A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai kar magyar nyelv- és irodalom szakán tanultam. Iskoláim elvégzése után 19 évet tanítottam a Budavári Általános Iskolában. Igyekeztem minél több tanítási módszert elsajátítani, minél több régi és új technikát megismerni - ezeket természetesen alkalmazni munkámban.
Külön figyelmet fordítottam azokra a gyerekekre, akiknek valamilyen tanulási problémájuk volt. Bár pályám elején még kevésbé foglalkoztak a diszlexiásokkal - és sajnos ma sem eleget -, ösztönösen megéreztem, hogy segíteni kell rajtuk. Ezek a gyerekek értelmesek, okosak, gyakran olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek átlag felettiek. Logikusabban gondolkodnak, ragyogó a memóriájuk, sajátos a képi világuk, kitűnő a műszaki érzékük. Az olvasás azonban fáradságos munka a számukra.
Célom, hogy minden nehézség ellenére megszerettessem velük az olvasást. El akarom érni, hogy a betűk ne ellenségük, de barátjuk legyen. Ne munkának, hanem játéknak tekintsék a tanulást.
Munkám során megismerkedtem dr. Csobay Ildikó szemész szakorvossal. Ő szintén a diszlexiás gyerekek életét akarja megkönnyíteni. Egy különleges eljárással - a ChromaGen haploszkópikus lencserendszerrel - korrigáljuk az olvasási zavarokat. E módszer sajátossága, hogy orvos és pedagógus közösen vizsgálja a pácienst. A szemüveg hordását követően gyakorló feladatokkal, tanácsokkal segítjük a gyerekeket és persze a szülőket.