy szeleppel ellátott vezetéken át a hasüregbe vezetik el a termelődött agyvizet. Ezt követően az agyvízkeringés akadályából eredő tünetek rövidesen megszűnnek.
Fejsérülés, (agykamrába törő)agyvérzés és idegrendszeri gyulladásos folyamatokat követően nem ritka az ilyen szövődmény. Kisgyerekkorban a leggyakoribb oka ennek a fejlődési rendellenesség lehet.
V.É.

Cluster fejfájás

Ez a fejfájástípus a migrén mellett a másik elsődleges fejfájás típus.
Nagyon ritka betegség, a migrénnel ellentétben zömében férfiakat érint. Általában a negyedik évtizedben szokott kezdődni.
A fejfájásos rohamok periodikusan jelentkeznek: általában évente 1-2 alkalommal, többnyire ugyanabban az időszakban. 4-8 hétig húzódik egy ilyen periódus. A fejfájás általában 1/2-2 órán át tart, naponta 1-2 alkalommal jelentkezik, többnyire naponta ugyanabban az órában.A fájdalom jelegzetesen valamelyik szem (sohasem kétoldali) környékére, esetleg a halánték tájra lokalizálódik, éles, hasító, megsemmisítő ("keresztrefeszítő") erejű. A fájdalom néhány perc alatt alakul ki, hirtelen ér véget.
Gyakran éjszaka jelentkezik, időnként hajnalban, de szinte percnyi pontosan ugyanabban az időpontban.
Általában a fájdalom oldalán könnyezés, a kötőhártya vörössé válálsa, orrdugulás, orrfolyás, fokozott nyálképződés és a halántéki artéria duzzanata és fájdalma kíséri a fejfájást. A pupilla az azonos oldali szemen gyakran beszűkül, a szemhéj megduzzad és kissé lelóg, az arc kipirul. ritkán hányinger, hányás vagy hasmenés kísérheti.
A fejfájásos roham idején a beteg általában nyugtalanná válik, felül, feláll, járkál, próbál a számára enyhülést okozó testtartást találni.
Jellegzetessége, hogy egyeseknél kis mennyiségű alkohol fogyasztása provokálja a rohamot.
Általában családi halmozottság nem jellemzi, azaz nem öröklődik.
A panaszok hátterében kimutatható szervi elváltozás általában nincs.
A cluster típusú fejfájás okozója a mai napig ismeretlen, dacára annak, hogy számtalan teória született már megállapítására.
Kezelésében megkülönböztetjük a rohamkezelést a megelőző terápiától.
Roham idején hasznos lehet a tiszta oxigén belélegzése, egyes migrénes rohamra kifejlesztett gyógyszerek alkalmazása, illetve fájdalomcsillapító tartalmú kúpok használata.
A megelőző kezelés különböző belgyógyászati szerekből, szteroid hormonból, litium sóból állhat. Kísérletek folytak egyes epilepszia ellenes szerek alkalmazására, de ezek nem tűntek hatásosnak. Kapszaicin (a paprika csípősségét ez okozza) tartalmű krém az azonos oldali orrlyukba dörzsölve szintén hatásosnak bizonyult.
Végső esetben az adott területet ellátó érzőideg átvágása is szóba jöhet.
Sajnos a megfelelő kezelés kidolgozása egyelőre még nem megoldott. Nagyon fontos azonban, hogy óvakodjunk a túlzott mennyiségű fájdalomcsillapító rendszeres bevételétől.
V.É.

Arcidegzsába 1.

(Trigeminus neuralgia)

Az arcidegzsába meglehetősen gyakran előforduló, a betegségben szenvedő ember életét megkeserítő arcfájdalom típus.
Az arc területét ellátó érzőideg fájdalmát jelöli ez az elnevezés.
Az arc érzőidege az u.n. V. agyideg, a háromosztatú, azaz a trigeinus ideg. Nevét onnan kapta, hogy három különböző ágon keresztül látja el a szerepét.
Az első ága közvetlenül a szemöldök fölött lép a csontfelszínre. Ez látja el érző rostokkal a homlok, az orrnyereg, a szemüreg és a szemgolyó területét.
A második ága a szemüreg alsó pereme alatti részen lép ki az arccsontból, ez látja el az orca és a felső fogsor, szájpadlás, orrüreg és a felső ajak területét.
a harmadik ág az állkapcsból lép ki kb. a szemfog magasságában és ez felelős az állkapcs és az alsó fogsor és az áll területének beidegzéséért.
Azért jellemeztem ezt ilyen részletesen, mert általában az arcidegzsába esetén csak valamelyik ág területén létrejövő fájdalom lép fel, ritkaság az, amikor mindhárom ágon jelentkezik a fájdalom.
Jellegzetessége, hogy a csontból való kilépés pontjára rányomva provokálható a fájdalom, ez a pont különösen nyomásérzékennyé válik ilyenkor.
Az arcidegzsába jellegzetessége, hogy az ideg lefutása mentán rövid, éles, nyilalló jellegű, heves fájdalom lép fel. Ezt általában beszéd, rágás provokálja, de hideg, illetve huzat is kiválthatja. Szakaszosan jelenik meg, percenként többször, 5-10 percen át ismétlődve, majd napjában többször periodikusan előfordulva. Általában évente többször visszatér, másfél- két hónapon át tart. Vannak, akiknél éveken át ismétlődik, általában az év azonos időszakában. A fájdalmas terület szinte mindig ugyanazon az ágon jelentkezik.
Többnyire az idős emberek betegsége szokott lenni, de néha fiatalokon is előfordulhat.
Fiatalok esetében mindig gondolnunk kell valamilyen alapbetegség jelenlétére a fájdalom hátterében.
A következő blogomban részletezem a kiváltó okokat és a kezelési lehetőségeket.

Érfejlődési rendellenességekhez kötött fejfájások

Aneurysma és AVM (arterio-venosus malformatio)

Aneurysmának nevezzük azt az érfejlődési rendellenességet, amikor az artéria egy szakaszán tágulat van, az érfal szerkezete itt általában rendellenes.
AVM-nek nevezzük azt az elváltozást, amikor egy kóros érgomolyag észlelhető, kóülönböző kaliberű erekkel, kóros artériás és vénás összeköttetésekkel. Az erek falszerkezete ebben az esetben is kóros.
A kóros falszerkezetre jellemző, hogy az érben uralkodó nyomással szembeni ellenállása csökkent, fokozott nyomásra kitágulással, a fal túlzott elvékonyodásával, akár a fal szakadásával reagál.
Az AVM-ben levő különböző kaliberű érszekeszok területén a vér áramlási sebessége jelentősen lecsökkenhet, ezzel véralvadást, vérrögképződást segítve elő.
A fenti rendellenességek a nagyságuk és elhelyezkedésük alapján különböző tüneteket okozhatnak.
Kis méretű érrendellenesség esetében általában tünet nem észlelhető, gyakran csak valamilyen egyéb okból elvégzett vizsgálat során, illetve halál után boncoláskor válnak ismertté.
Aneurysmák időnként pupilladifferenciát, szemmozgászavart okoznak.
AVM esetében általában féloldali góctünet (izomgyengeség, érzészavar, reflexdifferencia) észlelhető, gyakran epilepsziás rohamokkal járnak. A trombózisos szövődmények sem ritkák, amelyek szintén féloldali góctüneteket okozhatnak.
Leggyakrabban azonban évekig, évtizedekig semmiféle tünetet nem okoznak.
Minden olyan tevékenység, amely hirtelen koponyán belüli vérnyomás emelkedéssel jár hajlamosíthat ezen kóros érfalszakaszok területén a repedésre. Ilyen tevékenység lehet a nagy súly emelése, az intenzív erőkifejtéssel járó sporttevékenység, székelés, vizelés, szülés és a szexuális aktus is.
Ha ezen tevékenységek során hirtelen heves, ütés szerű fájdalom alakul ki, minden esetben fontos orvoshoz fordulnunk.
A következő blogomban az érfejlődési rendellenességek esetében létrejövő érfal szakadásáról és az ezt követő tünetekről írok.
V.É.