Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végeztem geológus szakon. Pályámnak nem a kezdeti története kalandos, ezt a szakterületet az egyetemi felvételi körüli hajcihőben választottam, hanem a tanulás időszaka és az önálló lábra állásé. Az egyetem alatt tetszett meg a geológia. Számomra ez az egyik tudományág, amivel mindenütt a világban otthon érzem magam. A munkavállalással megkezdődött az útkeresés, hiszen ma egy geológus már nem egyszerűen geológus, hanem szénhidrogén-kutató vagy "környezetmérnök" vagy hidrogeológus vagy szakosodott kutató. Már kalandoztam a nyersanyagkutatás, az őslénytan, a környezetvédelem területére is, amikor elkerültem a vízföldtan hatósági berkeibe. Bő három évet dolgoztam a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon. Tolmácsként közreműködtem az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság helyi szakértői szintű munkájában is. Ebben az időszakban született meg idővel a saját iroda megteremtése és az önálló tervezői munka iránti vágy. És 2002. októbere óta önállóan űztem ezt a szellemi ipart. Jelenleg doktori dolgozatomat írom.
Tervezőként vízföldtani feltáró-kutató, tervező munkákat, illetve termelő- és figyelőkutakkal, vízbázis-védőterülettel kapcsolatos hatósági engedélyezési terveket, tanulmányokat készítettem.

Mára kikristályosodott, hogy szívemhez a kutak tervezése és kivitelezése áll a legközelebb. Minden egyes kút tervezése a nagyobb felszín alatti áramlási rendszerek egy szeletének feltárása.

Munkám során sok félismerettel vagy akár szakmai analfabétizmussal találkozom. Remélem, hogy a Nők Lapja Café oldalain keresztül sikerül hozzájárulnom a vízföldtan megismertetéséhez, és talán a környezetben való gondolkodás fejlődéséhez. Ha nem kötnék be a szennyvizet az ásott kutakba, vagy nem "titkos kifolyóval ellátott" zárt gyűjtőket létesíttetnének az emberek, amiből a szennyvíz kifolyva elszennyezi a talajvizet (a legtöbb helyen ez már megtörtént), már megérné....